A monori végrehajtó iroda egykori helyettese tanúként állt a bíróság elé, miután az ügyészségen részletesen tett vallomást.
Mára a memóriája mintha megkopott volna, többször is azzal válaszolt a kérdésekre, hogy nem tudja, vagy másként emlékszik a korábbi vallomásához képest. A névtelen tanút többször is figyelmeztette az eljáró tanácselnök.
Titokzatos férfi lépett elő kedd reggel a Fővárosi Törvényszék földszinti tárgyalótermében. A Schadl–Völner-per tanúkénti meghallgatására érkezett, majd kérte, hogy adatait kezeljék zártan, így nem derült ki a férfi neve, csupán első számú tanúként nevezte őt a továbbiakban az eljáró bírónő, Tóth Erzsébet.
A férfi részletesen számolt be a saját életútjáról, azonban a korrupciós üggyel kapcsolatban már gondokba ütközött. A kérdésekre néhol nem tudott válaszolni, vagy teljesen máshogy emlékezett ahhoz képest, amit korábban az ügyészségen vallott.
Egyetemről a végrehajtókhoz
Az egyes számú tanú kalandos utat járt be, mielőtt a végrehajtás pályájára került volna. Dolgozott az Országgyűlési Hivatalnál, a külügyminisztériumi Diplomáciai Szolgálatnál, majd több egyetem jogi karán is megjelent oktatóként. Ott ismerkedett meg Trócsányi László egykori igazságügyi miniszterrel. A tanú elmondása szerint a rosszul fizető tanári szakmát egy jobban keresőre akarta cserélni, így volt tanítványai hatására megcsinálta a végrehajtói szakvizsgát, és egy monori irodába adta le a jelentkezését.
Az előző héten a korrupciós ügy hetedrendű vádlottját, Sz. Balázst hallgatta meg a bíróság, aki a monori iroda vezetője volt. Az egykori végrehajtó a váddal egyezően beismerte, hogy a végrehajtói irodáért cserébe 190 millió forintot adott Schadl Györgynek. A tanúkénti meghallgatásán a férfi már azt állította, hogy a végrehajtói kar akkori elnökével nem találkozott a pénzek átadása miatt, csak a titkárnőnek adta át az összeget. Arról már nem tudott, hogy az összeg valóban megérkezett-e Schadl Györgyhöz. Állítása szerint meg is lepődött a történteken, mert a főnökét becsületes embernek ismerte meg. F. Vivient a nyers stílusa miatt inkább igyekezett elkerülni, így arról sem tudott, hogy az irodát vezető S. Zoltán az ő párja.
Hiányos az emlékezete
A most megszólaló tanút többször is figyelmeztetnie kellett a tanácselnöknek, mert gyakran „nem tudom”-mal válaszolt a kérdésekre, és a válaszai a tanúvallomásával sem voltak összhangban. Azzal védekezett, hogy nem célja a hamis tanúzás, de idővel megkopott a memóriája, így már nem tud pontos dátumokra vagy körülményekre visszaemlékezni.
A 2021-es letartóztatások után egy ügyvéddel egyeztetett, hogy mihez kezdjen a kollégáitól kapott szóbeszéddel, így a szakember tanácsára fordult azokkal az ügyészséghez. A nyomozati vallomásának ismertetése közben az információk forrására leginkább úgy válaszolt, hogy azok kari információk.
A tanú beszámolója szerint a végrehajtói kinevezésekről a szakmai folyóiratban cikkek jelentek meg, amelyeket ő tüzetesen átolvasott. Ezekben az írásokban ugyanis a frissen kinevezett végrehajtók életútját mutatták be, akik szerinte teljesen máshonnan érkeztek.
A férfi évek óta csupán helyettesi kinevezést kapott, hiába próbálkozott önálló irodához jelentkezni, az soha nem jött össze. A tanú a végrehajtók rendezvényein nézte, hogy az eseményre ki mivel érkezik, és kivel áll le beszélgetni. A vacsorák alatt, miután a társaság már bőven fogyasztott az alkoholos italokból, leült velük beszélgetni, a pletykákat pedig később lejegyzetelte. Egyes nevek mellé a stróman jelzőt is odaírta, de a tárgyaláson már úgy válaszolt, nem tudja, kik ezek az emberek.
A végrehajtók tejelnek Schadl Györgynek a kinevezésekért
– állította a tanúvallomásában, majd megemlítette, hogy az egyik végrehajtónak 70-80 millió forintot kellett fizetnie az irodájáért. Konkrétumot azonban nem tudott mondani, azt hajtogatta, minderről csak pletyka szintjén hallott.
Schadl György nem ért a római joghoz
A tárgyalás első fele után a második részben sem emlékezett többre a tanú, többek között arra sem, hogy miután érzett késztetést arra, hogy vallomást tegyen az ügyészségen. A vádhatóság ugyanis nem kereste a végrehajtó-helyettest, hogy részt vegyen a büntetőügyben.
Az információi forrásaként legtöbbször későbbi felettesét nevezte meg, vagy általános végrehajtói pletykaként hivatkozik arra. Schadl György védője, Morvai Attila felhívta a figyelmét arra, hogy önálló gondolatként csupán egyvalakivel kapcsolatban tudott információt megfogalmazni, az pedig F. Vivien volt.
Strómanként több embert is megnevezett, majd Schadl Györgyről a jegyzeteiben közölte:
Még a római jogban sincsen kellő tudása ahhoz, hogy egy ötoldalas recenziót meg tudjon írni.
A férfi ragaszkodott ahhoz, hogy ez a mondata benne legyen a vallomásában. Mostanra már azt mondta, hogy Schadl Györgyöt nem ismerte, és a vádhatóság feladata ellenőrizni, hogy az általa elmondottak fedik-e a valóságot. Állította, hogy senki nem fenyegette meg, de egy héttel a vallomása után már kérte az ügyészséget, hogy névtelen lehessen, mert a bűncselekmény tényállását hamarosan bűnszervezetben elkövetettnek fogják átminősíteni. Ez azonban nem történt meg az eljárás alatt.
A bírónő kérdésére állította, hogy a konkrét személlyel szemben nem volt benne tüske, amiért a több mint 100 pályázatából egyet sem nyert el, de kellemetlen érzés maradt benne. Sérelmet érzett, amiért ő igyekezett végrehajtói helyet elnyerni, eléggé képzettnek érezte magát hozzá. Az ügyészségi meghallgatásával remélte, hogy fény derülhet a pályázati anomáliákra és arra, hogy miért nem nyerhetett a pályázatokon.
Schadl György kérdésére válaszolva a tanú elmondta, hogy a vádlottal mindössze két alkalommal találkozott:
Ebből azt szűrted le, hogy a fél ország nekem tejel?
Schadl György és Völner Pál viszonyáról ugyanakkor nem tudott semmit, csak feltételezte, hogy ismerhetik egymást.
Többeket elítéltek
Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.
Sz. Balázs egyike azoknak az ügyben megvádolt végrehajtóknak, akik tavaly februárban az előkészítő ülésen bűnösnek vallották magukat. Az ügyükben jogerős ítéletet idén februárban hozott a Fővárosi Ítélőtábla, ahol Sz.-t 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 5 milliós pénzbüntetésre ítélte.
A tizenkét vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet. (Index)
