Válságban a gödi Samsung-akkugyár

A gyárból az elmúlt egy évben több mint kétezer külsős dolgozót küldtek el, miközben a magyar vezetők egy része távozott belső konfliktusok miatt. A cégcsoport globálisan is bajban van, de a kormány szerint minden rendben a több tízmilliárd forinttal támogatott gödi üzemmel.

Miután 2024-ben kisebb-nagyobb hullámokat leszámítva folyamatosan arról szóltak a hírek, hogy egyre kevesebb akkumulátort gyártanak Magyarországon, nemrég ehhez képest is sokkoló adat jelent meg. Kiderült, hogy tavaly decemberben közel hároméves mélypontra jutott a hazai akkugyártás, ami egy év alatt 51 százalékos visszaesést jelent. Ez különösen azért durva, mert 2024-ben nyitották meg az SK iváncsai óriásgyárát, vagyis 2024 decemberében három magyarországi akkugyárban készítettek el feleannyi akkumulátort, mint 2023 decemberében kettőben.

A két magyarországi akkugyártó közül az SK komoly problémákkal küzd: a cégnek nincs elég megrendelése, ezért nagyon alacsony kapacitáson működteti a gyártósorait. Az elmúlt egy évben több mint 500 belsős és több mint ezer külsős dolgozót építettek le, és azt pletykálják, hogy a komáromi gyárukat akár be is zárhatják. Mint azóta megtudtuk, a gödi Samsung akkugyár sincs sokkal jobb helyzetben.

30-40 százalékára csökkentették a gyártási kapacitást

A Samsung SDI itthon 2017-ben kezdett akkumulátorokat gyártani, amelyekre a következő években egyre nagyobb volt a kereslet. A gödi gyárat folyamatosan bővítették, 2022 elején már havi 6 millió akkumulátorcella gyártására voltak képesek, 2023 végére már havi 16 milliós kapacitást értek el.

A Telex egyik forrása szerint ekkoriban, egy rövid ideig le is gyártottak havi 15-16 millió akkumulátorcellát, a kereslet azonban gyorsan csökkenni kezdett. 2024 első negyedévére a gyártás a kapacitás 80-90 százalékára esett vissza, a második negyedévben már 60 százalékra, a harmadik negyedévben 50 százalék alá, a negyedikben pedig körülbelül 30-40 százalékra. Ezek a számok egybevágnak a KSH hazai akkumulátorgyártásról szóló statisztikájával.

Megkérdezték a Samsung kapacitáscsökkentéséről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amely a lap kérdésére azt írta:

A termelési kapacitása esetében határozottan kisebb mértékű csökkenés történt, mint ahogy azt a kérdés sugallja.

Visszakérdeztek, hogy decemberben hogyan mérséklődött 51 százalékkal a hazai akkugyártás volumene, ha a Samsung-gyár nem csökkentette radikálisan a kibocsátását, de erre a kérdésre nem kaptak választ.

Akárhogy is, a KSH statisztikáiból egyértelműen kiolvasható a termelés visszaesésének mértéke. Úgy tudjuk, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gödi gyárban a kereslet csökkenésével egymás után álltak le a több tízmilliárd forintból kiépített gyártósorok. A Samsung belsős munkatársainak száma közben az Opten szerint 4100 főről 3800 főre csökkent. Még durvább volt a leépítés a bérelt munkaerőnél: egy samsungos forrásunk szerint a cég az elmúlt egy évben több mint kétezer külsős munkavállalótól szabadult meg.

Amikor erről kérdezték a KKM-et, azt írták:

A vállalatnál a kérdésben megadott számadatoknál jóval kisebb mértékben történt létszámcsökkenés, amely során a cég elsősorban a kölcsönzött munkaerő szerződéseit nem hosszabbította meg, miközben a magyar munkavállalók megtartására mindig kiemelt figyelmet fordított.

Az biztos, hogy a Samsung hivatalos alkalmazotti létszáma tényleg csak 300-zal csökkent, amelyet az egyik forrásunk szerint az állammal kötött támogatási szerződések miatt tartani is akarnak. A magyar állam ugyanis különféle egyedi támogatási döntések keretében sok tízmilliárd forint közpénzt fordított már arra, hogy a Samsung hazai beruházásait segítse.

