Szíria véres diktátora menedékjogot kapott.
Oroszország egyebek mellett szír városok egész negyedeinek porig rombolásával jelentős szerepet vállalt abban, hogy a 2011-es arab tavasz kitörése után vasárnapig hatalomban tudott maradni Bassár el-Aszad.
Bassár el-Aszad vasárnap megbuktatott szíriai diktátor a családjával már Moszkvában tartózkodik, Oroszország humanitárius alapon menedékjogot biztosított nekik – írja a Tassz orosz állami hírügynökség Kremlhez közeli forrásra hivatkozva.
A Reuters arról is beszámolt diplomatákra hivatkozva, hogy Oroszország hétfőre zárt ajtók mögötti ülést kért az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy megvitassák az ENSZ Golán-fennsíkon szolgáló békefenntartó misszióját.
Az orosz külügyminisztérium közölte vasárnap délután, hogy Bassár el-Aszad elhagyta Szíriát, miután az ellenzéki lázadó csapatok elfoglalták a fővárost, Damaszkuszt. Oroszország arra vonatkozó információt akkor viszont még nem osztott meg, hogy az általuk támogatott diktátor hol tartózkodott, vagy hogy menedéket terveznek nyújtani neki.
Az Aszad-család egészen 1970 óta irányította Szíriát, Háfez el-Aszad 1971-ben katonai puccsal vette át az uralmat. A 2000 óta hatalomban lévő Bassár el-Aszad a 2011-ben kitört arab tavasz idején erővel akarta elfojtani a demokráciát követelő tüntetéseket, azonban ez nem sikerült, és a mai napig tartó véres polgárháború kezdődött az országban. A diktátor csak Oroszország, Irán és az utóbbihoz kötődő fegyveres csoportok segítségével, illetve több százezer áldozat árán tudta megtartani a hatalmát. A rezsim támogatása érdekében szíriai városok egész negyedeit porig romboló orosz vadászgépek jelentős részt vállaltak a lázadók visszaszorításában.
Aszad szövetségeseit azonban az utóbbi időszakban lekötötték a saját konfliktusaik Ukrajnával, illetve Izraellel szemben. Az ország ezelőtt kisebb, északi-északkeleti területeit ellenőrző ellenzéki erők a Hajat Tahrir al-Sá (HTS) iszlamista mozgalommal az élen ezt kihasználták, és kevesebb mint két hét alatt meneteltek el a fővárosig, végül pedig a rezsimet is sikerült elüldözni vasárnapra. (24.hu)
Egy oroszbarát tömeggyilkos államvezetővel kevesebb, ez is valami, de nincs vége
Bassár el-Aszad szíriai elnök nem akármilyen múltat hagyott maga mögött. A Freedom House 2023-as jelentése szerint az ország a politikai és emberi jogok szabadsága terén az egyik „legrosszabb” kategóriába került, a „nem szabad” országok közé. Dél-Szudán mellett az egyik legalacsonyabb pontszámot kapta. A rezsim erős szövetségre törekedett, különösen Oroszországgal, Iránnal, Kínával és Észak-Koreával.Az országban 2011 óta dúl polgárháború. Az állandósult összecsapások miatt a lakosság több mint felének kellett elhagynia otthonát sok millió ember menekült el. Csak a szomszédos Törökországban több mint 3,6 millió szír üldözött él évek óta. Az ENSZ 2022-es jelentése szerint a 11 éve tartó polgárháborúban közel 307 ezer civil vesztette életét. Aszad hadserege sorozatos kegyetlenkedéseket, mészárlásokat, tömeggyilkosságokat követett el az ellenük harcolók, polgári lakosok, nők és gyerekek ellen. A kegyetlenkedések mértékét a helyszínen jelen lévő nyugati újságírók a délszláv háborúhoz mérhetőnek nevezték.
Aszad hatalma majd 10 évig kizárólag Putyintól függött
2015. szeptember 30-án Putyin elnök felhatalmazást kért az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsától az orosz fegyveres erők szíriai bevetésére. A Szövetségi Tanács a felhatalmazást egyhangú döntéssel megadta. Ugyanaznap Aszad elnök hivatalosan is kérte az orosz fegyveres beavatkozást, így Putyin, mint a fegyveres erők főparancsnoka, utasítást adott a légierőnek az Aszaddal szembenálló erők állásainak bombázására.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy a szíriai kormány bukása Izraelnek a Hezbollahra és Iránra mért csapásainak a következménye.
Bassár el-Aszad bukása Szíriában történelmi fejlemény a Közel-Keleten. Az Aszad-rezsim központi láncszem volt az iráni gonosz tengelyében – és ez a rezsim megbukott - mondta Netanjahu.
Az izraeli kormányfő szavait Aszad bukását illetően azonban nagy fenntartásokkal érdemes kezelni. Ez inkább a gátlástalan önfényezés kategóriája. Szakértők arra emlékeztetnek, hogy Aszad üldözte az Izrael-ellenes palesztinokat, amiért a Hamasz ki is átkozta és árulónak tartotta.
Izrael Aszad bukásával Netanjahu szavaival ellentétben egyáltalán nem került jobb helyzetbe, sőt újabb frontvonal nyílhat. A győztesek legfőbb ereje ugyanis az Iszlám Állam ideológiáját teljes mértékben támogató fundamentalista szunnita csoportok. Ők uralják Szíria jelentős részét, beleértve a fővárost is és nem Izrael barátok. Aszad nem Izraellel állt háborúban, hanem saját népével. Most azonban ez a status quo a két ország között változhat, nem véletlen, hogy az izraeli miniszterelnök bejelentette, a védelmi miniszterrel közösen, és a kabinet teljes támogatásával a szír ütközőzóna és az azt ellenőrző állások elfoglalására utasította a hadsereget (IDF).
Hová menekült a bukott diktátor? Természetesen az oroszokhoz.
Bassár el-Aszad volt szíriai elnök Moszkvában tartózkodik, és menedékjogot kapott Oroszországban – közölte egybehangzóan a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy Kreml-beli forrásra hivatkozva.
Aszad és családtagjai Moszkvába érkeztek. Oroszország humanitárius megfontolások alapján menedékjogot adott nekik - mondta a TASZSZ-nak a tisztségviselő.
Hozzátette: Moszkva szükségesnek tartja, hogy az ENSZ égisze alatt újrainduljanak a tárgyalások a szíriai helyzet rendezéséről.
Az EU üdvözölte Aszad bukását
A Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette diktatúra vége pozitív és régóta várt fejlemény, ami egyúttal megmutatja a rezsim támogatói, Oroszország és Irán gyengeségét is – írta az X-en Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Az EU prioritása a térség biztonságának garantálása. Együtt fogunk működni minden konstruktív partnerrel Szíriában és a régióban - tette hozzá.
Egyelőre kiszámíthatatlan mi fog történni most Szíriában. A lázadó erőknek három nagy fegyveres csoportja van. Az iszlamista szunniták, az amerikaiak által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg és a függetlenségükért harcoló kurdok. Mindhárom csoportot egész más célok vezérelnek és más területeket birtokolnak. A világ számára egy olyan Szíria lenne fontos, amely újra igazi, békés otthona lenne lakosainak és a több millió külföldön élő menekült végre hazatérhetne. Több évtizedes diktatúra után megérdemelné egy olyan ország, amelyet az emberi civilizáció bölcsőjének is hívnak, mert a kutatók itt találták meg az emberi megtelepedés első jeleit, az állandó településekre utaló, ún. paleolitikus Kebara-kultúra nyomait, a Kr. e. 18 000 – 11 000 közti időszakból. (PIAC&PROFIT)