Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A propaganda mint a méltóság gyilkosa

Vélemény
2023.10.27.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
19

A leszámolás, az erőszak különböző képei és nyomai velünk maradnak, és nagyon gyorsan, elviselhetetlen teherként egymásra rakódnak. Hogyan mutatják, hogyan mutatja magát a háború, a terror? Vélemény.

Lassan másfél évtizede élünk olyan háborús időket, amikor a háborúk térben távol vannak, vizuálisan viszont a mindennapjaink részévé váltak. A szír polgárháború hadviselésének részét képezte az, hogy a közhangulatot, a háború megítélését az elhunyt áldozatok képeivel igyekeztek befolyásolni az ebben érdekelt felek.

Akkor még, az ezredforduló első évtizedében mindez érzékeny reakciót váltott ki, a gyermekáldozatok holttestéről a lehető legközelebbi, legelrettentőbb képek sokkolták a közvéleményt. Ez volt a cél: a holttesttel, a gyermekholttesttel sokkolni a nézőt, akinek fogalma sincs, milyen borzalmak történnek a polgárháborúban. A vegyi támadások áldozatait, a tömegsírba dobált áldozatokat, a porig rombolt házak alá temetetteket látta mindenki, aki nem fordította el a fejét.

Kevesen fordították el: a horror ritkán jön így házhoz, nem is tudunk mit kezdeni vele. Kérdés, hogy a szörnyülködésen, a horror felé forduláson túl mi történt az emberekben? Ha azt vesszük alapul, hogy a szír polgárháború menekültjeihez hogyan viszonyultak az emberek, azt kell mondanunk: kevesebbekben dolgozott a részvét, mint ahány emberben az idegengyűlölet megnyilvánult. Igaz, az idegengyűlöletet más propagandaeszközökkel fűtötték, nem gyermekholttestekről készült fotókkal, hanem félelemkeltéssel. Azzal a kimondott vagy sejtetett üzenettel, hogy a mi gyerekünk is úgy vagy ahhoz hasonlóan járhat, mint az ő gyerekük, akit felemésztett a háború.

Azt az elhamarkodott következtetést is levonhatjuk ebből, hogy a részvét és az együttműködés nehezebben vagy egyáltalán nem erősíthető propagandával, tömegeket mozgósító kommunikációs eszközökkel, mint a gyűlölet és a szembenállás. De ne szaladjunk ennyire előre.

A WTC elleni terrortámadás következményei

Az ezredforduló legnagyobb terrortámadásának, a World Trade Center elleni támadásnak az egyik legfontosabb etikai következménye az lett, hogy szöges ellentétben a korábbi gyakorlattal, nem a tettes nevét, arcát igyekeztek ismertté tenni, hanem az áldozatokét. Két oka volt ennek a döntésnek, amelyet a nemzetközi sajtó jelentős része elfogadott. Egyrészt azt akarták elérni, hogy a terror ne jelentsen teljesítményt, ne lehessen „életművet írni” gyilkossággal, ne azért mészároljon valaki, hogy bekerüljön a nemzeti emlékezet panteonjába.

A másik ok pedig az ártatlanul megöltek méltóságának védelme volt: jusson hosszú és maradandó emlékezet annak, akitől az életét elvették. Ez a „tovább éltetés” az a cél, amit a legtöbben megértettek és támogattak akkor. Volt azonban még egy megfontolás emögött a döntés mögött. A jelenkori terrorcselekmények élő egyenes adásban mennek. A gyilkosságok képei szinte azonnal hozzáférhetővé válnak, és ez veszélyeztet sok, korábban már egyértelművé és konszenzuálisan elfogadottá vált sajtóetikai elvet. Például azt, hogy a halál pillanatát akkor sem teszik láthatóvá, ha azt a legpontosabb lencsék, mikrofonok rögzítik is. A halál és a szenvedés nem látványosság, nem közpréda. Része az emberi, személyes méltóságnak. Magánügy.

A koncentrációs táborok felszámolása óta kérdés: a holttestek megmutatása mennyire sérti a kegyeleti jogot? Sokáig azt gondolták, hogy segíti az atrocitások megelőzését, ha az emberek szembesülnek a következményekkel. Mára azonban világossá vált, hogy elrettentő ereje aligha van, viszont egy-egy átgondolatlan, nem jól kontextualizált publikáció tovább erősítheti a vérszomjat. Megerősítheti a legyőzöttség, megalázottság érzését. Az áldozatokat emlékezetünkben személyes integritásukkal, méltóságukkal együtt kell megőrizni. Ez volt a WTC tragédiájának egyik nagy és fontos következménye.

