A választás időpontjánál is fontosabb, telik-e osztogatásra a Fidesznek, miközben a kilátásoknál csak a közhangulat rosszabb
A Tiszának az előrehozott választás témájának napirenden tartása – ezzel együtt leginkább annak elkerülése – mellett a pártépítés lesz a legfőbb feladata 2025-ben, a Fidesznek pedig a gazdaság felpörgetése és saját táborának megtartása. - írja a hvg.hu
Rossz évet zárt a Fidesz 2024-ben, és a következő hónapok is nehéznek ígérkeznek számára: a biztos szavazók körében a februári kegyelembotrány óta 15 százalékkal csökkent a kormánypárt támogatottsága, az előrejelzések alapján pedig szinte biztosra vehető, hogy az új év első felében sem oldódnak meg az ország gazdasági problémái. Márpedig van belőlük bőven. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója szerint
az uniós források elapadása már 2024-ben is éreztette hatását, és ez várhatóan visszafogja a 2025-ös növekedést is.
Orbán Viktor miniszterelnök optimistábban látja a jövőt, sőt a 2025-ös évvel kapcsolatos várakozásait egyenesen fantasztikusnak nevezte. A kormány 3-4 százalékos növekedésre számít, de a gazdasági szakértők szerint valószínűbb, hogy ez ennél kisebb lesz, ráadásul legkorábban a harmadik negyedévben kezdődhet érdemi javulás a mutatókban. „Addig pedig csak stagnálás vagy nagyon enyhe emelkedés várható, igaz, a munkanélküliség is alacsony szinten marad” – mondja Palócz.
A gazdaság teljesítménye nemcsak az általános közhangulat miatt fontos, hanem a választás előtti kampány szempontjából is. Ugyan a napokban élénk közéleti-politikai témává vált az idénre előrehozott választás – amit a kormányzat és a Fidesz cáfol, de Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc is követel –, a legvalószínűbb, hogy nem hozzák előre a voksolást, így az a szokott rendben, 2026 tavaszán lesz.
És azt is valamennyire biztosra lehet venni, ahogy az előző választás előtt, most is valamilyen osztogatással próbálja bebiztosítani a győzelmét a Fidesz. Emlékezetes, a 2022-es választás előtt is több mint ezer milliárd forintot fordított erre a kormány: kaptak teljes évre szóló szja-visszatérítést a családosok, előrehozták az akkor még csak részleges 13. havi nyugdíj kifizetését, hathavi fegyverpénz ütötte a rendvédelemben dolgozók markát, a vállalkozásokat pedig olcsó hitellel segítették. Az áldásból szinte csak a legalsó rétegek maradtak ki, rajtuk kívül talán csak a 25 év feletti aktív egyedülállóknak, valamint az élettársi viszonyban élő gyermektelen felnőtteknek nem jutott semmilyen kedvezmény. Nem is maradt el az eredmény:
az osztogatás és a 2022-es választás előtt másfél hónappal kitört ukrajnai háború – pontosabban az eszkalációval való riogatás – újabb kétharmadot hozott a Fidesznek.
„Az idei költségvetésben viszont nincs meg a fedezete egy ehhez hasonló költekezésnek” – mondja Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője. Szerinte ennek ellenére biztosan lesz valamilyen népszerűség-növelést célzó kiadás, de ennek időzítése inkább csak a 2025 végén vagy 2026 elején várható.
Ám az eddig ismert intézkedések messze nem annyira bőkezűek, mint legutóbb. A gyerekesek számára már ettől az évtől emelik az szja-kedvezmény mértékét, de mivel annak az összege jó ideje változatlan volt, nagy osztogatásként jó eséllyel senki nem éli majd meg.
Az is szinte biztosra vehető, hogy 2026 elején, kevéssel a választás előtt ismét kiutalják a fegyverpénzt a rendvédelem hivatásos állományának, de például a 200 milliárd forintos lakásépítési program nem annyira kézzelfogható juttatás az emberek többségének, mint az előző választások előtti, akár több százezres pluszbevételt jelentő adó-visszatérítés.
„A lakáspiac ráadásul idén még nem lendül fel, a beruházások ugyanis – ha rögtön januárban nekilátnak a munkáknak – legkorábban a harmadik negyedévben éreztetik majd a hatásukat. Az ország szempontjából stratégiai fontosságú akkumulátorpiac pedig szintén csak az év második felében indulhat növekedésnek” – mondja Palócz Éva.