A lap forrása szerint a leépítés nem minden részleget érint ugyanúgy: bizonyos, „feleslegessé váló” csapatoknál a szabadságok ki nem adásával és a műszakok szándékos variálásával kényszerítettek ki felmondásokat. Más, továbbra is fontos részlegekben vagy munkakörökben viszont a korábban kölcsönzött munkaerőből belsősítettek embereket. Ő úgy tudja, a Samsung a kereslet hiánya miatt további leépítéseket tervez, de nagyrészt ez is a külsősöket érintené.

A Telex úgy tudja, hogy a Samsung a 2024-es évben összességében a teljes gyártási kapacitás körülbelül 60 százalékát teljesítette, és a cégben nagyságrendileg hasonló eredménnyel számolnak idénre. Ha viszont nem sikerül új megrendeléseket szerezniük, akkor akár ennél jóval kevesebbet is termelhetnek.

2017 óta nem volt ekkora leállás

A KSH brutálisan rossz decemberi adata mögött elsősorban az áll, hogy december második felében teljesen leállt a Samsung gyára. A leállás tényét több helyről is megerősítették nekünk, az egyik verzió szerint december 16. és január 5. között egyáltalán nem termeltek. Hallottunk olyan verziót is, amely szerint december tizenhatodikától kezdődően fokozatosan állították le a gyártósorokat, más tizennyolcadikától kezdődő szünetről írt.

Bár a Samsung SDI-hez hasonló gyáraknál normálisnak számít, hogy augusztusban vagy decemberben egy-két hétre leálljanak, több forrástól is úgy tudjuk, hogy Gödön példátlan a háromhetes szünet. Egyik forrásunk szerint a gyár 2017-es elindulása óta nem történt olyan, hogy egyszerre az összes gyártósor leálljon, egy másik forrás szerint 2018 óta nem állítottak le mindent a két ünnep között.

Van, aki arról írt a Telexnek, hogy az elmúlt években külön bónusz járt azoknak a dolgozóknak, akik a két ünnep között is pluszmunkát vállaltak. Most ezzel szemben azokat is kényszerszabadságra küldték, akik amúgy dolgoztak volna az ünnepi időszakban.

Megkérdezték erről is a KKM-et, ahonnan azt írták: „Samsung SDI 2024-ben is folyamatosan gyártott és teljesítette megrendeléseit, a gyár működése pedig 2024-ben sem állt le, hanem a szokásos éves karbantartási munkálatokat végezték el, amelyek a hatékony és biztonságos működés érdekében minden évben szükségesek.” Úgy tudjuk, hogy a gyárban december végén valóban karbantartási munkálatokat végeztek, csakhogy a korábbi években külön-külön állították le a gyártósorokat, nem pedig egyszerre.

Visszakérdeztek a KKM-nél, hogy ha nem a Samsung-gyár leállása okozta az akkugyártás nagy decemberi bezuhanását, akkor mi, de a kérdésükre nem kaptak választ.

Lemondott megrendelések, csoportszintű válság

A nagy visszaesés hátterében az áll, hogy az utóbbi időben Európában nagyon lelassult az elektromos autós átállás. Ezt megelőzően, 2023-ig folyamatosan nőtt a villanyautókba való akkumulátorok iránti kereslet.

A Samsung a korábbi felfutásból nagyon sokat profitált, mert nagyon hamar belépett a piacra: már 2009-től együttműködött a BMW-vel, és 2013-ban gyártották le az első olyan elektromos BMW-t, amelyben Samsung akkumulátor volt. A két cég az évek során egyre szorosabbra fűzte együttműködését, a Samsung abban a tudatban bővíthette gödi gyárát, hogy folyamatosan kapott megrendeléseket a BMW németországi gyáraiból.

A Samsung SDI közben egy csomó másik céggel is szerződött, amelyek egy időben szinte sorban álltak a Gödön gyártott akkumulátorokért. Sikerült megrendeléseket behozni a Volkswagen-csoporthoz tartozó Auditól, a Stellantis-csoporthoz tartozó Fiattól, és a Kiát gyártó Hyundaitól is. Ez utóbbi akkora üzletnek tűnt, hogy 2024 elején bejelentették, hogy csak a Hyundai megrendelései miatt felhúznak egy harmadik gyárat Gödre.

