“Ember által készített tárgy még soha nem jutott el ilyen közel egy csillaghoz” – nyilatkozták a Parker szondáról, amely történelmi küldetést hajtott végre tegnap.
A NASA Parker szondája tegnap olyan közel repült a Naphoz, mint eddig egyetlen ember alkotta szerkezet sem. Egyelőre kérdés, hogy túlélte-e.
A NASA Parker napszondája történelmi teljesítményt ért el karácsonykor: közelebb merészkedett a Naphoz, mint korábban bármely űrszonda. December 24-én 12:53-kor magyarországi idő szerint (CET) a szonda körülbelül 6,1 millió kilométerre közelítette meg a Nap felszínét – ami nagyjából tízszer közelebb van, mint a Merkúr pályája –, és elérte a körülbelül 690 ezer kilométer/órás rekord gyorsaságot. Ez olyan sebességet jelent, hogy a Tokió-Washington D.C. távolságot is kevesebb mint egy perc alatt tehetnénk meg vele – írja a Live Science.
Jelenleg a Parker Solar Probe elérte azt, amire a küldetést terveztük
– mondta Nicola Fox, a NASA Tudományos Missziói Igazgatóságának a munkatársa egy december 24-én közzétett videóban.
Ez csak egy teljes „Hurrá! Egy pillanat alatt megcsináltuk.”
Az ennyire közeli megközelítés során tapasztalható intenzív napsugárzás miatt a küldetés irányítója nem tudott kommunikálni a Parkerrel az elrepülés során. Nour Rawafi, a szonda projekt tudósa szerint a csapat várhatóan december 27-én a hajnali órákban kaphat a legkorábban olyan jelzést, amely megerősíti a szonda állapotát. A találkozás során gyűjtött képeknek január elején kell megérkezniük, a tudományos adatok továbbítása pedig még abban a hónapban megkezdődik.
Ember által készített tárgy még soha nem jutott el ilyen közel egy csillaghoz, így a Parker valóban feltérképezetlen területekről fog adatokat szerezni
– tette hozzá Nick Pinkine, az Applied Physics Laboratory missziós műveleti menedzsere.
A 2018-ban fellőtt Parker célja, hogy megfejtse a Nappal kapcsolatos régóta fennálló rejtélyeket, például azt, hogy miért melegszik fel a korona annál jobban, minél távolabb található a napfelszíntől, és mi gyorsítja fel a töltött részecskéket a fényhez közeli sebességre. Az 1371 Celsius-fokra becsült hőmérséklet miatt az űrszonda 11,4 centiméter vastag szén-kompozit hőpajzsát úgy tervezték, hogy a műszereit megközelítőleg szobahőmérsékleten tartsa. A mérnökök egyébként úgy kalkulálnak, hogy a Parker valószínűleg ebben a távolságban valamivel alacsonyabb felületi hőmérséklettel, körülbelül 982 Celsius-fokkal találkozhatott.
A mostani, történelmi átrepülés során a tudósok szerint esélyes, hogy az űrszonda átsuhant a nap forró plazmafolyamain, és esetleg napkitöréseket is megfigyelhetett, amelyek káprázatos aurórákat hoznak létre a Földön, de viszont megzavarhatják a globális kommunikációt is.
A Nap más dolgokat csinál, mint amikor a szondát kilőttük
– jegyezte meg Nicholeen Viall, Parker WISPR műszerének társkutatója.
Ez nagyon klassz, mert (a Nap) különböző típusú napszeleket és napviharokat kelt.
A Parker még a küldetés előtt szokatlan képeket is készített az elhaladó üstökösökről, és tanulmányozta a Vénusz felszínét. Most viszont, ettől a történelmi találkozástól a kutatók egyenesen azt várják, hogy a frissen nyert adatok az elkövetkező években átalakítják a rendszerünk csillagáról alkotott képünket. (Rakéta)
