A városban nagy felháborodást keltett néhány éve, amikor tulajdonosaik védett épületeket bontottak le és helyükbe kockavillákat, lakóparkokat építettek. Most még több ilyen épület tűnhet el, ezúttal a képviselő-testület kezdeményezésére.
Siófokon 120, főleg századelős épület élvez helyi védelmet. Ezekből „csípné le” az önkormányzat most azokat, amelyeket nem tart fenntarthatónak. Pedig a műemlékvédelem lényege éppen az, hogy a régi épületek fennmaradjanak. Siófokon azonban a helyi védelem alatt álló épületek tulajdonosai semmilyen engedményt nem kapnak. Nincs építményadó-kedvezmény, nincs városi pályázat felújításra. Van viszont ezernyi tilalom és kötöttség, vagyis egy szép régi házat nem lehet úgy hasznosítani, mint egy újat. A város ezek szerint csak élvezni akarja a látványt, de egyelőre nem hajlandó tenni érte. Valamiféle megoldást 2015 óta ígérnek. Legutóbb, 2023 novemberében az volt a kedvezmény-kezdeményezés indoka, hogy mintegy 120 millió forint veszteség érné a várost, ha a helyi védelem alatt álló ingatlanok ingatlanadóját elengednék.
A siófoki helyi védett épületek száma az utóbbi mintegy negyven évben érdekes módon fluktuált. Az 1986-os általános rendezési terv még több mint 100 védelemre érdemes épületet tartott nyilván. Ez érdemben nem változott az 1992-es felülvizsgálatkor sem. Balázs Árpád (Fidesz) polgármestersége alatt 1997-ben a város akkori képviselő-testületének első örökségvédelmi helyi rendelete szerint már csak 67 ingatlant jelöltek védelemre méltónak. Majd 2005-ben ugyanezt a rendeletet úgy módosították, hogy már csak 18 helyi védett épület volt. Erről a mélypontról 2015-ben Molnár Árpád főépítész javaslatára emeltek be még 12 épületet a helyi védettek közé azzal, hogy a felmérésnek folytatódnia kell. Majd 2018-ban készült el a ma is hatályos lista 120 épületről. Ezt tervezi most újabb trendfordulóval csökkenteni a képviselő-testület.
A meglepő lépés eredője az, hogy a régi mozi védett épületét az önkormányzat eladta, az új tulajdonos pedig kezdeményezte a védettség levételét, mert szerinte annak körülményei már nem állnak fenn. A képviselő-testület idén januári ülésén úgy döntött, hogy a helyi védelem megszüntetését nem támogatja, de Kadlicskó Krisztián főépítészt felkérték, hogy áprilisra vizsgálja felül „a helyi védelem alatt álló épületek védettségének indokoltságát”. A munka az áprilisi ülésre nem készült el, a novemberi ülésen határidőmódosítást kapott a főépítészi iroda (a felvételen 1:33-tól látható). Egyelőre három épületről szeretnék levenni a védettséget. Ezek olyan épületek, amelyek a védettségi felvételkor sem voltak jó állapotban.
A MAgyar Narancs megkérdezte a főépítészt, de nem kaptak választ arra, melyek ezek az épületek, de a lap úgy tudja, az egykori ún. teremmozi, a régi Csülök vendéglő és egy másik vendéglátóipari egység az esélyes.
A Csülök vendéglő egyébként a világhírű pszichológus és zenepedagógus Révész Géza szülőháza, akiről az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának épületében termet neveztek el. A házat tulajdonosai hagyták lerohadni, az sem látszik, hogy a hatóság tett volna bármilyen intézkedést az állagmegóvás érdekében. Egy helyi döntéshozót hallottunk méltatlankodni arról, hogy ez a ház védett. (Megkérdeztük tőle, hogy szerinte ki volt Révész Géza, mire azt a választ kaptuk, hogy valami focista lehetett, mert a siófoki stadion utcáját nevezték el róla.)
A jelenleg helyi védelem alatt álló ingatlanok között van még önkormányzati tulajdonú épület. Ezek közül nemrégiben a Thanhoffer-villa volt eladó, ám vevő nem jelentkezett. Éppen ennek kapcsán kutattuk a helyi védelem alatt álló ingatlanok értékesítéséről szóló jogszabályt, és az egyszerű keresés véletlen találatot adott. A Nemzeti Jogszabálytárban felleltük azt a rendeletet, amely az önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésének feltételeiről szól (de a nem lakás célú helyi védett épületekre is vonatkozik). Hatályosként volt feltüntetve. A rendelet egyik paragrafusa szerint helyi védelem alatt álló önkormányzati tulajdonú ingatlan vevőjét 30 százalékos vételárkedvezmény és tíz év részletfizetési kedvezmény illeti meg, amennyiben az egész ingatlant egyben vásárolja meg. Részletfizetés esetén a 30 százalékos kedvezménnyel csökkentett vételár 20 százalékát az adásvételi szerződés megkötését követő nyolc napon belül kell megfizetni.
A közel egymilliárd forintra értékelt Thanhoffer-villát e rendelet alapján már 140 millió forintért, egy kisebb parti dácsa áráért el lehetett volna vinni, a maradék 560 milliót pedig tíz év alatt kellene kipengetni.
Eladás esetén ezek szerint ugyanilyen feltételek mellett lehetne megvásárolni a város egyik legpatinásabb önkormányzati tulajdonú épületét, a volt Sió-Hullám Szállót, amelyre a jelenlegi használó, a Debreceni Egyetem elővásárlási jogot jegyeztetett be.
A lap megkérdezte az önkormányzat egyik jogászát, hogy hatályban van-e az 1995-ös, még Balázs Árpád első polgármesteri évében hozott rendelet. Nem igazán hitte. Mondták, hogy a jogtárban zölden jelzik, tehát lehet benne valami. Meglepődtek, amikor pár perces utánanézés után visszahívott minket és közölte, hogy tényleg hatályos úgy ahogy van, de megnyugtatott, hogy legutóbb 2015-ben alkalmazták ingatlan-értékesítés során.
A lap megjegyezte, hogy ha a rendelet hatályos, akkor az önkormányzattól helyi védett épületet vásárlók akár visszamenőleg is kérhetik-e a kedvezmény érvényesítését, az adásvételi szerződés módosítását, hiszen rendelet van rá. Akármi is a válasz, az esetleg ezután eladandó épületek vásárlói előtt ez a lehetőség remélhetőleg be fog zárulni, mivel a jogász megígérte, hogy januárban felülvizsgálják ezt a rendeletet.
Balázs Árpád 2014 óta nem polgármester Siófokon, azóta a harmadik jegyző lépett hivatalba. Az elavult rendelet valahogy nem tűnt fel. A helyi védelem fenntartása vagy megszüntetése ügyében a képviselő-testület elé jövő áprilisban kerül előterjesztés. (Magyar Narancs)
