Pénzhez kapcsolt reform – a hvg.hu megtudta, mi áll az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkujában
Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.
Titokban tartott előkészítés után tervezi délelőtt aláírni az Országos Bírói Tanács azt a négyoldalú megállapodást, amelyben – bár a kormány tagadta, hogy ezt tervezi – szó szerint egy lapon említik a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetését olyan intézményi reformokkal, amelyek átalakíthatják az igazságszolgáltatást Magyarországon.
A hvg.hu által látott dokumentum valóban nem jogszabálytervezet, inkább egyetértési megállapodásnak lehetne nevezni. Annak szövege azonban
esélyt sem ad a bírói szervezeteknek arra, hogy ne fogadják el az igazságügyi minisztérium „hatékonyság javítására” tett ötleteit saját fizetésemelésük veszélyeztetése nélkül.
A lap forrásai egyértelmű „zsarolásként” és a dokumentum aláírása esetén az OBT (vagyis az igazságszolgáltatás) és a kormányzati hatalmi ág közti alkuként értékelik. A kormány viszont azzal érvel, hogy semmiféle nyomásról és zsarolásról nincs szó, az igazságügyi miniszter szerintük arra kapott felhatalmazást, hogy egyeztessen az OBT-vel, az Országos Bírósági Hivatallal, valamint a Kúriával, és egy olyan, 3 éves bérmegállapodást érjen el, ami „mindenki számára elfogadható”.
A bírák között már a hétvégén keringeni kezdett egy olyan ötletcsomag, amely a megállapodás részleteit tartalmazta. A végső megállapodás ennél lényegesen kevesebb elemet tartalmaz, azt viszont – ebben az összefüggésben cinikus módon – leszögezi, hogy az igazságszolgáltatás intézményrendszere a demokratikus jogállam alapköve, a bírói függetlenséget pedig fenn kell tartani. - írta meg korábban a hvg.hu
Ha elfogadják a megállapodást, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának illetményemelést. Eszerint 2024-hez képest
- a bírák átlagos jövedelme 48 százalékkal, havi bruttó 2 millió 250 ezer forintra nőne,
- a bírósági titkárok és fogalmazók emelése 82 százalékos lenne, ami bruttó 1 millió 125 ezer forint,
- további bírósági tisztviselők esetében pedig 100 százalékos lenne a növekedés, és az átlagbér elérné a bruttó 850 ezer forintot.
A fizetésemelés mértéke megegyezik a korábban nyilvánosságra került javaslatokkal is. Mindehhez a költségvetés 212 milliárd forint pluszösszeget biztosítana, amiből 135 milliárd csak a bérekre menne. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy ezek átlagos összegek, ami megtévesztő lehet, mert a kiemelten magas bérű kúriai bírák és a bírósági vezetők fizetése jelentősen felhúzza az átlagot.
„Ez a paktum lényegében egy biankó csekk, ami később bármivel kitölthető. Az aláírásáért kínált emelés pedig nagyjából megfelel az elmúlt évek inflációjának. Az alapilletmény indexálásáról és automatikus emeléséről sajnos szó nincs a megállapodásban. Ami gyakorlati előrelépést nem jelent az ágazatban dolgozók számára, egy-két évente újra kell küzdeniük majd a méltó illetményekért” – véleményezte azt egy bíró forrásunk.
A megállapodás nemcsak kereteket, hanem konkrét javaslatokat is tartalmaz, amelyeket célnak aposztrofál, ilyen például a bírói korhatár módosítása.
Azok a bírák, akiket erre alkalmasnak találnak a tapasztalatuk és a munkájuk alapján, kérhetnék a jogviszonyuk 70 évig korukig tartó fenntartását. A bírói alsó korhatárt viszont 35 évre emelnék, és hangsúlyosabban vennék figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot – vagyis könnyebben pályázhatnának a külsősök. Számukra viszont egységes továbbképzési feltételeket szabnának.
A további célok között szerepel, hogy
- a Kúria feladata a jövőben elsősorban a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása legyen.
- A járásbírók a jövőben „mozgóbírók” legyenek, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának.
