Orbán Viktor miniszterelnök a Covid–19-világjárvány kitörésének ötödik évfordulója alkalmából egy exkluzív videóval jelentkezett be vasárnap YouTube-csatornáján.
A kormányfő elmondta, hogy amikor koronavírus megjelent, Kásler Miklós, akkori emberierőforrás-miniszter leültette, és elmondta neki, hogy „van itt valami, amiből nagy baj lehet, azonnali intézkedésre van szükség”.
Minden, amit még sosem mondtunk el a Covid-járványról – vasárnap este 7 órától videópremierrel jelentkezett Orbán Viktor miniszterelnök a YouTube-csatornáján. A kormányfő, valamint a védekezés élvonalában harcoló tisztviselők, a járvány ellen harcoló Operatív Törzs korábbi tagjai az öt éve kitört világjárványra emlékeztek, és olyan információkat árultak el a nézőknek a betegség elleni küzdelemről, amilyeneket eddig még sehol nem hallhattunk.
Orbán Viktor a videó elején felidézte, hogy amikor a koronavírus-járvány először megjelent, Kásler Miklós, akkori emberierőforrás-miniszter leültette, és elmondta neki, hogy „van itt valami, amiből nagy baj lehet, azonnali intézkedésre van szükség”. Majd Szlávik János virológus hozzátette, hogy amikor először megérkeztek a hírek, hogy Kínában terjed egy ilyen vírus, már borítékolva volt, hogy világjárványról van szó.
Pintér Sándor belügyminiszter a videóban arról beszélt, hogy 2019 decemberében jöttek az infók, hogy Kínában valami rendkívüli történik, szűrve jöttek az információk, és azt látták, hogy emberek fekszenek indokolatlanul a földön. Magyarországon akkor jött az első vészjelzés, amikor Olaszországban megjelentek a betegek.
Láttuk, hogy az olasz kórházak egyik pillanatról a másikra teljesen telítettek lettek, és nem tudják fogadni a betegeket
– fogalmazott a belügyminiszter, majd hozzátette, hogy 2020. január végén a WHO-tól függetlenül felállította a miniszerelnök az Operatív Törzset.
Totális védekezés
Orbán Viktor akkor úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a vírus megjelenése általános társadalmi válságot idézhet elő, ezért ebből azt vonta le, hogy totális védekezés kell.
Világossá kellett tennem, hogy mire az ország felébred, addigra az Operatív Törzs megtartotta az ülését
– fogalmazott. Hozzátette, hogy az Operatív Törzs ülései minden reggel hat órakor kezdődtek, és ennek a legnagyobb elszenvedője Müller Cecília volt, aki Dunaújváros mellől utazott Budapestre, és már fél 4 környékén talpon volt.
Pintér Sándor hozzátette, hogy a világjárvány elleni védekezés első lépése a határvédelem, az útvonalak kijelölése volt, hogy ne találkozzanak fertőzött emberrel a magyar állampolgárok.
A videóban elhangzik, hogy az első magyarországi megbetegedést március 4-én azonosították, és Müller Cecília országos tiszti főorvos elmondta, hogy az elzárkózás, a maszkviselés, a távolságtartás elrendelése és a nagyon sérülékeny csoportoknak a védelme volt a kezdet.
A miniszterelnök elmondta, hogy fel kellett szabadítani bizonyos mennyiségű orvosi ágyat, ami folyamatosan rendelkezésre áll, ha bevadul a fertőzés. A tudósokra várt a feladat, hogy ismertessék, legrosszabb esetben mennyi lesz. A legrosszabb forgatókönyvet kérte, és kijelentette, „nem engedhetjük meg, hogy azért haljon meg valaki, mert nincs lélegeztetőgép”.
Orbán Viktor: Megfeszített szellemi állapotban voltunk a krízis végéig
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy számos alkalommal fizikai közelharc volt Kínában és más helyeken, hogy melyik szállítmányt melyik gépre pakolják fel. Mint mondta, ki kellett küldeni a „fürkészeket”, hogy felderítsék, hol vannak a világban ilyen gépek, és hogyan tudják azokat Magyarországra hozni.
Nem pozitív értelemben volt izgalmas időszak. Félelemmel, kételyekkel teli időszak volt, emberi életeket kellett megmenteni bizonytalan környezetben
– fogalmazott a külügyminiszter. Orbán Viktor ezt követően elmondta, hogy „Szijjártó miniszer úr hibátlan csapattal rendelkezett, megszerzett mindent”.
„Ez nem a gyávák klubja, ez a harcosok klubja, mindegy, hogy vörösiszap, árvíz, járvány, háború, ott kell lenned. A bajban lévők mellett állni maga a hűség. Számomra ez nem volt kérdés. Megfeszített szellemi állapotban voltunk a krízis végéig” – tette hozzá a miniszterelnök.