Igen ám, csakhogy a villanyautókra igényelhető állami támogatások kifutásával és a piaci trendek megfordulásával 2024 elején megtorpant, majd elkezdett bezuhanni az elektromos autók eladása. Emiatt a gyártók a korábbinál kevesebb megrendelést adtak le, sőt, bizonyos elektromos modellek kivezetéséről döntöttek. A Volkswagen például idén zárja be a brüsszeli gyárát, és ezzel együtt felhagy az elektromos Audi Q8 e-tron modellek gyártásával, amelyekbe korábban a Samsung szállított akkumulátorokat.

A Samsung másik fontos ügyfele volt Stellantis, Gödről szállították ugyanis az aksikat a Fiat központi, torinói gyárába, ahol azok az elektromos Fiat 500-asokba kerültek. Ezeknek a gyártását viszont már tavaly ősszel leállították, és úgy néz ki, ha újra is indítják egyszer, akkor az új 500-asokba már a Stellantis és a CATL közös spanyolországi gyárából szállítják majd az akkumulátorokat.

A Samsungnak annyiban szerencséje van, hogy legfontosabb ügyfele, a BMW korábban a svéd Northvolttól is akart akkumulátorokat vásárolni. Miután azonban a cég képtelen volt időben szállítani, a BMW törölte a rendelését, és inkább a Samsungnak adta azt.

Problémák azonban nemcsak a Samsung gödi egységével, de az egész cégcsoporttal vannak. A Samsung SDI eladásai 2024-ben éves szinten 23 százalékkal estek vissza, amely az utolsó negyedévben majdnem 29 százalékos visszaesést jelent. A teljes tavalyi évben körülbelül 100 milliárd forintnyi veszteséget termeltek, amelyből körülbelül 70 milliárd forintnyit az utolsó negyedévben értek el – írja a Korea Herald.

Az egyre romló eladások és a veszteségesség miatt tavaly novemberben leváltották Choi Yoon-ho-t, a Samsung SDI vezérigazgatóját. Ő egy súlytalan pozícióba került át, a helyére pedig Choi Joo-sun került, aki korábban a Samsung Display vezetője volt.

Choi idén január elején a Samsung SDI összes dolgozójának kiküldött egy levelet, amelyben az elektromos autók iránti kereslet lassulása miatt a vállalat előtt álló kihívásokról írt. Azt írta: „Idén az üzleti környezet várhatóan még nehezebb lesz a második Trump-elnökséget övező növekvő bizonytalanságok és a globális politikai instabilitás miatt.” Choi felszólította az alkalmazottakat és a vezetőket, hogy „szüntessék meg a felesleges folyamatokat, javítsák a hatékonyságot, és támogassák a bizalmon és kommunikáción alapuló pozitív szervezeti kultúrát”.

Több magyar vezető is távozott

Arról, hogy a vállalat szervezeti kultúrája valóban bizalmon alapulna, megoszlanak a vélemények, értesüléseink szerint a gödi Samsungnál az elmúlt években sok fontos munkavállaló távozott. Úgy tudjuk, a konfliktusok egyik gyökere az volt, hogy a Samsung SDI egy sor területen nem tartja be a rá vonatkozó szabályokat, és a magyar hatóságok nem is nagyon igyekeznek betartatni azokat.

Amikor 2023-ban erről írt a Telex minden forrása azt mondta, hogy a Samsung a legmagasabb szinten van bekötve a magyar kormányhoz, ahonnan igyekeznek minden, a cég működése elé gördülő akadályt elhárítani. Azt is hallottuk, hogy volt olyan hatósági ellenőrzés, amit felső utasításra állítottak le.

A Telex Samsung SDI ügyeire rálátó forrásai ugyanakkor arról is beszéltek, hogy a környezetvédelmi szempontból problémás szabálytalanságok és a koreai vezetők magyar viszonyokkal összeegyeztethetetlen elvárásai miatt a cégen belül is komoly feszültségek alakultak ki. Voltak olyan magyar középvezetők, akik igyekeztek meggyőzni a koreaiakat arról, hogy próbálják meg betartani a törvényeket, és a koreaiak között is volt olyan, aki inkább hajlott erre, másokat azonban nem érdekeltek a magyar szabályok.

