A hivatalban lévő Maia Sandu egyértelműen az Európai Unió felé húz, míg ellenfele, Alexandr Stoianoglo az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatokat támogatja.
Vasárnap reggel kezdődött az elnökválasztások második fordulója Moldovában. A szavazók a hivatalban lévő, Európa-párti Maia Sandu és kihívója, az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatokat támogató Alexandr Stoianoglo közül választhatnak.
Az első fordulót október 20-án tartották, melyen Maia Sandu a szavazatok 42 százalékát szerezte meg Alexandr Stoianoglo főügyész 26 százalékával szemben. A győzelemhez Sandunak abszolút többséget kellett volna szereznie, de mivel ez nem történt meg, kiírták a választás második fordulóját.
Az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan népszavazást is tartottak, melynek során a választásra jogosult moldovaiak 50,4 százaléka ikszelt arra, hogy rögzítsék az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát.
Az Ukrajna és Románia között húzódó, 2,6 milliós lakosságú ország és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, Maia Sandu pedig 2022. március 3-án írta alá országa hivatalos csatlakozási kérelmét. Három hónappal később az Európai Tanács tagjelölt országként ismerte el Moldovát, majd 2023 decemberében döntött úgy, hogy megkezdik az országgal a csatlakozási tárgyalásokat, melyre 2024. június 25-ig kellett várni.
A vasárnapi választásnak épp ez az egyik legfontosabb tétje, hogy ezek a tárgyalások folyatódnak-e, vagy az ország a Kreml felé fordul.
Az októberi voksolást követően felmerült a gyanú, hogy a két jelölt közti különbség azért volt ilyen csekély, mert szavazatvásárlással befolyásolta az eredményt a Oroszországban száműzetésben élő oligarcha, Ilan Shor.
Short 2023-ban, távollétében ítéltél el csalásért és pénzmosásért, az ügyészek pedig azt állítják, hogy szeptember és október között mintegy 35,8 millió eurót juttattak el több mint 130 ezer moldovainak egy nemzetközi szankciók alatt álló orosz bankon keresztül. Shor tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, míg Octavian Ticu, az elnökválasztási verseny korábbi, harmadik jelöltje szerint az oligarcha emberei hatalmas összegekkel rendelkeznek, és az országban többfelé is lefizették a szavazókat. Ticu leszögezte, hogy a szavazás ilyen körülmények között nem lehet tisztességes és demokratikus, egyben az első forduló után közölte, hogy ő a második fordulóban Sandut támogatja.
Orosz katonák, megkent polgárok
Moldovában szavazhatnak a szakadár Dnyeszter-melléken (Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság) és az autonóm területnek számító Gagauziában is. A Dnyeszter-melléken erős orosz katonai jelenlét van, Ticu pedig figyelmeztetett, hogy amennyiben orosz csapatok vonulnak be a területre, az később Moldova orosz megszállásához vezethet.
Emlékezetes, hogy Gagauziában a korábbi voksoláson az EU támogatottsága alacsony volt, de később letartóztattak egy orvost, aki állítólag arra kényszerítette az idős lakosokat, hogy egy bizonyos jelöltre szavazzanak. A rendőrség a csalásra pénzügyi bizonyítékokat talált, amelyek egy szankciókkal sújtott orosz bankhoz vezettek.
A hatóságok mindeközben dolgoznak: rengeteg készpénzt foglaltak le, és több állami alkalmazottat érintő korrupciós és vesztegetési ügyben nyomoznak, Sandu pedig azt mondta, hogy megfelelő igazságügyi reformok nélkül Moldova jövője veszélybe kerülhet.
Stoianoglo választási plakátjai - Fotó: AP
Moldova Európa egyik legszegényebb, magas inflációt nyögő országa, így szakértők szerint számos választópolgár csekély összegekért engedhet a választási korrupciónak. Választási megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben az orosz befolyás most sikertelennek bizonyul, akkor Moszkva a 2025-ös moldovai parlamenti választásokra irányíthatja erőfeszítéseit.
A kormányzó, egyben Nyugat-barát Cselekvés és Szolidaritás Párt támogatottsága csökken, épp ezért félő, hogy 2025-ben megtartják többségüket a 101 fős törvényhozásban. (Euronews)
