Egy vagy két Németország? De micsoda kérdés ez?
Az idősebb generációk jól emlékeznek rá, hogy 1990. október 3-án a kelet-német, úgynevezett Német Demokratikus Köztársaság összeomlott, az első öt kelet-német állam csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz, és az addig kettéosztott és fallal elválasztott Berlin is egyesült. Újra létrejött az egységes Németország.
Amire a mai idősek sem emlékezhetnek, az egy korábbi német egységesülés volt, amely 27 német államot egyesített, és 1871 januárjában létrehozta a kereken 541 ezer négyzetkilométer területen fekvő, 41 millió lakosú, egységes Németországot. A lakosság ezt követően gyorsan növekedett és 1914-re már elérte a 67 millió főt, majd 1940-re a 79 milliót.
De Németország mindig két arcot mutatott. A gyors emelkedést a Hitler vezette háború és az elszenvedett vereség megszakította és visszavetette. A II. világháború után a német egység felbomlott, és létrejött az eltérő államrend szerint megszervezett két német állam. A közel 249 ezer négyzetkilométer területű és 67 millió lakosú Nyugat-Németország, pontosabban a Német Szövetségi Köztársaság és a 42 ezer négyzetkilométer területű és 16 millió lélekszámú Kelet-Németország, a Német Demokratikus Köztársaság. Amikor a két német állam 1991-ben egyesült, a nyugat-német egy főre jutó nemzeti jövedelmi szintje 23 ezer ezer eurót tett ki, míg a kelet-német csupán 7,4 ezer eurót, vagyis Nyugat-Németország háromszor olyan gazdag volt, mint a keleti oldal.
Érthető, hogy tömegek indultak útra keletről nyugatra a jobb, gazdagabb életlehetőségek elérése érdekében. Ne feledjük, a bérek Kelet-Németországban még ma is mintegy 20 százalékkal alacsonyabbak a nyugati béreknél. Az átvándorlás az egyesülés után csak nagyobb lendületet vett, mert ez a folyamat Németország egész háború utáni történetét végigkísérte. A szovjet blokkhoz tartozó Kelet-Németországból már 1949 és 1961 között 2,7 millió ember vándorolt nyugatra, de az átvándorlók száma 4 milliót tesz ki, ha az 1945 és 1988 közötti egész időszakot nézzük.
Ez eleinte egyszerű volt, csak el kellett utazni Berlinbe és átsétálni a nyugati oldalra. Ennek azonban 1961 augusztusában véget vetett a berlini fal felépítése. Ennek ellenére míg Nyugat-Németország lakossága 1950 és 1989 között 51 millióról közel 63 millióra növekedett, Kelet-Németországé 18,4 millióról 16,4 millióra csökkent. A kelet-németek 1989-90-ben annak is gyorsan megtalálták a módját, hogy Magyarországra utazva sétálhassanak át nyugatra: negyedmillió kelet-német, az ország lakosságának négy százaléka távozott ily módon, illetve a lebontott berlini falon keresztül.
A nyugatra vándorlás a német újraegyesítés után sem állt meg, sőt új lendületet nyert, hiszen 3,7 millió kelet-német költözött át Nyugatra. Ezt csak részben ellensúlyozta a 2,4 millió nyugat-német keletre költözése, ami a legtöbb esetben - mint személyesen is tapasztalhattam Roland barátom és felesége esetében a nyugati Regensburgból a keleti Lipcsébe - visszatelepülés volt, nyugat-német nyugdíjjal.
Mindez azt jelenti, hogy a cikk elején feltett kérdés valóban jogos. Bár hivatalosan Németország ma egységes állam, valójában két Németország létezik, s a keleti Németország csökkenő, elöregedett, rosszabbul élő lakosságával mintha megismételné az 1920-30-as évek tragikus német fejleményét.
Kelet-Németország ugyanis a jobboldali szélsőség felé fordult. Itt jött létre 2013-ban a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalom, amely 2017-re a szavazatok kereken 13 százalékát nyerte el, és Németország harmadik legnagyobb pártjaként emelkedett fel. A 2025-ös választásokon azonban már megkétszerezte szavazóinak számát, és a szavazatok 20 százalékával az ország második legnagyobb pártjává vált. A szélsőjobboldali AfD a kelet-német területeken valósággal aratott, és a szavazatok közel 40 százalékával a régió legerősebb pártjaként léphet fel.
Az NDK-ban nem történt meg az az önvizsgálat, amely a szélsőjobboldali náci párt történelmi bűneit önkritika tárgyává tette volna, úgy csináltak, mintha ezeket a bűnöket Nyugat-Németország lakossága követte volna el. És az elkeseredett, zömében idős lakosság a szélsőségben keresi reményeinek megvalósulását. Jellegzetes módon az AfD mögött áll a vidék, míg a tanultabb városi lakosság ellene szavazott.
Egyelőre nem látni jelét egy valóban egységes Németország létrejöttének.
