Az „illiberális demokrácia” fogalmát Orbán Viktor 2014-ben tusnádfürdői beszédében vezette be, deklarálva, hogy Magyarország nem a liberális demokrácia alapelvei mentén kíván tovább fejlődni, hanem egy – az ő szavaival élve – „illiberális államot” épít.
Ez egy olyan politikai rendszer, amely jellegét tekintve demokratikusnak mondja magát (vannak választások, létezik parlament stb.), de a liberális demokrácia alapértékeit, mint a jogállamiság, sajtószabadság, független igazságszolgáltatás, pluralizmus, nem tartja tiszteletben. Ezt a fogalmat széles körben Orbán Viktor magyar miniszterelnök tette ismertté.
Az ilyen rendszerben a vezető hatalom leépíti a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, korlátozza a sajtót, civil szervezeteket, igazságszolgáltatást, és ezzel veszélyezteti a szabadságjogokat, társadalmi sokszínűséget és hosszú távon magát a demokráciát.
Hatalmi koncentráció és alkotmányozás
2010 óta a kormányzat (Fidesz-KDNP) kétharmados többséggel alakította át az Alaptörvényt, átszabta a választási szabályokat, a politikai rendszer vezérelvét a saját érdekeihez igazította.
Ez a folyamat a hatalmi ágak elválasztásának és a parlamenti kontrollnak a gyengítését eredményezte.
Fékek és ellensúlyok leépítése
Az Alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatás és a médiatanács függetlenségének csorbítása.
Kulcspozíciók saját emberekkel való feltöltése, hosszú távra bebetonozva őket.
Sajtószabadság korlátozása
Állami vagy kormányközeli tulajdonba került a hazai médiapiac jelentős része.
Független médiumok ellehetetlenítése (hirdetési piac, törvényi szabályozás, hatósági eljárások), valamint kormánypárti üzenetek túlsúlya.
A független kritikus hangok marginalizálásával gyengül a demokratikus nyilvánosság.
A lakosság számára torz/túlzottan homogén információk válnak elérhetővé.
Civil szervezetek és ellenzéki szereplők gyengítése
Civil szektor „külföldről támogatott szervezetnek” való bélyegzése.
Közéleti ellenfelek elleni jogi, gazdasági, adminisztratív eszközök bevetése.
Uniós források és gazdasági hatalom
Kormányközeli vállalkozók (oligarchák) megerősödése, közbeszerzések, EU-pénzek elosztása a lojalitás alapján.
Az állam gazdaságban betöltött szerepének növekedése, piac torzítása.
Jogállamiság sérülése
Független nemzetközi szervezetek (pl. Freedom House, Transparency International, Európai Unió intézményei) sorra kritizálják Magyarországot a demokratikus normák megsértése, korrupció és átláthatatlanság miatt.
Pluralizmus és közbizalom leépülése
Az intézmények politikai kisajátítása miatt a társadalom egy része elvesztette bizalmát a demokratikus folyamatokban.
A „választás” formálissá válik, mert a feltételek nem egyenlőek.
Hosszabb távú társadalmi kockázatok
Elvándorlás, apátia, korrupció növekedése.
A tehetségek elvesztése, innováció gátlása, gazdasági leszakadás veszélye.
Nemzetközi kapcsolatok
Az Európai Unióval való viszony megromlása, jogállamisági mechanizmusok beindítása, EU-s források felfüggesztése.
Hogyan lesz ennek a rendszernek vége?
A magyarországi illiberális rendszer (jelenleg a Fidesz-kormányzat által kiépített hatalmi struktúra) fennmaradásának vagy megszűnésének esélyeit több tényező is befolyásolja:
Demokratikus választás útján
Rendszerváltás békésen: Az ellenzék, vagy új politikai erő demokratikus választásokon való győzelme révén. Ezt nehezíti a választási rendszer torzítása, médiaviszonyok, intézményi kontroll, de nem lehetetlen – példák voltak már máshol is (pl. Lengyelországban 2023-ban).
Új politikai mozgalmak: Ha megjelenik egy karizmatikus, hiteles, széles társadalmi csoportokat megszólító új erő.
Belső válság vagy meghasonlás
Kormányon belüli konfliktusok: Egyes kormányzati/párton belüli szereplők konfliktusba kerülnek, vagy leválnak, gyengítve a rendszert.
Oligarcha- vagy gazdasági háború: Ha a „belülről” összetartó gazdasági elitet érdekellentétek vagy pénzügyi válságok osztják meg.
Külső nyomás – nemzetközi és gazdasági
EU-szankciók, pénzügyi források elzárása: Az Európai Unió jogállamisági mechanizmusai, forrásfelfüggesztések súlyosbodhatnak, ez tartós gazdasági nyomást okozhat, amely társadalmi elégedetlenséghez vezet.
Nemzetközi elszigetelődés: Ha a külpolitikai mozgástér szűkül, érdemben korlátozódnak a gazdasági kapcsolatok.
Társadalmi nyomás, elégedetlenség
Tömeges tüntetések, társadalmi mozgalmak: Ha a társadalom egy kritikus tömege elveszti a bizalmát, és ez utcai, sztrájk- vagy mozgalmi formában is felmutatkozik.
Fiatal generációk, apátia megszűnése: Ha új generációk aktívabbá válnak, vagy a kivándorlás helyett a változtatásban hisznek.
Gazdasági válság és összeomlás
Tartós gazdasági problémák: Infláció, munkanélküliség növekedése, EU-pénzek tartós elvesztése komoly hitelezettségi vagy gazdaságirányítási válsághoz vezethet, amely elviselhetetlenné teszi a lakosság számára a fennálló rendszert.