- A tárgyalásokon lehetővé tegyék az online jelenlétet.
- Hogy csökkentsék az adminisztrációt, a polgári ügyekben csak akkor lenne szükséges az ítélet részletes indoklása, ha a felek valószínűleg fellebbeznek.
- Emellett az adminisztráció csökkentésére hivatkozva a civil és cégügyszakot közigazgatási hatáskörbe helyeznék.
Ezekről a pontokról a hvg.hu forrása azt mondta, azok mind-mind olyan elemei a javaslatnak, amelyek „az OBH elnöke által kezdeményezett jogszabály-véleményezési eljárásáért kiáltanak”, ugyanis masszívan bírákat, bíróságokat érintő jogszabályhelyek (Bjt., Bszi.) módosításával járnak. A jogszabály-véleményezés a bíróságok részéről Handó Tünde elnöksége idején bevett gyakorlat volt az OBH-ban.
Érzelmi zsarolás, hatalmas felháborodás
Bár az alku eddig nem volt nyilvános, a bírák közül nagyon sokan úgy látják, hogy ha a megállapodást elfogadják, azzal a függetlenségüket veszítik el. Másfelől viszont attól is tartanak, hogy ha elutasítják, akkor a tragikusan rosszul fizetett igazságügyi alkalmazottjaik életét lehetetlenítik el. Az utóbbi hónapokban az alkalmazottak, különösen a jegyzők körében tömeges az elvándorlás. A múlt héten egy fővárosi kollégiumban egy nap alatt huszonöten mondtak fel.
Az igazságszolgáltatásban dolgozók körében már napok óta hatalmas a felháborodás nemcsak a tervezet, hanem a módszer miatt is, hiszen
a kormány semmilyen módon nem tehetné meg, hogy a fizetésemelést összeköti az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló tervekkel.
„Nem lehet ilyen érzelmi zsarolásra alapozni, itt a jogállamról van szó” – mondta lapunknak egyik bíró. Mások az átláthatóságot hiányolták, a döntés gyorsaságát, valamint azt kritizálták, hogy az érdekképviseleteket semmilyen módon nem vonták be az előkészítés folyamatába. Információink szerint az OBT-tagok hétfőn este 5 órakor kapták meg a végleges tervezetet a Magyar Bírói Egyesülettel együtt, ami már eleve kérdésessé teszi egy ilyen súlyú tervezet esetében, hogy azt milyen minőségben és mélységben tudták egyáltalán átnézni és megvizsgálni a lehetséges szervezeti hatásait. Forrásaink azt is hangsúlyozták, hogy az OBT-nek nincs általános felhatalmazása sem tárgyalni, sem megállapodást kötni, ha bármit aláírnak, azt jogalap és erre történő felhatalmazás hiányában teszik.
Gyulán tartják az OBT szerdai ülését, amely ugyan a szabályok szerint nyilvános, de csak személyesen lehet rajta részt venni, a terem befogadóképessége miatt a hallgatóság létszámát is 50 főben korlátozták. Ezt kedd délelőtt az OBT elnöke, Szabó Péter közölte.
Bár a lap úgy tudja, az online bejelentkezés korábban is gyakorlat volt, ezt lapunknak az OBT sajtószóvivője cáfolta. Mint írták, az OBT már hónapokkal korábban kitűzte a gyulai ülés időpontját és helyszínét is, amely független a bérrendezéstől és az ülésen tárgyalandó napirendi pontoktól is.
„Az ülés a bírák számára – a zárt napirendi pontok kivételével – nyilvános, a hallgatóságként történő jelenlét jogának gyakorlásában az OBT a bírákat nem korlátozza, a terem befogadó képességéhez igazítja a hallgatóság létszámát” – írták, hozzátéve, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvek mindig szó szerint rögzítik az ott elhangzottakat, és azok nyilvánosak.
A hvg.hu információi szerint a Magyar Bírói Egyesület ennek ellenére azt kérte az OBT-től, hogy ne vegyék a kérdést a napirendre Gyulán, hanem inkább Budapesten, egy nagyobb helyszínen, később tartsák meg. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor tegyék lehetővé a Skype-csatlakozást.