A halál képei

Alig telt el tíz év a szír polgárháborúig, és ez feledésbe merült.  Már az is kérdéses volt: etikus-e, szabad-e a WTC ablakán halálba zuhanó embert megmutatni (a kép azóta is, újra és újra felbukkan). Mire a szír polgárháború elindult, ilyen dilemmák nem kerültek elő, vagy nem kapott túl nagy teret az, aki ezekre emlékeztetett: premier plánban lehetett látni a vegyi támadásban habzó szájjal fuldoklókat.

A menekültválság még egy nagyon káros tényezőt adott mindehhez hozzá. A halál elgiccsesítését. A Mediterrán útvonalon meghaltak holttesteiről, a görög vagy az olasz tengerpartra kisodródottakról is elkezdtek keringeni a képek.

A legismertebb a kétéves korában elhunyt Alan Kurdi esete, aki Bodrum és Kos szigete között veszett a tengerbe, és akinek élettelen, tengerpartra sodródott testét egy török fényképész fotózta le. A fotó bejárta a világsajtót, jelkép lett belőle, különböző digitális grafikákat kreáltak belőle. Úgy tűnt egy ideig, hogy segíti a menekültellenes intézkedések enyhítését, de aztán minden visszarendeződött. Alan Kurdi csecsemőkori képei és élettelen, homokban fekvő testének fotója maradt meg a kollektív emlékezetben. Néhány év erejéig, aztán már az sem. Ma, jó esetben csak a kis kék rövidnadrág és a piros blúzocska ugrik be az emlékezőknek.

Mi történik az izraeli események bemutatásakor?

A legutóbbi Izraelben történt terrortámadás egybeesett a mesterséges intelligencia által generált képek és filmek globális elterjedésével. Nem csak azt láthatta élőben az egész világ, hogyan történik a támadás. De azt is látni lehetett, ami nem történt meg. A propaganda szintet lépett. Vagy nem úgy, nem ott és nem az történt, amit láttunk. Hogy valójában kik a felelősek a háborús cselekményekért, és ezek hogyan zajlottak le, hosszú szakértői vizsgálat kérdése lesz.

De egy szempontot érdemes figyelembe venni már most: a legjobb szándékkal megosztott „elrettentő” képek, tartalmak is ellentétes vagy ellentmondásos hatást érhetnek el. Egyrészt, lásd mint fent, nem biztos, hogy részvétet váltanak ki. Másrészt a Nova fesztiválról menekülők, az otthonaikban ostrom alá vett emberek képei az áldozatokról készült utolsó, nagy nyilvánosságot kapó képek. Így maradnak meg az emlékezetben. Menekülve, rettegve, szenvedve. Akarnák-e ezt az életszerető fiatalok? Családapák, családanyák? Hozzájárultak volna e ahhoz, hogy önmagukat, gyerekeiket ebben a helyzetben lássuk?

Sok más kérdés is következik mindezekből: mi lesz a hozzátartozókkal, akik együtt kell éljenek a családtagok maradványairól készült képekkel? Még kínzóbb kérdés: a hatás kedvéért hamisított, módosított áldozati képek hogy érintik a valódi gyászt és veszteséget?

Visszatérni a méltósághoz

Visszatérni a méltósághoz, a hitelességhez, a személyiségi jogok védelméhez, a kegyeleti jog védelméhez – a legújabb kor háborúinak (de leginkább a remélt, eljövendő békés új korszaknak) ez az egyik nagy feladata és visszatartó ereje.

A mindenki kezében ott lévő technikai eszközök, az állandó internet-hozzáférés, a szinte korlátlan elérésű tömegkommunikáció nagy csáberő. Szó szerint jelentős fegyvertény. Ölni lehet vele. És gyakran a legjobb szándékkal fosztjuk meg a méltóságától azt, aki már védekezni nem tud. Egy-egy meggondolatlanul újraposztolt képpel újra és újra megtörténtté tesszük a gyilkosságot, végül is akarva-akaratlanul szolgáljuk a gyilkost.

A halottgyalázás és információs háború külön fejezetét láttuk az elmúlt másfél évben az Oroszország által indított háborúban. Az Ukrajnában történt háborús bűnöknek számos nyomát rögzítették: helyszíni fotók és filmek készültek, vallomások születtek, a bűncselekmények részleteit tartalmazó telefonbeszélgetések kerültek nyilvánosságra. Pontos kép rajzolódott ki az ott történt tömegmészárlás részleteiről, áldozatairól.

Mégis, az orosz vezetés hárította, illetve tagadta a felelősséget. És nem elégedett meg pusztán ezzel: propagandafotókat és filmeket tettek közzé arról, hogy a mészárlás „álhír”, és a leleplező dokumentumokon „álhullák” szerepelnek. Cinikus hangú közlemények, oktatóvideók szemlétették, hogy a holttesteket színészek, statiszták alakítják. A valóság azonban az volt, hogy a holttestek halott emberek voltak. Akiket az orosz hadsereg tagjai bestiálisan meggyilkoltak, majd az orosz propaganda másodszor is meggyalázott.

