India és Banglades is aggódik az óriásberuházás miatt.
Kína jóváhagyta a világ legnagyobb vízerőművének megépítését a Tibeti-fennsíkon. A beruházás Indiában és Bangladesben is több millió ember vízellátását érintheti – írja a Reuters.
A közel ötezer méteres magasságban eredő Jarlung Cangpo folyóra tervezett beruházással kapcsolatban már négy éve katasztrofális következményekre figyelmeztettek a szakértők. A vízerőművet több mint háromszor akkora teljesítményűre tervezik, mint a jelenleg a világ legnagyobbjának számító Három-szurdok-gát, ami szintén Kínában, a Jangce folyón található – ennek megépítésekor 1,4 millió embert kellett kitelepíteni.
A Hszinhua állami hírügynökség szerint az új vízerőműnek fontos szerepe van Kína szén-dioxid-semlegességi céljainak elérésében, és munkahelyeket teremt Tibetben. Arról azonban nem ejtenek szót a hatóságok, hogy hány ember kitelepítése válik szükségessé, és hogyan érinti a beruházás a gazdag ökoszisztémát.
Bár Kína szerint a vízerőmű nem gyakorol jelentős hatást a környezetre és a vízellátásra, India és Banglades aggodalmát fejezte ki a területén is áthaladó folyót érintő beruházás miatt. Kína további projekteket is tervez a Jarlung Cangpo felső szakaszán. (hvg.hu)
Súlyos következményei lehetnek, ha Kína megépíti a világ legnagyobb vízerőművét
Szakértők amiatt aggódnak, hogy milyen feszültségeket szül és hogyan változtatja meg a folyó környezetének ökoszisztémáját a beruházás, amelyet Kína a karbonsemlegesség elérésére hivatkozva valósítana meg.
A karbonsemlegesség 2060-ra vállalt elérése érdekében Kína igyekszik felpörgetni a vízenergia-projekteket, és egy tibeti szent folyóra, a Jarlung Cangpóra építené fel a világ legnagyobb, 60 gigawatt teljesítményű vízerőművét. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a beruházásnak katasztrofális következményei lehetnek – számolt be az al-Dzsazíra.
A nyugat-tibeti gleccserekből, közel 5000 méteres magasságból eredő, 2937 kilométer hosszú Jarlung Cangpo, amit Indiában Brahmaputraként ismernek, Bangladesben ömlik a Gangeszbe. Ez a világ kilencedik legnagyobb vízhozamú folyója, amely a Tibeti Autonóm Területen egy gigantikus kanyonban kanyarog végig. Ez a világ legmélyebb és egyik leghosszabb kanyonja, amelyen belül a víz több mint 2700 métert esik. Erre a területre húzná fel Kína az új erőművet.
A létesítmény kapacitását háromszor akkorára tervezik, mint a jelenlegi legnagyobbét, a Három-szurdok-gátét, amelynek építése miatt 1,4 millió embert kellett kitelepíteni. A tervezett erőmű megvalósítása ennél kevesebb embert érintene, mert a környék sokkal ritkábban lakott. De hogy pontosan mennyit, azt az al-Dzsazíra megkeresésére nem árulta el a beruházásért felelős kínai állami vállalat.
Tibeti jogi csoportok és környezetvédők aggódnak a beruházás káros hatásai miatt. Problémás többek között, hogy szent folyóról van szó, amelynek fontos spirituális szerepe van a tibeti kultúrában, szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az óriásgátak építése alapvetően változtatja meg a környezetet, és hozzájárul a folyópartok és delták erodálódásához, gyakoribbá váló földcsuszamlásokhoz, végső soron pedig emberi közösségek életét lehetetleníti el. Ez a gát ráadásul mindössze 30 kilométerre épülne fel az indiai határtól, ami tovább szíthatja a térségben kialakult geopolitikai feszültséget. (hvg.hu)