Nagy volt a nyomás a szakembereken
Müller Cecília úgy fogalmazott, „emocionálisan is vezérelte”, hogy megnyerje az embereket, és elhiggyék, hogy a tudományos alapokon nyugvó döntések az egészségüket szolgálják. Mint mondta, amikor orvossá lesz az ember, és leteszi a hippokratészi esküt, megesküsznek, hogy sose ártanak az embereknek semmilyen tevékenységükkel.
Orbán Viktor szerint a legdrámaibb a helyzetekben, amikor ápolónők kapták el a betegektől a Covidot, az igazán nagy kockázatot azok az orvosok, ápolók vállalták, akik nap mint nap emberéleteket mentettek. Őket bátorítani kellett, minél többet dolgoztak, annál több emberi életet lehetett megmenteni.
Pintér Sándor szerint tudták, hogy játszanak a halállal, az egészségükkel. Ezt csak hivatástudattal tudták végrehajtani – tette hozzá. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta, jó érzés volt azt látni, hogy a lakosság elégedett volt a magyar egészségügy teljesítményével, az ott dolgozók önfeláldozásával.
Soha annyi pizzát, süteményt, salátát, hamburgert nem ettünk a kórházakban, mint akkor. Egymást múlták felül a felajánlók abban, hogy támogatják a kórházi dolgozók felkészültségét
– fogalmazott.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy „határa az országnak van, a nemzetnek nincs”, abban minden magyar benne van. Amikor védekezünk, baj van, akkor minden magyarra számítunk, minden magyarral törődni kell. Folyamatosan kapcsolatban voltak a határon túli magyarokkal is.
A videóban feltűnt Lakatos Tibor, a védelmi igazgatási hivatal főigazgató-helyettese, aki azt mondta, „olyan támogatást kaptunk az emberektől, amivel tényleg csak komoly válsághelyzetekben találkozik az ember”.
Az idősek és gyermekek védelme kiemelt szerepet kapott
Pintér Sándor azt mondta, a magyarok bíztak a kormányban és az Operatív Törzs döntéseiben. Amikor kijelölték, hogy az idős emberek mikor vásároljanak, mindenki figyelembe vette a döntést, hogy óvják az időseket.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, az ember ilyenkor a saját szüleiért aggódik a legjobban, de a legfájdalmasabb, ha a gyerekkel van baj.
A legrosszabb rémálmaim mind ahhoz kapcsolódtak, hogy egyszer csak jön egy hír, hogy szemben az eddigiekkel az új mutáns, az új variánsa a vírusnak a gyerekeket is megtámadja. Ettől féltem a legjobban, részben mert van sajátom is öt, meg mert mindenkinek van a sajátja. Azért imádkoztam, hogy a Jóisten azt a próbát azért ne mérje ránk, hogy még a gyerekeink is
– tette hozzá a miniszterelnök.
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár szerint nem volt egyszerű feladat az oktatási rendszert rendszerszinten átállítani, hiszen kevés volt a tapasztalat, de az volt az egyetlen út, hogy valamilyen online technológia segítségével szervezzék meg az oktatást.
A kormány legfontosabb üzenete
A miniszterelnök azt mondta, leginkább azt akarta mindenkinek elmondani, hogy az ország vezetői tisztában vannak a helyzet komolyságával, nem az íróasztal mögül, a védett Karmelitából vagy az Országházból követik az eseményeket, hanem „együtt vagyunk, együtt csináljuk meg”.
Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy „egy Kambodzsa, Thaiföld, Laosz kör után” pozitív lett a koronavírustesztje. Majd 17 napot töltött karanténban, nagyon beteg volt. Ekkor még nem volt oltás, de az orosz vakcinák megvásárlásáról a karanténban bonyolította le az első tárgyalást. Orbán Viktor szerint a külügyminiszter mondta, hogy rendeljék meg, de minden más csatornát is indítsanak el, és neki lett igaza – tette hozzá.
A külügyminiszter úgy folytatta, hogy a magyar ellenzék, a külföldiek és a nyugat-európaiak óriási propaganda-hadjáratot indítottak a keleti oltóanyagokkal szemben. Azzal nem kalkuláltak, hogy a magyar lakosság egy jelentős része abban a korban volt, hogy a gyerekkori oltásait még 1990 előtt kapta.
Merkely Béla ehhez kapcsolódóan hozzátette, hogy „a legfontosabb tulajdonsága az oltásnak, hogy ne az üvegcsében legyen, hanem a vállamban”.
Napi szinten kellett meggyőzni az embereket
Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója elmondta, hogy idősotthonokba, hajléktalanszállókhoz mentek ki legelőször, hogy a legnagyobb rizikójú betegeket beoltsák. Az is egy nagy tapasztalás volt, mindenki nagyon örült, hogy kaphatott oltást – fogalmazott.
Müller Cecília szerint a félelem, a tudáshiány és sok minden befolyásolta a védőoltásokhoz való hozzáállást. Ezt próbálta naponta leküzdeni, meggyőzni az embereket. Mint mondta, direkt felvette a keleti és a nyugati vakcinát is, mert úgy gondolta, hogy az meggyőző lehet mások számára, ha ő is ezzel oltatja magát.
