Az elmúlt év klimatológiai és meteorológiai szempontból rendkívül szélsőségesnek bizonyult, globálisan, Európában és hazánkban egyaránt.
A tavalyinál valamelyest visszafogottabb lesz az idei melegedés, ám ennek ellenére 2025 így is a globális, európai és hazai átlagnál melegebb év lehet, és nagy valószínűséggel az elmúlt 120 év öt legmelegebb éve között fog szerepelni - derül ki a Klímapolitikai Intézet oldalán megjelent friss cikkből.
A modellbecslések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 Celsius fok és 1,59 Celsius fok közötti mértékben lesz melegebb (a középérték 1,44 Celsius fok) az iparosodás előtti időszak (1850–1900) átlagához képest. Ezzel 2025 lehet a tizenharmadik egymást követő év, amikor a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1,0 Celsius fokot az iparosodás előtti szinthez viszonyítva – áll a Klímapolitikai Intézet oldalán megjelent friss cikkben, melynek szerzője Dr. Kovács Erik, éghajlatkutató és agroklimatológus szakértő, vezető kutató.
Magyarország csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását
Némileg javított az Európai Unió gazdasága a közvetlen üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásán tavaly: a mérték 2024 második negyedévében 790 millió tonna széndioxid-egyenérték volt, ami 2,6 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A csökkentésben Magyarország kiemelkedő eredményt ért el: a tagállamok között a negyedik legnagyobb mértékben csökkentette kibocsátását.
2023-ban és 2024-ben nemcsak elértük, hanem már túl is teljesítettük 2030-as célkitűzésünket – emeli ki a szakértő írásában.
Ugyanakkor globálisan 2024-ben először lépte át a globális átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodás előtti időszakhoz viszonyított 1,5 Celsius fokos küszöböt. Az 1991–2020-as klímanormálhoz képest az időjárási szélsőségek száma és intenzitása 2024-re 4,5-szeresére nőtt.
A Világbank és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) becslései szerint a klímaváltozás már a globális GDP 1,5 százalékának kiesését eredményezi.
A nyár globálisan, Európában és Magyarországon is a legforróbb volt az 1850-es évek óta tartó mérések történetében.
Ez vár ránk 2025-ben
Dr. Kovács Erik azt írja, hogy a modellek különböző forgatókönyvei (előrejelzései) alapján a globális átlagos felszíni hőmérséklet 2025-ben 1,29 Celsius fok és 1,59 Celsius fok között valószínű, a legtöbb szimuláció 1,39 és 1,43 Celsius fok közötti értéket becsül. Ez 2024-es évhez képest nem jelentős visszaesés, de az iparosodás előtti időkhöz, vagy az 1991-2020 közötti klímanormálhoz képest jelentős és folytonos melegedési tendenciára utal.
Tavaly az El Niño dominált, idén az év első felében várhatóan egy rövid életű La Niña fázis lesz a meghatározó a Csendes-óceánon. Ennek eredményeként a jelenlegi szimulációk a tavalyinál valamelyest visszafogottabb (-0,1 – -0,3 °C) melegedést mutatnak.
A klímaváltozás egyik következménye, hogy a kora tavaszi fagyok egyre gyakoribbá válnak. Idén is számítani lehet tavaszi fagyokra és fagykárokra Közép-Európa, így Magyarország területén is, különösen márciusban és áprilisban. Ennek egyik fő oka a sarki örvény (Polar Vortex) változásai, amelyek befolyásolják a hideg levegő déli irányú áramlását.
Az elmúlt 30 év statisztikáiból kiindulva, idén is komoly károkat szenvedhetnek a szőlő- és gyümölcstermelők az ország egyes régióiban, különösen az Alföldön és a Zalai-, Somogyi-dombság területén. Tavaly Magyarországon szerencsére nem történt jelentős és kiterjedt fagykár – áll a cikkben.
A szezonális klímatrendekből kiindulva a nyár ismét melegebb lehet az átlagnál, többszöri tartós és intenzív hőhullámokkal tűzdelve az északi félteke több régiójában, különösen Európában, Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában és a Kárpát-medencében is.
A 2022-es évhez hasonló súlyos aszály bekövetkezésének valószínűsége Európa egészét tekintve 45 százalék alatt marad, míg a Kárpát-medencében valamivel magasabb. Ha kizárólag klímastatisztikák alapján készítünk szezonális csapadék-előrejelzést, akkor a nyár a tavalyinál csapadékosabb lehet, azonban a regionális eltérések jelentősek lehetnek, például a Kárpát-medence kis- és középtájai között.
81 modellszimuláció eredményei alapján 45-48 százalék az esélye annak, hogy 2025-ben is átlépi az éves globális átlaghőmérséklet-emelkedés a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius fokos küszöböt. (Origo)
