Személyeskedésektől és durva vitáktól volt hangos pénteken Mezőkovácsházán a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülése.
A rendkívül hátrányos helyzetű országrész önkormányzati társulásának 500 millió forintot és annak kamatait kell(ene) visszafizetnie egy szabálytalan uniós projekt miatt.
„Az az érzésem, hogy nyakig a szarban ülünk” – mondta a mezőkovácsházi kistérségi ülés harmadik órájában, elkeseredéssel a hangjában Ruck Márton medgyesegyházi független polgármester. A sok bejelentés, feljelentés és egymásnak való beszólás között eddigre már gyakorlatilag mindenki elvesztette a fonalat és a rengeteg, olykor egymásnak ellentmondó, érzelemmel teli hozzászólás után csak annyi volt nyilvánvaló, hogy a kistérségi társulás cudar nehéz helyzetben van a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettsége és ezek egyre növekvő kamata miatt. „Jól érzi, polgármester úr” – erősítette meg Ruckot Varga Imre békéscsabai ügyvéd, aki az ügyben a társulás jogi képviselője.
A történet hátterében az áll, hogy egy korábbi EU-s program szabálytalanságai miatt a társulásnak közel 500 millió forintot kell visszafizetni, amelyet azonban képtelen törleszteni a 14 tagtelepülés. Az uniós pénzek felhasználását koordináló Miniszterelnökség ellen indított bírósági perük a társulás által megbízott ügyvéd szerint is vesztésre áll. Ráadásul a hatalmas visszafizetendő összeg naponta közel 100 ezer forint kamattal nő, immár közel két éve. A helyzetet bonyolítja, de a megítélésén semmit nem változtat, hogy annak idején még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) koordinálta a Brüsszelből érkezett forrást, a közigazgatási eljárásban már a jogutód Miniszterelnöki Hivatal emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága járt el és most a kormányszervként ismert Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) áll alperesként a másik oldalon.
A perről két évvel ezelőtt, a társulás 2022. decemberi ülésen döntöttek a térségi polgármesterek. Azóta néhány előkészítő és peregyesítő ülés kivételével alig történt valami a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) és a Fővárosi Törvényszéken (FT). A sok eredménnyel nem kecsegtető pernek annyi időleges haszna van a kistérség számára, hogy a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettség miatt indított NAV-végrehajtást legalább az eljárás végéig felfüggesztik, így az adóhivatal nem nyújthat be inkasszót sem a kistérség, sem az érintett települések önkormányzatainak számláira. Ám egy elhúzódó és vesztes eljárás azt is jelentheti, hogy a visszafizetendő 500 milliós összeget tetemes kamatteher növel(het)i meg.
Simonka György, aki korábban e térség fideszes országgyűlési képviselője volt, egyben emberein keresztül a társulás ügyeit irányította, úgy vélekedett, hogy a kormányzat megállapításával ellentétben a program teljes egészében megvalósult, csak adminisztratív hibák voltak, ezért pedig a Békés megyei önkormányzat azóta már megszüntetett projektcége a felelős. Mások, többek között Mákos Árpád battonyai polgármester úgy gondolják, hogy ennél többről van szó, és több mint két éve a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága is sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva rendelte el a visszafizetést. Helyszíni ellenőrzései nyomán a hivatal ugyanis arról bizonyosodott meg, hogy a programok jó része nem valósult meg. (A kellően bonyolult elnevezésű és tartalmában nem könnyen megfogható projekt elnevezése: „Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért”.)
Mákos Árpád a pénteki társulási ülésen bejelentette, hogy a szóban forgó EU-s projekt gesztora, a battonyai önkormányzat büntetőfeljelentést tett a hatóságoknál. Céljuk, hogy világossá váljon, kik a felelősek a program zátonyra futásáért, és ily módon a tetemes visszafizetési kötelezettsége keletkezéséért. Azt firtatta, miért nem történt könyvvizsgálat a projekt végén, holott ez kötelező lett volna. De azt is tudni szeretné, hogy ha a szóban forgó pályázat határidejét meghosszabbították, akkor miért nem hosszabbították meg a koordináló projektszervezet megbízatását is, az akkor a Békés megyei önkormányzat tulajdonában álló, ám azóta megszüntetett Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft.-t; illetve miért nem töltötték fel az illetékesek a teljesítésről szóló dokumentumokat és a kötelező záró szakmai beszámoló hiánypótlását?
