Szuverenitásvédelem: új listával állt elő Szájer József intézete
Napok óta a kritikusok szerint a szabad sajtó és a civil szervezetek működését megcsorbító átláthatósági törvénytől hangos a magyar és a világsajtó, a háttérben ezalatt a Szájer József által vezetett Szabad Európa Intézet úgynevezett szuverenitásvédelmi indexet dolgozott ki – saját módszerükkel listázták az országokat.
A Szabad Európa Intézet egy eddig ismeretlen fogalmat megalkotva úgynevezett szuverenitásindexet dolgozott ki. Az intézet honlapjára is felkerült módszerről azt írják, hogy az index megalkotásához Magyarországot tekintették referenciaországnak, mivel
a jelenlegi magyar kormányzati politika minden tekintetben egy kiteljesedett, mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel.
– idézi az elemzést az mfor.hu.
Szájer Józsefék nem kevesebbet állítanak, mint hogy „Magyarország ma nem mérete, katonai súlya vagy gazdasági volumene miatt válik különlegessé az Európai Unióban, hanem azért, mert következetesen és nyíltan védi azt, amit mások már háttérbe szorítottak: a nemzeti önrendelkezést”.
Az index célja az országok szuverenitási helyzetének összehasonlítása és vizsgálata. Szájerék úgy vélik, hogy ez a mérőszám nemcsak az egyes országok önállóságának aktuális állapotát értékeli, hanem azokat a kockázatokat is feltárja, amelyek a szuverenitásukat veszélyeztetik.
Saját kidolgozású indexük szerint egy ország minél magasabb pontszámot ér el, annál szuverénebb, és minél alacsonyabb az összpontszám értéke, annál nagyobb az ország kitettsége a külső erők irányába – olvasható elemzésükben.
Az index összeállításakor az Európai Unió országaira fókuszáltak, de összehasonlító céllal néhány mérete, helyzete, adottságai miatt jellegzetes nem uniós országot is vizsgáltak, úgy mint az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Indonéziát, Izraelt, Japánt, Kanadát, Kínát, Oroszországot, Svájcot, Törökországot és Ukrajnát.
A szuverenitásindex 36 kérdés alapján értékelte az országok önállóságát. Ezekre a kérdésekre nem maguk az országok, hanem az intézet által adott válaszokból állt össze egy-egy vizsgált állam aktuális szuverenitási mutatószáma. A 36 kérdést kilenc témakörre bontották, melyek a következők:
- az alkotmányos rend szuverenitása,
- a területi szuverenitás és biztonság,
- a pénzügyi szuverenitás,
- az energiafüggetlenség,
- a nemzeti vagyon,
- az önerő és fenntarthatóság,
- a gazdaságpolitika, külgazdaság,
- a társadalom, kultúra, identitás
- és a kulturális reziliencia.
Ezek után négy kategóriába sorolták a mintául szolgáló országokat, amelyek maximálisan 200 pontot érhettek el. Ez alapján négy kategóriát állítottak fel A-D-ig. Az A értelemszerűen a teljes szuverenitást képviseli, míg a D nem szuverén államot jelöl.
A szuverenitásindex alapján az EU-tagok közül – nem nagy meglepetésre – 178 ponttal (89 százalékkal) Magyarország került az élre (szemben az EU-tagállamok 76,8 százalékos átlagával). Így Franciaország (175) már csak az ezüstérmet, míg Németország (169) a bronzérmet kapta meg az intézettől.
Az Európai Unióval kapcsolatban megjegyzik: ha szuverenitása akár lopakodó, akár nyílt formában növekszik, az nem pusztán új jogosítványokat jelent Brüsszelnek, hanem a tagállamok szuverenitásának arányos csökkenését is magával hozza.
A nem EU-s országok között Szájerék az első helyre tették Kínát – 190 ponttal. Őt követi az Egyesült Államok 180 ponttal, majd Svájc 175 ponttal. De mindjárt őt követi Oroszország 174 ponttal. (24.hu)