A lap úgy tudja, miután 2023-ban a sajtóban egyre nagyobb visszhangot kaptak a gyár ügyei, és egyre durvább dolgok derültek ki róluk, a cégen belül is egyre nagyobb lett a feszültség. Egymástól függetlenül több forrás is megerősítette nekünk, hogy 2023-tól kezdődően felmondási hullám zajlott le a cégben, és egymás után távozott egy sor magyar közép- és felsővezető. Ennek részeként:

• 2023 áprilisában távozott a cégtől P. Zs. termelési igazgató;
• 2024-ben távozott a P. Zs helyére kinevezett M. S. termelési igazgató;
• 2024 augusztusában, mindössze fél év után felmondott G. R. iparbiztonsági igazgató;
• távozott egy másik iparbiztonsági vezető;
• és felmondott egy másik igazgató is.

A lap úgy tudja, a sorozatos felmondások miatt már nem nagyon vannak magyarok a döntési pozíciókban, és a cég koreai felsővezetői határoznak szinte mindenről. A távozó magyar vezetők több forrásunk szerint „gyarmati attitűdre” és a magyarokkal szembeni bizalmatlanságra épülő munkakultúrára panaszkodtak.

A lap több forrása is arról számolt be, hogy a koreai vezetésnek dolgozó csapat évek óta igyekszik elszigetelni őket a valóságtól és elhitetni velük, hogy a cég működésével minden rendben van. Ennek részeként a Samsung SDI ügyeiről rendszeresen író Átlátszót, a gyár ellen tiltakozó Göd-ÉRT Egyesületet, de még a katasztrófavédelmet, a munkavédelmet és a gyár egyik engedélyét felfüggesztő bíróságot is úgy állítják be, mintha gonoszságból, károkozás céljával járnának el.

Bizonytalanná vált a harmadik gyár

A Samsung 2023-ban, vagyis a legnagyobb akkuipari pörgés idején döntött a gödi gyára további bővítéséről, ami miatt a kormány akkor egy sor telket hozzácsapott a gödi ipari-innovációs területről. Tavaly márciusban aztán a koreai sajtó alapján derült ki, hogy egy harmadik gyár felépítésére készülnek, majd áprilisban engedélyt kaptak arra, hogy 43 ezer négyzetméterrel bővítsék a gyárat.

A Telex úgy tudja, hogy ezt a bővítést még nem kezdték el, és a jelenlegi keresletre tekintettel nem is nagyon akarják elkezdeni. Megkérdeztük erről a Külügyminisztériumot, ahonnan azt írták: „a vállalat beruházásai az ütemtervnek megfelelően zajlanak.”

Érdeklődtek a Külügyminisztériumnál arról is, hogy a gödi gyár termelésének csökkenése, illetve a leépítéseik miatt felmerült-e, hogy a cégnek vissza kelljen fizetnie a beruházásukhoz kapott állami támogatás egy részét. Azt írták: „a Samsung SDI minden hatályos támogatási szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tesz, sőt egyes területeken túl is teljesíti az elvárásokat. Ennek megfelelően visszafizetési kötelezettség nem merült fel.”

A gödi Samsung egyébként Európa egyik legnagyobb akkuipari üzeme, amely 2018-tól kezdődően exponenciálisan növelni tudta a termelését. 2023-ban már 2300 milliárd forintos árbevételük volt, amellyel az Audi után Magyarország második legnagyobb gyárának számítottak.

A gyár a kezdetektől fogva élvezte a kormány támogatását, az újabb és újabb beruházásaikhoz rendre több tízmilliárd forintos állami támogatást kaptak. Még azt is elintézték nekik, hogy a legtöbb magyar céggel szemben ne 2 százalékos, hanem 1 százalékos helyi iparűzési adót kelljen fizetniük.

A Samsung működése számos jogi kérdést felvetett, egy bíróság tavaly tavasszal felfüggesztette a cég működéséhez szükséges engedélyt, ami nélkül elvileg csak kapacitásuk 1,6 százalékán gyárthattak volna. Természetesen nem csökkentették ennyivel a termelésüket, és öt hónap után egy másik bíróság gazdasági érdekre hivatkozva visszaadta az engedélyüket. (Telex)