Egy csaknem tíz évvel ezelőtti irodaügy miatt.
Az országos önkormányzat egykori vidéki irodáinak ügyében tucatnyi volt vagy jelenlegi képviselő ellen folytat eljárást az adóhatóság. Egyikük Aba-Horváth István, a testület mostani elnöke, aki panaszt tett a gyanúsítás ellen.
„Hihetetlen nagy katyvaszt vettünk át, amelynek a végét még most sem látjuk” – közölte beszámolójában Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) – előző nevén: Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) – elnöke a testület pénteki közgyűlésén. Miután lezajlott az átadás-átvétel, az MROÖ már a szervezet Dohány utca székházában tartja testületi üléseit. Az épület sokáig zárva volt, a költségvetési támogatások elvonása miatt ugyanis sem az alkalmazottak bérére, sem közüzemi számlákra nem volt pénz.
A jelek szerint – miután a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) nyerte a választást – már nincsenek anyagi gondok. Aba-Horváth István a „közös együttműködés” sikereként értékelve bejelentette, hogy az államkincstár átutalta az MROÖ számlájára a 2024-re járó teljes támogatást, mintegy 680 millió forintot. Ebből fogják kifizetni a képviselők és a munkatársak elmaradt járandóságait. A közgyűlés döntött arról, hogy komplex módon átvilágítják az országos önkormányzat gazdálkodását: ennek költsége összességében meghaladja a 20 millió forintot.
A Népszava több forrásból úgy értesült, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt az országos önkormányzat tucatnyi volt vagy jelenlegi tagja ellen eljárást folytat az adóhatóság. Pontos számot nem lehet tudni, a lapunkhoz eljutott információk jellemzően 15-20 roma politikusról szólnak.
Az érintetteket rabosították, fényképet készítettek róluk és ujjlenyomatot vettek tőlük.
Az ügy 2015-16-ig nyúlik vissza, ahhoz az időszakhoz, amikor az ORÖ megyei irodahálózatot hozott létre. A kormányhivatal akkori állásfoglalása több kifogást is emelt: „Nem állapítható meg az irodák jogi státusza, nincs rögzítve, hogy ezen irodákban kik, milyen jogviszonyban végeznek munkát, az irodák milyen formában gazdálkodnak a rendelkezésre bocsátott pénzügyi források felett. Emellett nem tisztázott az ORÖ hivatalához való viszony sem”.
A lapunk birtokában lévő lista alapján harminckét vidéki iroda működött, ezek nagy része nem megyeszékhelyeken, hanem más városokban és kisebb településeken. Az irodák működtetéséért egy-egy azzal megbízott képviselő felelt. 2016 decemberében, amikor a kormányhivatal fellépésére az ORÖ az irodák megszüntetéséről döntött, a közgyűlés egyik tagja örömét fejezte ki, hogy ily módon a képviselők ebből származó 450 ezer forintos javadalmazása is megszűnik. Mások azt bizonygatták, hogy a valóságban ennél jóval kevesebb pénzhez jutottak ebből a forrásból.
Feljelentés is történt, az adóhatóság bűnügyi főigazgatósága annak idején házkutatásokat rendelt el. A NAV most újra elővette az ügyet, de úgy tűnik, nem az összes képviselő került célkeresztbe, aki iroda működtetésére kapott megbízást.
Dancs Mihály, a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője például azt mondta lapunknak, hogy vele szemben nem indult eljárás. Viszont a gyanúsítottak között van Aba-Horváth István, az országos testület jelenlegi elnöke. A vádak szerinte gyenge lábakon állnak. Kérdésünkre elmondta: azt feltételezik róla, hogy indokolatlanul nagy összeget számolt el irodabérleti díjként. Utólag egy szakértő azt állította ugyanis, hogy 2016-ban ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant bérelni Debrecenben, ami – fogalmazott – „teljesen nevetséges”. Egyébként is: közgyűlési határozat volt a havi bérleti díj összegéről.
Aba-Horváth István visszautasította a gyanúsítást, panaszt tett ellene, a vallomást is megtagadta. „Volt már olyan az életemben, hogy meggyanúsítottak, aztán felmentettek” – tette hozzá. Az eljárás – hangsúlyozta – „óriási veszélyt rejt magában, lejáratja a képviselőket, megingatja a közbizalmat és minden eddigi törekvésünket semmibe veszi”.
A Népszava kereste az adóhatóságot, ahonnan szó szerint ugyanaz a válasz érkezett, amit a minap egy másik témában kapott a szerkesztőség: „A feltett kérdésekkel kapcsolatosan nincs nyilvánosságra hozható információ”.
Papírokat mutatva Aba-Horváth István arról is nyilatkozott a lapnak, hogy a roma testület 1,3 milliárd forintos tartozásának mintegy a fele nem a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába programmal, hanem az előző ciklus pénzköltéseivel hozható összefüggésbe. Amikor Lakatos Oszkár volt elnökhelyettes arról beszél, hogy „a kormány kivérezteti az országos önkormányzatot, és olyan pénzt követel, amit már visszafizettek, az egyszerűen nem állja meg a helyét. A kimutatásokból látszik, hogy szabálytalan, rosszul felhasznált pénzek és el nem számolható költségek okozták a veszteséget” – jelentette ki Aba-Horváth István. Dancs Mihály, aki tagja volt az előző önkormányzatnak és tagja a mostaninak is, passzolta a kérdést. Elmondása szerint nem volt lehetősége betekinteni a pénzügyi iratokba, ezért inkább megvárja az átvilágítás végét, és annak ismeretében fog véleményt formálni.
Megkérdezték Lakatos Oszkárt is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem indokolta meg, miért tartja szabálytalannak az ORÖ pénzfelhasználásait: annak ellenére sem, hogy többször kérték a Belügyminisztériumot, ezt tegye meg írásban. (Népszava)
