A második negyedévben 0,2%-kal visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, aminek egyik fontos oka a külpiacok gyengélkedése miatti szerény exportteljesítmény.
Az azonban nem igaz, hogy a kiábrándító GDP-adatért kizárólag a kivitel lenne a felelős.
Általános meglepetést keltett a héten megjelent GDP-adat, ami szerint a magyar gazdaság teljesítménye csökkent a második negyedévben. Több olyan értelmezés is született, amelyek szerint a lendületvesztés domináns oka a külpiaci gyengélkedés, az exportpiacaink szűkülése. A ma megjelent külkereskedelmi statisztikából kinyerhető idősor azonban világosan mutatja, hogy a visszaesésnek messze nem ez az egyetlen tényezője.
A KSH mai külkereskedelmi jelentése látszólag nem sok újdonságot tartalmaz, hiszen az a közel négy hete megjelent előzetes májusi közlemény kibővített változata. (A fő számokat illetően a megszokott minimális változás történt, az euróban számolt import kis mértékben felfelé módosult, de a külkereskedelmi mérleg óriási többlete így is megmaradt.) A második adatközléskor azonban a statisztikai hivatal közzéteszi a volumenadatokat is, ebből pedig az alábbi kép rajzolható ki:
A vastag folytonos vonalak három hónapos mozgótálagok.
Érdemes megérteni, mit jelent a két egyszerű vonal mozgása, mert sokat elárul a magyar gazdaságról. Az ábra a kivitel és a behozatal volumenének alakulását mutatja. Szintet és volument ábrázol, vagyis azt, hogy 2010-hez képest egy-egy hónapban mekkora volt az export és az import mennyisége. Ez azért hálás mutató, mert míg az euróban kifejezett külkereskedelmi adatok nem csak a mennyiségtől függnek (hanem az árak és árfolyamok változása is befolyásolja azokat), addig a volumenindex tisztán a mennyiségi változást jelzi. Vagyis ha a görbék emelkedő pályát rajzolnak, akkor az export és import mennyisége nő (ahogyan ez a globalizálódó világgazdaságban hosszú távon történni szokott), ha az irány lefelé mutat, akkor pedig biztosak lehetünk benne, hogy a mennyiségek csökkennek. Ennek azért van most kiemelt jelentősége, mert az elmúlt években az energiaárak őrült cikkcakkjai nagyon erős hatást gyakoroltak a külkereskedelemre.
Térjünk a lényegre! Az ábrán két dolog érdemel figyelmet.
- Az export mennyisége (narancs vonal) trendjében stagnáló pályán van. Bár a május rosszul sikerült, összességében nincs szó nagy esésről. Kétségtelen, hogy a kivitelünk növekedhetne akár dinamikusan is, motorját adva a GDP-növekedésnek, de amikor a gazdaság gyenge teljesítményének okait vizsgáljuk, erős túlzásnak tűnik csak az exportra hivatkozni.
- Az import mennyisége (zöld vonal) másfél éve látványosan esik. Itt jön a képbe, hogy volumenadatokról van szó, tehát ez az esés biztosan nem az olcsóbb energiaimport következménye. Sőt, még csak nem is annak, hogy az energiaválság tudatosabbá, takarékosabbá tette az embereket, hiszen ezt a hatást 2020-21-ben láthatjuk csak az adatokban. Idén májusban viszont az energiaimportunk mennyisége 16 százalékkal nagyobb volt a két évvel ezelőttinél.
A behozatal ugyan nem része a hazai GDP-nek, de látványos csökkenése mégis sokat elárul a hazai gazdasági aktivitásról. A fogyasztás és a beruházás ugyanis importigényes tevékenység. Ahogy említettük, májusban az energiahordozók importvolumene a két évvel ezelőttit 16%-kal haladta meg. A nyersanyagok esetében viszont a kétéves visszaesés 23%-os, a gépek, illetve a feldolgozott termékek esetében 10% feletti a csökkenés.
Ez egyértelműen arra utal, hogy a háztartások fogyasztása, illetve a vállalati beruházások sem hasítanak, ez pedig éppúgy oka gazdaság döcögésének, mint az exportnövekedés elakadása.
Vagyis szó sincs arról, hogy csakis külső tényezők állnak a gazdaság döcögése mögött. (Portfolio)