Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Oroszország – Iránnal karöltve – már rég a Szuezi-csatorna kiváltásán dolgozik

Gazdaság
2024.01.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Egyre szaporodnak a Szuezi-csatorna eldugaszolásának gazdasági következményeivel foglalkozó elemzések.

A jelenleg számba vehető elkerülő hajózási útvonalak ugyanis túl drágák és túlontúl időigényesek. Ám az utóbbi években felgyorsult egy új „menekülőút” kiépítésének projektje Szentpétervár és Mumbai között, amelyben – nem meglepő módon – Oroszországon és Indián kívül a Szuezi-csatornát fojtogató húszi lázadókat pénzelő Irán kulcsszerepet játszik. S ha elég kitartóan szemléljük a világtérképet, észrevehetjük, hogy eme geopolitikai kirakósnak a Moszkva által indított ukrajnai háború is egy darabkája.

Fojtópont – így nevezik a szakirodalomban a keskeny, de kulcsfontosságú átkelőket, ahol ha valamilyen probléma lép fel, az könnyen „fulladásos” tüneteket okozhat a világkereskedelemben. Az egyik legkézenfekvőbb példájaként szokták emlegetni a Szuezi-csatornát, és lám, az elmélet ismét gyakorlattá vált az elmúlt hetekben. Igaz, a jemeni húszi lázadók nem a csatornát „fojtották meg”, hanem az oda vezető ütőeret, a Vörös-tengert zárták el déli bejáratánál, a Bab el-Mandeb-szorosnál állandó támadásaikkal, és megbénítják a világ egyik legforgalmasabb szállítmányozási útvonalát.

Most nagyon jól jöhet a részt vevő államoknak (Oroszország, Irán, India), hogy az elmúlt években újra beindították a Nemzetközi észak–déli közlekedési folyosó (INSTC) projektjét.

Merre lehet kerülni egyelőre?

Inflációs sokk közeleg a húszik háborúja miatt – írta a Növekedés.hu a témával kapcsolatban. A gazdasági portál úgy fogalmazott cikkében az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet elemzésére hivatkozva, hogy a „Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán évi ezermilliárd dollár értékű áru halad át, amely a világ tengeri kereskedelmének közel 12 százaléka. Az éves tengeri konténerforgalom több mint 30 százaléka halad át a kereskedelmi folyosón”.

Az Oeconomus azt is számba vette, milyen egyéb útvonalak jöhetnek szóba a Szuezi-csatorna kikerülésére.

„A Délkelet-Ázsia és Európa közötti második legrövidebb tengeri útvonal az Afrikát megkerülő Jóreménység foki útvonal, ez azonban mintegy 7000–9000 kilométerrel hosszabb” – írták. Az elemzésből pedig az is kiderül, hogy a tranzitidő – hajómérettől és a sebességétől függően – egy–három héttel több lehet a Szuezi-csatornán áthaladó útvonalnál.

Még ennél is hosszabb és több időt vesz igénybe a Csendes-óceánt, majd a Panama-csatornát és végül az Atlanti-óceánt átszelő útvonal.

A nyugati szankciókkal elszigetelni kívánt Oroszország azonban lehet, hogy már a következő években hátradőlhet, amennyiben sikerül véghezvinni az INSTC projektjét.

Oroszország ukrajnai háborújának következményei adták a lökést

Az INSTC megépítéséről 2000-ben a Szentpéterváron meg­rendezett II. Nemzetközi Eurázsiai Közle­kedési Konferencián határoztak, de

2022-ig kiépítése terén lényeges előrelépés nem történt

– derül ki Bernek Ágnesnek, a Rubicon legújabb számában megjelent cikkéből.

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott,

„a 2022 februárjában megkezdődött orosz–ukrán háború miatt

Oroszországot olyan mértékű gazdasági szankciók sújtották, amelyek következtében nyugati gazdasági kapcsolatai drasztikusan meggyengültek, s létérdekévé vált a nem nyugati irányú logisztikai láncolatok megszervezése.

Lerövidítenék a Szentpétervár és Mumbai közti távolságot

De hogyan nézne ki pontosan az említett új útvonal? „A 7200 kilométer hosszú multimodális folyosó az indiai Mumbai városából az Arab-tengeren át halad, majd az iráni Bandar-Abbász kikötőnél lép be Irán területére, és a fő iráni észak–déli, Teheránon áthaladó közúti és vasúti pályán megy tovább, majd a Kaszpi-tengeren át vezet Oroszországba. A Kaszpi-tenger legnagyobb kikötőjéből, Asztrahánból a Volga mentén halad tovább, s végül Moszkván át jut el Szentpétervárig” – olvasható Bernek írásában.