Ezt követően Simonka György pusztaottlakai polgármester terjesztette elő a bebukott projekttel kapcsolatos kártérítési igény érvényesítéséről szóló napirendi pontot. A közel egyórás hozzászólás részben Dudaszeg Krisztiánnak, a kistérségi társulás elnökének szóló kritika volt – Dudaszeg a mezőkovácsházi Tisza-sziget egyik tagja és szívesen lenne a 2026-os országgyűlési választáson a Tisza Párt képviselőjelöltje is. Ugyanitt Simonka független jelöltként kíván indulni a törvényhozási helyért, mások mellett a Fidesz aspiránsával szemben.
Simonka hozzászólásában azért kritizálta Dudaszeget, mert szerinte nem ért a kistérség vezetéséhez, illetve átnyújtotta neki azt a feljelentést is, amelyet ellene rágalmazás miatt tett egy a Facebookon részben álnéven lezajlott „vita” miatt. Simonka arról is beszélt, hogy az ő parlamenti képviselősége idejében, 2010 és 2022 között a hátrányos helyzetű kistérség mennyit fejlődött, milyen sok forrást harcolt ki Dél-Békésnek. Simonka a gyulai fideszes vezetőket is élesen bírálta, mondván, ők fejlesztési források sokaságát „nyúlják le” a fejletlenebb megyebeli térségektől, de kijutott a bírálatból a jelenlegi fideszes országgyűlési képviselőnek, Erdős Norbertnek is, aki Simonka szerint „csak ül a seggén és nem csinál semmit”. Összegzése szerint jelenleg „nincs valódi képviselete a térségnek”. Az ülés végén a kistérségi elnök, Dudaszeg Krisztián hozzászólásából kiderült, hogy nem is tudja felvenni a kapcsolatot a térségi egyéni országgyűlési képviselőjével, mert Erdős és stábja nem reagál a megkereséseire.
Sebők Éva momentumos, a parlamentbe listáról bejutott képviselő is jelen volt az ülésen, ő viszont arról beszélt, hogy Simonka egy alternatív valóságot épít, amelyet a végén el is hisz, ám ettől az még nagyban különbözik a megtörtént eseményektől, Dél-Békés ugyanis masszívan lefelé megy, akármit is mond a volt fideszes parlamenti képviselő.
Simonka azt is javasolta, hogy az 500 milliós visszafizetéssel fenyegető uniós támogatás ügyében vegyék el a megbízást Nagy Sándor ügyvédtől, aki szerinte Erdős Norbert haverja, mert nem jól képviseli megbízóit, és inkább adják át egy olyan DK-közeli szegedi jogászcsapatnak, amely hasonló helyzetben győzelemre vitte a Tótkomlós gesztorságával megvalósult program miatt indított pert. Majd arra tett javaslatot, hogy az eddigi „tökölés” helyett kártérítés miatt pereljék be a Békés megyei önkormányzatot, amelynek volt projektcége a felelős a hatalmas pénzvisszafizetési kötelezettségért.
Varga Imre békéscsabai ügyvéd viszont jelezte, nem teljesen fedi a valóságot, hogy a tótkomlósi program esetében az említett szegedi ügyvédcsapat teljes egészében sikerre vitte volna megbízói ügyét, s ne kellett volna a szabálytalansági eljárás miatt az elnyert pénzt visszafizetni. Mint elmondta, ott az volt a helyzet, hogy a szabálytalansági eljárást nem teljesen korrekt módon végezte el a Miniszterelnökség, ám ez az ügy érdemi részét nem befolyásolta.
Ezután személyeskedésektől és beszólásoktól terhes hosszadalmas vita kezdődött, ahol Varga Gábor medgyesbodzási polgármester hozzászólásából az is kiderült, hogy a kistérség négy városával – Mezőkovácsházával, Battonyával, Mezőhegyessel és Medgyesegyházával – elégedetlen az idetartozó tíz község, és a kiváláson, valamint új társulás létrehozásán gondolkodnak. Végül a polgármesterek nagy többséggel megszavazták Simonkának azt az indítványát, amely szerint készítsék elő a kártérítési pert a Békés megyei önkormányzat ellen, mert annak a volt projektmenedzsment cégét tartják felelősnek a most az önkormányzatokat terhelő visszafizetési kötelezettségért. (Magyar Narancs)
