A Hyalomma a krími-kongói vérzéses lázat is terjesztheti, de szerencsére eddig egyetlen példányban sem sikerült megtalálni a kórokozót.
Korán kezdődik idén is a tavasz, emiatt a szokásosnál előbb kell számítani a kullancsok megjelenésére, köztük a Magyarországon újnak számító Hyalomma kullancsra is, írja a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont. A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt.
A központ kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program, a Kullancsfigyelő segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezen vérszívók monitorozása különösen fontos, mivel
képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30 százalékos halálozási aránnyal is járhat.
Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk.
A Hyalommák több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is:
nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.
A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható.
További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.
Tavaly már írtunk arról, hogy a Balaton nyugati térségében a foltos nádiposzáta és a barkóscinege egyedein az Afrikában elterjedt Hyalomma rufipes faj összesen tíz, még nem kifejlett példányát azonosította az ELKH-ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoport. A kullancsok helyi populációból származtak, valószínűleg ugyanazon genetikai ághoz tartoztak. Ezt abból valószínűsítik a kutatók, hogy az említett madárfajok költési periódusukban nem vonulnak, továbbá a róluk eltávolított kullancsok egyike még lárva volt, valamint három gén szekvenciájuk mind a tíz kullancs esetében azonosnak bizonyult. A fiatal lárva és a szoros genetikai rokonság azt jelenti, hogy a populáció hazánkban szaporodni is képes.
Az első Hyalomma-példányt egyébként 2021 szeptemberében találták meg Magyarországon.
A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalommák felismerését és a további tájékozódást. (Telex)
