Karácsonykor, december 24-én a Parker történelmi közelségbe került a Naphoz, olyan közel, mint eddig egyetlen ember alkotta szerkezet sem.
A Parker most a vártnál hamarabb adott magáról életjelet – eszerint tehát túlélte a történelmi megközelítését a csillagunknak!
A Parker Solar Probe 2024. december 24-én minden eddiginél közelebb került a Nap felszínéhez: mintegy 6,1 millió kilométer távolságra, és eközben nagyjából 690 000 kilométer per óra sebességgel száguldott. Ez a Naphoz valaha legközelebb jutott ember alkotta űreszköz azóta “hazatelefonált”, ráadásul hamarabb a vártnál, jelezve, hogy sértetlenül átvészelte az extrém körülményeket, és rendeltetésszerűen működik.
A Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában (APL) dolgozó irányítócsapat december 26-án, helyi idő szerint éjfél előtt fogta a szonda “biztonságban vagyok” jelzését, amely megerősítette, hogy a Parker Solar Probe kifogástalan állapotban van. A várakozások szerint a részletes műszaki adatok (telemetria) 2025. január 1-jén érkeznek, ekkor tudják majd a kutatók áttekinteni, milyen tudományos információkat sikerült gyűjteni erről a rendkívül közeli átrepülésről, vagyis ekkor derül ki, hogy sikerült-e új információkat begyűjteni a Nap koronájáról és a napszél eredetéről.
Parker Solar Probe has phoned home!
— NASA Sun & Space (@NASASun) December 27, 2024
After passing just 3.8 million miles from the solar surface on Dec. 24 — the closest solar flyby in history — we have received Parker Solar Probe’s beacon tone confirming the spacecraft is safe. https://t.co/zbWT7iDVtP
A 2018-ban indított küldetés célja ugyanis, hogy a Parker Solar Probe “megérintse” a Napot, azaz közvetlenül áthatoljon a Nap koronáján, ahol a hőmérséklet elérheti a 980 °C-ot. Ez a környezet sokkal forróbb, mint a csillag felszíne, és a tudósok régóta kutatják, miért melegszik fel ennyire a korona. A szonda segítségével azt is szeretnék megérteni, hogyan gyorsulnak fel a napszél részecskéi majdnem a fénysebesség tizedéig, és hogyan terjednek ki a Napból a bolygóközi térbe. A Parker Solar Probe már számos keringést végzett a Nap körül, minden alkalommal egyre közelebb került a rendszerünk csillagához – most pedig végre elérte a küldetés csúcspontját.
A történelmi megközelítést hét alkalommal végrehajtott Vénusz-mellett elhaladó gravitációs hintamanőver tette lehetővé, amelyek mindegyike növelte a szonda sebességét. A mostani, huszonkettedik elrepülés egyben a legközelebbi, de a tervek szerint 2025 márciusában és júniusában még két hasonlóan szoros megközelítés vár a Parkerre. Ahogy Arik Posner, a NASA Parker Solar Probe programtudósa fogalmazott, ez a küldetés jó példa arra, hogyan válaszolja meg az űrkutatás a Világegyetemről alkotott régi kérdéseinket.
A Parker Solar Probe a NASA “Living With a Star” (Élet egy csillag mellett) programjának részeként épült, amelyet a Goddard Űrközpont irányít a NASA washingtoni Tudományos Igazgatósága számára. A szondát az APL tervezte, építette és üzemelteti, így minden szükséges háttértámogatás adott a rekordokat döntő Nap-közeli mérésekhez. (IFLScience, NASA)/Rakéta