A transzparenciát az sem segíti, hogy a megállapodás szerepelt volna a Parlament igazságügyi bizottságának kedd délelőtti ülésén is, de az utolsó pillanatban levették a napirendről, így ott sem lehetett megismerni. (Úgy tűnik, volt a kormánypárti képviselőknek „fontosabb” dolguk is: lezavarni a választójogi törvény módosításának bizottsági vitáját.)
A függetlenség tesztje
A dokumentumban foglaltak némelyike már a korábbi ötletelés során sem aratott osztatlan sikert. Néhányan ugyan elismerték, hogy akadnak köztük racionális érvek, de a bírói alsó korhatár emelését és a külsős pályázók jelentkezésének megkönnyítését már többen megosztónak találják. Félő ugyanis, hogy a jelenlegi titkárok és fogalmazók nem fognak a szervezetben maradni, ha 10 évet kell várniuk arra, hogy bírók legyenek. Az pedig, aki már jól fizető állással rendelkezik valamelyik jogi szakterületen – például ügyvéd vagy cégjogász –, aligha fog visszatérni.
A hvg.hu forrásai szerint megtévesztők a számok is. A bírák számára felajánlott 48 százalékos emelés ugyan jelentősnek tűnik, de a járásbírók közül sokan olyan keveset keresnek, hogy még az emelt összeg sem lesz kiemelkedő, akár 10-12 éves tapasztalattal sem. (A kezdő bíró bruttó fizetése 820 ezer, míg a Kúrián a bérek a pótlékoknak köszönhetően 2 millió és 3,2 millió bruttó között alakulnak.) Ha a járásbírók mozgóbíróként dolgoznak majd, akkor ezért a fizetésért sokkal többet kell majd talpalniuk.
Nagyobb megyék esetében alapjaiban fogja megnehezíteni a járásbírók mindennapjait. Hétfőn Cegléden, szerdán pedig már Vácott kell tárgyalni? A bíró vonattal utazik majd, és a hóna alatt viszi az aktákat, vagy bírósági autóval viszik, esetleg maga kell, hogy vezesse a bírósági autót?
– tették fel a nem is annyira jogállamisággal összefüggő, ámde nagyon is gyakorlatias kérdést.
A civil és cégügyszak közigazgatási hatáskörbe helyezését forrásaink azzal szemléltették, képzeljük el, hogy a bírák, igazságügyi alkalmazottak egyesületeit (Mabie, Res Iudicata), alapítványait a végrehajtó hatalom tartja nyilván, és utóbbi határoz azok bejegyzéséről, például arról, létrejöhetnek-e egyáltalán. Ez adott esetben a végrehajtó hatalomtól független bírói hatalom kiszolgáltatottságát, integritási kérdéseket, kockázatokat vethet fel – tették hozzá.
Úgy tudjuk, hogy a bírók közül többen terveztek valamilyen tiltakozást vagy kiállást nyílt levél formájában a véleményük szerint a függetlenségüket veszélyeztető megállapodás aláírása ellen, de ezeket nem engedélyezték.
Somogyi bírók egy csoportja viszont közös levelet küldött az OBT-nek, amelyben úgy fogalmaztak, a bírói kar nyilvános megalázásához, megvesztegetéséhez, megzsarolásához bíró nem adhatja a nevét.
Az alacsonyabb szinteken ítélkező járásbírák számára emellett különösen fájó pont, hogy a bírósági vezetők és a legmagasabb szinten ítélkező bírák nem nyilvánulnak meg semmilyen formában jelen helyzetben ebben a rendkívül kényes kérdésben. A hvg.hu egyik forrása úgy fogalmazott, hogy ennek egyszerű oka van: „féltik a pozíciójukat és a vezetői pótlékot”.
A függetlensége egyik legnagyobb tesztje előtt álló OBT a szabályok szerint megteheti, hogy az ülés elején úgy szavaz, nem veszi napirendre a javaslatot, de hogy ez így történik-e, csak a szerdai tanácskozáson derül majd ki. (hvg.hu)