A méltósággal, a saját méltóságunkkal való leszámolás pedig az élőzések, a reels videók, a követői tábor toborzásának korában, a mesterséges intelligencia által generált tartalmak korában nem csak a háborús övezetekben veszélyeztet. A legutóbbi választási kampányok Lengyelországtól Szlovákiáig azt jelzik: eltűnőben az intimitás védelme, a személyes tér, a szakmai kontroll, a magán- és a közszféra közötti határ. Mindenki kezében olyan fegyver a kamera, amely bármikor elsülhet, és a legváratlanabb áldozatokat szedheti.

Mi véd meg ettől? Talán az a tapasztalat, amit a háborúk vizuális hadviseléséből tanulhatunk. Ma lehetek én a tettes és a győztes. De nem kell várni holnapig, hogy változzanak a pozíciók: pillanatokon belül áldozattá és vesztessé válhatunk, csak a kamera irányának kell változnia. A leszámolás, az erőszak különböző képei és nyomai pedig velünk maradnak, és nagyon gyorsan, elviselhetetlen teherként egymásra rakódnak. Temetnek maguk alá mindenkit: tettest, áldozatot egyaránt.

(Parászka Boróka/DENNIKN)

Címlapkép: Ömlik a háború - Forrás: Google
terrorizmus
Média
vélemény
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.27. - 14:37
19
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Minimumörökség, ápolásbiztosítás és gondoskodási rendelvény az MSZP tervei között

    Minimumörökség, ápolásbiztosítás és gondoskodási rendelvény az MSZP tervei között

  • „Agymosás és szemfényvesztés” Durván beleszállt a kormányba az MNB korábbi elnöke

    „Agymosás és szemfényvesztés” Durván beleszállt a kormányba az MNB korábbi elnöke

  • A chardonnay és a pinot noir is eltűnik, a kaktuszlé marad koccintásra

    A chardonnay és a pinot noir is eltűnik, a kaktuszlé marad koccintásra

  • Mekkora a baj Kínában? Beszédes felmérés érkezett

    Mekkora a baj Kínában? Beszédes felmérés érkezett

  • Az EU-ban egyre biztosabbak abban, hogy megkerülik Magyarországot

    Az EU-ban egyre biztosabbak abban, hogy megkerülik Magyarországot

  • Szép csendben alkut kötött Oroszország és az Egyesült Államok, folytatódik a közös küldetés

    Szép csendben alkut kötött Oroszország és az Egyesült Államok, folytatódik a közös küldetés

  • Áll a bál a BYD szegedi gyára körül: mégis melyik magyar fog itt dolgozni?

    Áll a bál a BYD szegedi gyára körül: mégis melyik magyar fog itt dolgozni?

  • A vidék Magyarországán érte a legdrámaibb veszteség a római katolikus egyházat

    A vidék Magyarországán érte a legdrámaibb veszteség a római katolikus egyházat

  • Az új országos kórházi főigazgató elvárja, hogy kollégái felállva köszöntsék

    Az új országos kórházi főigazgató elvárja, hogy kollégái felállva köszöntsék

  • Ködből napsütés

    Ködből napsütés

  • A belügy magasabb átlagos pedagógus-béremelést jelentett be, de...

    A belügy magasabb átlagos pedagógus-béremelést jelentett be, de...

  • Valami berepült a lengyel légtérbe

    Valami berepült a lengyel légtérbe

  • Majmok DNS-ét vizsgálták mesterséges intelligenciával, megjósolta az ember betegségeit

    Majmok DNS-ét vizsgálták mesterséges intelligenciával, megjósolta az ember betegségeit

  • Felszámolják a közmédiát Lengyelországban

    A hazug közmédiát felszámolják Lengyelországban!

  • Mégsem a korábban vártak szerint drágul január elsején a tankolás

    Mégsem a korábban vártak szerint drágul január elsején a tankolás

  • Meghalt egy teljesítménytúra résztvevője Tokodon

    Meghalt egy teljesítménytúra résztvevője Tokodon

  • A piszkos igazság a hidrogénről

    A piszkos igazság a hidrogénről

  • Hírességek sora, köztük az egykori francia first lady áll ki a szexuális zaklatással vádolt Gérard Depardieu mellett

    Hírességek sora, köztük az egykori francia first lady áll ki a szexuális zaklatással vádolt Gérard Depardieu mellett

  • Bill Gates jóslatai 2024-re

    Bill Gates jóslatai 2024-re

  • Háborúzni készül Kim Dzsong Un

    Háborúzni készül Kim Dzsong Un

  • Brüsszel új szankciós fegyvert kapott, aggódhatnak a renitens államok

    Brüsszel új szankciós fegyvert kapott, aggódhatnak a renitens államok

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element