Merkely Béla hangsúlyozta, hogy a kórházba kerülés valószínűségét 3,6-szeresére növelte az, ha valaki nem volt oltott. Ha valaki intenzív osztályra került, azt 6,5-szeresére növelte meg.
Egy oltástagadó 50 éves férfi került műtüdőkezelésre, sikerült az életét megmenteni. Amikor lekerült a lélegeztetőgépről, első dolga volt, hogy mindenkit felhívjon, hogy mindenki oltassa be magát, erre figyeljenek oda. Ezek a mi erőnket megsokszorozó történetek voltak, két éven át folyamatosan, megállás nélkül a frontvonalban lenni nagyon komoly kihívás
– fogalmazott.
Hozzátette, reménykedhetünk abban, hogy ha valaha is lesz még egy ilyen járvány, ezeket a tapasztalatokat beépítve, az mRNS-vakcina jelenlétében, egy sokkal gyorsabb befejezést is el tudunk érni.
Magyarország világverő volt a vakcinálásban
A videóban Karikó Katalin, Nobel-díjas magyar kutató munkájára is kitértek. Orbán Viktor szerint Magyarország a rejtett zsenik világa, nem lehet tudni, honnan dugja ki a fejét valami született tehetség. Karikó Katalin az Alföld közepéről egyszer csak Nobel-díjas tudósként áll előttünk.
Merkely Béla szerint Karikó Katalin évtizedeken át kutatott egy nagyon nehéz témát, amelynek időszerűségét sokan megkérdőjelezték. Ennek ellenére hivatástudatának köszönhetően végigvitte, és létre tudott hozni egy olyan stabil mRNS-t, amelynek segítségével megvalósulhatott az mRNS-vakcina. A miniszterelnök hozzátette, a baj idején sem szabad lemondani az újításról, más megközelítésről. Szellemi, intellektuális bátorságot mutatott nekünk Karikó Katalin – mondta.
Merkely Béla arról is beszélt, hogy a járvány ideje alatt rengeteg álhírrel kellett megküzdeniük, de ennek ellenére sikeresek voltak. „Kialakultak azok az eszközök, amelyek egy széles, hiteles társadalmi közeggel kiegészülve meghozták azt az eredményt, hogy most ismételten nyugodt, normális körülmények között élhetünk” – fogalmazott. Kiemelte, hogy 2021-ben a magyarországi oltottsági adatok vezettek, egyedül Izrael előzött meg minket, de ott teljes ellátottság volt az akkori mRNS-vakcinával.
Müller Cecília szerint nem volt ez egyszerű, de a 6,5 milliós magyarországi oltottsági adat elég szép szám. A tiszti főorvos hangsúlyozta, hogy fontos volt az állandó éberség, mivel a biológia folyamatosan változik, és nekik tudniuk kell követni, megelőzni őket. Fantasztikus összefogás volt, hihetetlen, mire vagyunk képesek – jelentette ki.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy ha valahonnan jött megkeresés, ami a magyar emberek biztonságát nem gátolta, akkor segítettek.
Jó érzés volt látni, ahogy magyar zászlóval az oldalán megérkezik egy repülőgép, és kiteszik az oltóanyagokat, amivel aztán emberek életét lehet megmenteni. Ezekre a pillanatokra jó visszaemlékezni
– fogalmazott a külügyminiszter.
Szlávik János úgy fogalmazott, megtanultuk, hogy sérülékenyek vagyunk olyan vírusokkal szemben, amiket nem ismerünk, míg Pintér Sándor azt mondta, hogy a koronavírus elleni küzdelemmel sok-sok emberi életet adtak a jövőnek.
Orbán Viktor végezetül Szent István intelmeiből idézett, miszerint a görögöket nem lehet római módon, a rómaiakat meg nem lehet görög módon kormányozni.
Ez arra hívja fel a figyelmet, minden nemzetnek van valamilyen karaktere. Nem tudsz úgy irányítani egy küzdelmet, ha nem ismered, de minimum nem érzed, mi a karaktere a te saját népednek. Sokkal inkább képesek vagyunk bajban összetartani, összefogni, mint békeidőben, ez a magyaroknak egy tulajdonsága. Több van bennünk, mint amit mi saját magunkról gondolunk, és sokkal többre vagyunk képesek annál, mint amit mások kinéznek belőlünk
– fogalmazott.
A magyar kormány egyébként egyedüliként a világon, az átoltottsági számokhoz igazítva, fokozatosan enyhített a korlátozásokon. 2,5 millió beoltottnál rövidítettek a kijárási korlátozáson, és kinyithattak a szolgáltatások. 3,5 millió beoltottnál a vendéglátósok megnyithatták a teraszokat, négymilliónál a védettségi igazolvánnyal rendelkezők kaptak kedvezményeket. Az ötmilliomodik beoltott magyar állampolgár után pedig többek között megszűnt a kijárási tilalom, a maszkviselési kötelezettség közterületen, az üzletek, vendéglátó üzletek és más helyszínek járványhelyzetre tekintettel elrendelt kötelező zárási időpontja is. (Index)
