Hosszú Facebook-bejegyzésben intette békére Magyarország lakosságát Sulyok Tamás.
A köztársasági elnök arról írt, hogy az országgyűlési választások hajrájában már „harminchat éves tapasztalat”, hogy felpörög a közélet, a pártok pedig előre megkezdik a versengést egymással, most viszont elharapództak az indulatok, amiknek szerinte megálljt kell parancsolni.
„Az elmúlt napokban, hetekben a politikai közbeszédben erőre kapott az agresszív hangvétel, és sajnos megjelent a fizikai erőszak is. Az utcán és – ami Magyarországon szokatlan – az Országgyűlésben is. A kampány java még bőven hátravan; okkal kérdezik az aggódók: mi jön még ezután? Ezek az aggodalmak, valamint a szomszédos országokban zajló fejlemények egyaránt arra intenek mindannyiunkat, hogy nézzünk magunkba” – írta Sulyok, aki szerint „hiába teremtettek az elmúlt évtizedben a közösségi platformok a párbeszédet megbénító buborékot”, a magyaroknak mégiscsak egy a hazája.
„Miközben egy hazában élünk, különböző céljaink vannak, mást gondolunk a világ dolgairól; és éppen ezeknek az eltérő céloknak és gondolatoknak az ütköztetése a demokrácia lényege. Ám nagyon nem mindegy, hogy ezeket az ütközeteket milyen eszközökkel vívjuk meg, hogyan fejezzük ki a meggyőződésünket!” – folytatta, majd a tisztelet fontosságáról írt, és arról, hogy a közhatalmat gyakorló személyeknek különösen nagy a felelőssége abban, hogy elítéljék a „verbális, akár a jogellenes fizikai erőszakot”, mert ha nem teszik, azzal mintát szolgáltatnak „nemcsak a híveik számára”.
Amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. – tartja a népi bölcsesség. De ez valójában az erőszak spirálja. Még nincs késő, most kellene megállni!
– tette hozzá.
Kitért az online kommunikációra is, szerinte azoknak is felelőssége van, akik impulzív gondolataikkal bombázzák a kommentfolyamokat. „Ha a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök kocsmai stílusban, ordenáré jelzőkkel illethető a közbeszédben, akkor hol húzódnak az erkölcsi megengedhetőség határai a rendőrrel, a polgármesterrel, az óvónővel, a bolti eladóval, a hatósági ügyintézővel, a füvet nyíró szomszéddal szemben?” – tette fel a morális kérdést Sulyok, aki szerint „ugyanaz a szó, mondatfüzér, ami az offline világban olykor csak egy egyszerű fricska, a virtuális térben virtuális lincseléssé fajulhat.” (Telex)
