Az uniós válaszlépések a vámintézkedésektől kezdve az FDI-korlátozásig terjedhetnek. Ráadásul a szankciók alkalmazásához nem kell a tagállamok egyhangú támogatása.
Szerdától hatályba lépett az uniós gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument, ACI), amely egyszerre ad szankciós lehetőségeket az EU kezébe, valamint segítheti az érintettek kompenzálását. Az Európai Bizottság még 2021-ben javasolta az ACI-t az uniós kereskedelempolitika megerősítésére. Az alap koncepció az volt, hogy hatékony válaszlépésekről dönthessen az egész EU, ha egyetlen tagállam ellen alkalmaznak szándékos gazdasági kényszerítést. Ilyennek minősül, ha egy harmadik ország a kereskedelmet vagy beruházásokat érintő intézkedésekkel próbálja befolyásolni az EU vagy egy tagállam döntéseit. Az érdekelt feleket arra ösztönzik, hogy adjanak véleményt az eszköz aktiválásáról vagy a megfelelő ellenintézkedésekről, és a releváns információk bizalmas benyújtására egyetlen kapcsolattartó pontot hoztak létre. Az ACI összhangban van az EU nemzetközi jogban megalapozott nemzetközi kötelezettségeivel, és a 2023 júniusában bevezetett európai gazdasági biztonsági stratégia részét képezi.
A szerdán hatályossá vált ACI kulcsfontosságú eszköz, amelynek célja az EU és tagállamai érdekeinek védelme a globális színtéren. Az elrettentő eszköz célja, hogy jól kalibrált válaszlépésekkel lépjen fel a gazdasági kényszerítés ellen. Azokban az esetekben, amikor a kényszerítés továbbra is fennáll, az ACI ellenintézkedések széles skáláját teszi lehetővé az EU számára, beleértve a vámokat, a kereskedelmi korlátozásokat, valamint a közvetlen külföldi befektetések és a közbeszerzések korlátozását – írja közleményében az Európai Bizottság.
Az újonnan aktivált rendelet jogi keretet hoz létre a gazdasági kényszer kezelésére, és felvázolja a vizsgálati és döntéshozatali eljárásokat. Külön időkereteket és eljárásokat vezet be a kényszerítés által érintett érdekelt felek számára, hogy az ellenintézkedések végrehajtása előtt kapcsolatba lépjenek a Bizottsággal. Az ACI felvázolja azt a rendszert is, amelyben az EU felkérheti a harmadik országot a gazdasági kényszerítés által okozott károk orvoslására. Az együttműködés hangsúlyozásával az EU hasonlóan gondolkodó partnerekkel és szövetségesekkel fog együttműködni a gazdasági kényszerítés elleni küzdelemben, és az ACI jelentősen hozzájárul az e téren tett nemzetközi erőfeszítésekhez.
Az Európai Bizottság és a tagállamok vezetőit tömörítő Tanács közösen állapítja meg, hogy fennáll-e gazdasági kényszerítés, és a Bizottság vezető szerepet vállal a vizsgálatok lefolytatásában és a válaszintézkedések végrehajtásában. Az eljárás magában foglalja az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat, amelyeknek legkésőbb négy hónapon belül le kell zárulnia. Ha a gazdasági kényszer bizonyítást nyer, a Bizottság végrehajtási jogi aktusra vonatkozó javaslatot nyújt be az Európai Tanácsnak, amely tartalmazhat egy olyan felszólítást is, hogy a harmadik ország térítse meg az Uniót ért kárt.
A TANÁCS NYOLC HÉTEN BELÜL MINŐSÍTETT TÖBBSÉGGEL HATÁROZ A JAVASLATRÓL, VAGYIS EZT NEM LEHET MEGVÉTÓZNI.
Ez azért is fontos, mert az Oroszország elleni szankciók elfogadásával kapcsolatban az uniós tagállamok véleménye időnként megoszlott. Az ACI a jövőben szerepet játszhat a háborús helyzetek vagy hasonló fenyegetések vagy válságok gazdasági következményeire adott uniós válaszlépésekben. Mindazonáltal a három intézmény – a Bizottság, a Tanács és a Parlament – közös nyilatkozatban kijelentette, hogy az ACI-rendelet szigorúan tárgyspecifikus, és nem jelent precedenst a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozó egyéb jogalkotási akták számára.
Az ACI felsorolja az árukkal, szolgáltatásokkal, szellemi tulajdonjogokkal és közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos lehetséges ellenintézkedéseket. A lehetséges válaszintézkedések közé tartoznak a vámintézkedések, az import/export korlátozása, az áruk és szolgáltatások kereskedelmének korlátozása, a közvetlen külföldi befektetések, netán a szellemi tulajdonjogok használatának korlátozása, valamint a banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokat érintő tilalmak is.
A Bizottság a kifejezetten fel nem sorolt arányos és ideiglenes intézkedéseket is elfogadhat. Az eszköz keretet biztosít a gazdasági kényszerítés és a válaszintézkedések hatékonyságának nyomon követésére, lehetővé téve a helyzet alakulása alapján történő módosításokat, felfüggesztést vagy megszüntetést. Bár az ACI eredetileg a Trump-adminisztráció intézkedéseinek kezelésére irányult, szélesebb körű, és lehetővé teszi az EU számára, hogy reagáljon a különböző harmadik országok által gyakorolt gazdasági kényszerre. Az eszköz jelentős elmozdulást jelent a Bizottság hatáskörének javára, és fokozza az EU reagálási képességét a kihívást jelentő helyzetekben. (Portfolio)