Egy héttel ezelőtt még magabiztos bejelentést tehetett a jövő évi költségvetés tervezéséről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, ám azóta a világgazdaság olyan sokkot kapott, hogy még jó ideig szédelegni fog tőle.
Vajon átírja-e a terveket a kirobbanó vámháború, és egyáltalán mit fogunk érezni Donald Trump kemény intézkedéseiből? A pénzcentrum.hu közgazdászokat kérdezett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a 2026-os költségvetést már készítik, és még ebben a hónapban szeretnék is beadni a Költségvetési Tanácsnak. Feltételezhető azonban, hogy a Donald Trump által a múlt héten bejelentett, elképesztő mértékű vámok máris átrajzolják a terveket: ennek lehet az egyik előjele, hogy az éves GDP-növekedést a legtöbb elemző máris húzta.
A forintnak van esélye visszakorrigálni, de éppen azért nehéz pontosabbat mondani, mert a hétfő délelőtti események igen jól leképezik a pánikhangulatot a világgazdaság egészén – mondta a portálnak adott gyorsértékelésében Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője.
Szerinte a jelenlegi több, mint bizonytalan pénzügyi és makroökonómiai hangulatban sokkal bölcsebb lenne, ha a kabinet nem rohanna annyira a jövő évi büdzsé keresztülverésével. A jövő évi költségvetést célszerű lenne az utolsó pillanatig talonban tartani.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezető kutatója szerint a büdzsével kapcsolatosan komoly a fejetlenség: az Orbán Viktor által bejelentett intézkedések biztosan nem szerepeltek a tervek között, ami viszont boríthatja a rendszert.
A 2025. évi GDP-növekedéssel kapcsolatban már februárban módosított a kormány, amikor megállapodott az Európai Bizottsággal a hároméves kitekintésben, hogy idén 1,8%-os GDP-növekedés legyen. A kormány azonban hivatalosan most 2,5%-ot vár, és nem módosított semmit a költségvetésen. Az viszont feltételezhető, hogy ha magasabb az infláció és alacsonyabb a növekedés, akkor a bevételek nem úgy fognak bejönni, mint ahogy gondoljuk, és a kiadások se ott lesznek, ahol vártuk előzőleg.
Például a nyugdíjkiadásokat emelni kell, és bejött egy olyan tétel, mint a háromgyermekes anyák szja-mentessége, ami nem is szerepelt az eredeti költségvetésben
– fogalmazott Molnár László, hozzátéve, hogy az árfolyamkülönbség és a bevételi oldal plusz terhei ellenére is valószínű, hogy a kormány a jelenlegire építve készíti a jövő évi költségvetést is. Erre még rájön az, hogy vélhetően hitelből kell a kiadások egy részét finanszírozni.
Logikus lett volna, hogy amikor leviszi a kormány a növekedési számokat, akkor módosít a 2025-ös büdzsén, de nem tette – merthogy állítólag nem kell módosítani. Az elsődleges egyenleg az, amit a kamatfizetés nélkül számolunk, tehát, ha az negatív, az azt jelenti, hogy azt is hitelből kell finanszírozni. Viszont a kormány rontott a növekedési kilátásokon, a kiadási oldalon is nyilvánvalóan a nagy infláció miatt növekedés várható, plusz a bevétel elmaradás is nagyobb lesz – hiszen lemondunk az SZJA-bevételek egy részéről – fűzte hozzá a GKI vezető kutatója.
A megkérdezett elemzők bölcsebbnek látnák, ha a jelenlegi, optimálisnak nemigen mondható makrogazdasági környezetben a kormány nem sietne annyira a jövő évi költségvetés beadásával. Ráadásul a vámokkal való háborúskodás még azt is hozhatja, hogy a legvégén a magyar családok akár egy olyan inflációt lesznek kénytelenek elszenvedni, amilyet a közelmúltban már meg kellett tenniük – és akkor nem a költségvetés sebezhetősége lesz az egyetlen gond a magyar gazdaságban. (24.hu)