A gazdasági gondokon kívül a szimpatizánsok lemorzsolódásával is meg kell küzdenie a Fidesznek. „Az elmúlt hónapok trendjeit nézve ugyanis nem az volt a leginkább szembetűnő, hogy a Tisza Pártnak egyre több támogatója van, hanem az, hogy volt olyan időszak, amikor a Fidesz népszerűsége még a kormánypárti kutatások szerint is csökkent” – fogalmaz Ranschburg Zoltán. Szerinte ez nagyobbrészt arra vezethető vissza, hogy
a gazdasági helyzet nem javult az elmúlt egy–másfél évben, és ezt már a szokásos kommunikációs trükkökkel sem sikerült elfedni.
A külpolitikában „a németországi választás lehet a legjelentősebb esemény, Magyarország szemszögéből ugyanis messze az a legfontosabb, hogy olyan kormány alakuljon Berlinben, amely képes kirángatni az apátiából a német gazdaságot” – véli Ranschburg Zoltán. Hozzátéve: Donald Trump megválasztott amerikai elnök januári hivatalba lépése ennél kisebb hatással jár majd az ország szempontjából, bár egy esetleges ukrajnai fegyvernyugvást nyilván a saját sikereként adna el az Orbán-kormány.
A Fidesznek ugyanakkor azzal is szembe kell néznie, hogy az eddig alkalmazott kommunikációs panelek fáradni látszanak: a háború-migráció-LMBTQ tematika egyre alacsonyabb hatásfokkal mozgósítja a választókat. Az erre épülő kampány a kormánypárt történetének legrosszabb eredményét hozta az idei európai parlamenti választáson.
Orbánék egyik legfontosabb feladata ennek megfelelően az lesz 2025-ben, hogy megállítsák a táboruk csökkenését, rendbe tegyék a gazdaságot, és persze hogy valamilyen módon fogást találjanak Magyar Péteren. „Eddig azt a stratégiát követte a kormánypárt, hogy minden eszközt bevetett a Tisza elnöke ellen, ami a keze ügyébe került, aztán ha a felmérések azt mutatták, hogy nem volt hatásos a módszer, stratégiát váltott. Ezt támasztja alá az is, hogy a kezdeti dömping után már nem hoznak ki újabb hangfelvételeket Magyar Péterről” – mondja a Republikon vezető elemzője.
A kormánypártnál is nehezebb helyzetben vannak a Tiszán kívüli ellenzéki pártok, hiába rendelkeznek még forrásokkal és pozíciókkal a parlamentben és az önkormányzatokban. „Az előző választásokon nagy nehezen meggyőzték a szavazókat arról, hogy nem a pártlogót kell nézni, hanem arra kell szavazni, aki a legnagyobb eséllyel legyőzi Orbán Viktort. Most éppen ez okozhatja majd a vesztüket” – mutat rá Ranschburg.
A HVG értesülései szerint a legtöbb formáció nem is számol azzal, hogy bezuhan Magyar Péter népszerűsége, így inkább alternatív célokat tűztek ki. A Demokratikus Koalíciónál például már az 5–8 százalék elérését is sikerként értékelhetik 2026-ban, míg a kisebb, a baloldalhoz kevésbé köthető pártok képviselői megpróbálhatják átmenteni magukat a Tisza Pártba.
Bár az átzsilipelőktől Magyar Péter egyelőre elzárkózik, Ranschburg szerint hamarosan ő is szembesülhet azzal, hogy nagyon nehéz 106 olyan rátermett képviselőjelöltet találni az egyéni körzetekben, akikkel jó eséllyel megnyerhető az adott település, régió. „A hosszadalmas castingolás rendkívül sok kockázattal jár, mert a rövid határidő miatt olyan jelöltek is bekerülhetnek a Tiszába, akik ártanak a párt megítélésének” – véli az elemző. Szerinte ennek megfelelően előbb-utóbb felmerülhet, hogy a korábbi kormányokban szerepet nem vállalókkal (például a Momentum vagy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyes képviselőivel) elnézőbb lesz a Tisza Párt, ha a befogadásukról van szó. Ők ugyanis már évek óta politizálnak, így a múltjuk esetleges kifogásolható részei is ismertté válhattak már.
A Tisza Párt közvélemény-kutatásokban mért előretörése miatt sokan már azt sem zárják ki, hogy a Fidesz előrehozott választással próbálja idő előtti harcra kényszeríteni Magyar Pétert. Ranschburg Zoltán szerint ennek jelenleg kevés az esélye, mert a Tisza jó eséllyel megnyerné ezt a voksolást. „Persze, ha a Fidesznél azt éreznék, hogy kifogytak az eszközökből, és a jövőben már csak lejtmenet várható, akkor előfordulhatna, hogy ehhez az eszközhöz nyúlnak, de nem hiszem, hogy már itt tartanának.” Ha a kormánypártoknak szerencséjük van, akkor 2025 hozhat számukra pozitív fejleményeket, ráadásul Magyar Péter és a Tisza számára jelentős kihívásokat tartogat az idei év – magyarázza az elemző. (hvg.hu)