A folyosó kiépítésével a jelenlegi vörös-tengeri konfliktus nélkül is nagyon jól járhatnának a benne részt vevő államok, a becslések szerint ugyanis az INSTC útvonala 25–30 napot venne igénybe, míg a Szuezi-csatornán keresztül vezető „hagyományos” út 16 ezer kilométer hosszú és időtartama jelenleg 40–60 nap.

„Tehát a közlekedési folyosó teljes kiépülése esetén az

Oroszország és Irán, valamint India közötti áruszállítás költségszintje a felére csökkenne

– vonta le a következtetést Bernek.

Mikor lesz ebből valami?

Az idézett tanulmány arra is kitér, mikortól lehet komolyan számolni az új útvonallal.

2030-ra az útvonal áruforgalmát 25 milliárd tonnára prognosztizálják, ami több mint ötszöröse a 2020-as áruforgalom mennyiségének.

2022 júniusában indult el az útvonal teljes hosszán végighaladó tesztszállítmány Szentpétervárról Iránon át Mumbaiba. Egyelőre rendszeres, menetrend szerinti áruszállító vonatok nem közlekednek, mivel a közlekedési vonal kiemelt stratégai földrajzi helyein további nagyon jelentős infrastrukturális fejlesztések szükségesek” – olvashatjuk ezzel kapcsolatban.

Ezért lehetett fontos Moszkvának a Krím félsziget és az Azovi-tenger megszerzése

Az ukrajnai háború kitörése óta számtalan elmélet született arról, miért állt érdekében Oroszországnak, hogy a világ közvéleménye előtt nehezen megindokolható agressziót kövessen el szomszédja ellen. Moszkva számára a háború egyik kézzelfogható eredménye eddig az, hogy megszerezte az ellenőrzést a Krím félsziget és az Azovi-tenger északi partvidéke felett. Így az Azovi-tenger de facto Oroszország beltengerévé vált. Moszkvának pedig már arra is van terve, hogyan csatolja rá új szerzeményét a jövőben kiépülő észak–dél irányú, a Kaszpi-tengeren áthaladó áruszállítási folyosóra: a Volga–Don-csatornán keresztül.

Ha ránézünk a térképre, a megoldás előbb-utóbb kiböki a szemünket: míg a Don az Azovi-tengerbe, addig a Volga a Kaszpi-tengerbe torkollik, a két folyót pedig 1952 óta csatorna köti össze.

Ám a növekvő igények miatt – írja Bernek – Oroszország azt tervezi, hogy új Volga–Don-csatornát fog építeni a már meglévő mellé.

Mindezzel szorosan összefügg Asztrahán kikötőjének jelentős bővítése. A kikötő jelenleg már 53 százalékban az Iráni Iszlám Köztársaság tulajdonában van, s a fokozódó orosz–iráni katonai együttműködés eredményeként valószínűleg az iráni haditengerészet egyik támaszpontja lesz

– tette hozzá.

Cui prodest?

S ha már Iránnál tartunk, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa úgy véli, „mivel Oroszország meleg tengeri kijáratot az Arab-tenger felé kizárólag Iránon keresztül kaphat,

orosz geostratégiai szempontból az INSTC valódi kulcsállama Irán.

Utóbbi az elmúlt napok fejleményeinek tükrében, történetesen, hogy a perzsa állam által támogatott húszi lázadók folyamatos támadásaikkal eltorlaszolták a Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonalat, melynek alternatívája lenne a jövőben az INSTC, különösen elgondolkodtató.

 


A cikk forrása: Oroszország világrendfelfogása (Rubicon; 2023/ 11-12.)

(Hirado.hu)

JEMENI HÚSZI LÁZADÓK
UKRÁN VÁLSÁG
india
irán
krím-félsziget
Oroszország
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.14. - 09:38
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

    Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

  • Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

    Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

  • Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

    Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

  • Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

    Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

  • Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

    Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

  • Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

    Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

  • Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

    Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

  • Simonka mindenkit le akar győzni

    Simonka mindenkit le akar győzni

  • Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

    Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

  • Díszpolgári címet kap Kós Hubert

    Díszpolgári címet kap Kós Hubert

  • Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

    Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

  • Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

    Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

  • 40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

    40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

  • Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

    Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

  • Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

    Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

  • Három "érdekes" történet Párizsból

    Három "érdekes" történet Párizsból

  • Klíma helyett zongora

    Klíma helyett zongora

  • Törvénytelen blokkolás

    Törvénytelen blokkolás

  • Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

    Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

  • Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

    Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

  • Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

    Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element