Micsoda év volt 2024 Magyarországon!
A külpolitikában Orbán ragyogott idén: új EP-frakciót gründolt, letudott egy szakmai szempontból sikeres soros elnökséget, amit a békemissziójával tett emlékezetessé, és Trump is győzött Amerikában. Otthon azonban minden a feje tetejére állt, és feltűnt a színen Magyar Péter.
Külpolitikai szempontból 2024 Orbán éve volt, de otthon olyan eseménysor indult el, hogy 2024 a magyar belpolitikában valaki más éve lett. Igen, jól gondolják: Magyar Péteré, akiről az év elején a közéletben jártasabbak sem feltétlenül tudták, hogy kicsoda.
A kegyelmi botrány és Magyar berobbanása
Az év tehát úgy indult Magyarországon, hogy semmiféle, a NER-t fenyegető veszély nem látszott, egészen február elejéig. Ekkor robbant a kegyelmi ügy: kiderült, hogy Novák Katalin államfő előző évben kegyelmet adott egy pedofil bűnelkövető bűnsegédjének. A bűnelkövető ráadásul egy gyermekotthon igazgatója volt: az ügy a gyermekvédelemre oly gyakran hivatkozó kormánynak olyannyira kínos volt, hogy Novák Katalint és a kegyelmet igazságügyi miniszterként ellenjegyző, EP-listavezetőnek szánt Varga Juditot is lemondatták.
Orbán Viktor és akik elvitték a balhét: Novák Katalin és Varga Judit. - Fotó MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Az influenszerek által szervezett óriástüntetésben kicsúcsosodni látszó kegyelmi ügy mellékszálaként indult és 2024 talán legjelentősebb folyamata lett Magyar Péter színre lépése, mozgalom- és pártalapítása.
Magyar, Varga Judit volt férje, Varga és Novák lemondásával egy időben lemondott minden állami pozíciójáról és élesen támadni kezdte a kormány tagjait, eleinte leginkább Rogán Antal propagandaminisztert, idővel viszont már az egész NER-t és Orbán Viktort is.
Március 15-i demonstrációján jelentette be pártalapítási szándékát, majd a Tisza nevű, ismeretlen törpepártot átvéve a júniusi európai parlamenti választáson 30 százalékos eredményt ért el. 2006 óta semmilyen párt nem tudott ilyen sikert felmutatni a Fidesz mögött, ami ezen az EP-választáson 45 százalékkal lett győztes.
Magyar Péter március 15-én. - Fotó: TASR / AP / Erdős Dénes
Azóta a Tisza támogatottsága folyamatosan nő: a nem kormányközeli közvélemény-kutatóknál októberben a vezetést is átvette a Fidesztől. A kormányhoz közeli kutatóknál a Fidesz előnye töretlen, de a Tisza támogatottságának trendszerű növekedése az ő felméréseikben is látszik.
Kommunikációs mélypontok
Magyar Péter feltűnésével nem igazán tud azóta sem mit kezdeni a Fidesz kommunikációs gépezete. Támadták a viharos házasságának részleteivel, majd a volt barátnője által titokban készített hangfelvételekkel. Lepergett róla a szórakozóhelyi botránya és a családon belüli erőszak vádja is. A Fidesz legutóbbi próbálkozása, ami egyben a magyar közélet új mélypontja is lett, hogy ráküldte Magyarra a párt kommunikációs igazgatóját, Menczer Tamást, hogy az kocsmai stílusban emberkedjen vele, hátha sikerül ugyanilyen reakciót kiprovokálnia Magyarból. Nem sikerült.
Menczer Tamás összecsap Magyar Péterrel a pécsi gyermekotthon előtt. - Fotó: Menczer Tamás Facebook-oldala
Mindez egy gyermekotthon előtt történt, ahová a Tisza ajándékokat vitt volna, de a kormány hivatalnokai nem engedték be őket. Magyar ugyanis ügyesen tematizálja azokat a problémákat, amiket a kormány figyelmen kívül hagy: az egészségügy, a vasút és a gyermekgondozás állapotát.
Egyébként maga Magyar is nagyon vehemensen kommunikál: többször is kapásból lepropagandistázott nem kormánypárti újságírókat és bárkit, aki bírálatot fogalmazott meg vele szemben. Ő közölt először titokban rögzített hangfelvételt – egy beszélgetést közte és Varga Judit között, aki akkor még a házastársa volt, és arról beszélt, hogy az utóbbi évek legnagyobb, bírósági szakaszig jutott korrupciós ügye – a Völner–Schadl-ügy – irataiból Rogán Antalék kihúzatták magukat. Az ügyben rendőrségi nyomozás is indult, ami eredménytelenül zárult.
Orbán Balázs megmutatta, mit gondol a Fidesz 1956-ról
A titokban készített hangfelvétel azonban az új norma lett – Magyar Péter volt barátnője, Vogel Evelin, akivel közösen kezdték a pártépítést, a nyár folyamán több hangfelvételt is közzétett Magyarról, de hiába hallható, hogy az lekicsinylően beszél a párt EP-képviselőjelöltjeiről vagy a saját híveiről, nem ártott Magyar népszerűségének.
A kegyelmi ügy után volt még egy nagy botrány, ami nem tett jót a Fidesznek, viszont magas labda volt Magyar Péternek. Szeptember végén a miniszterelnök fontos háttérembere, Orbán Balázs arról elmélkedett egy fideszes műsorban, hogy 1956 tanulsága az, nem szabad belevinni az országot egy háborús védekezésbe, nincs értelme fegyvert fogni a megszállóval szemben.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. - Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Orbán Balázs szavai szűk egy hónappal október 23. előtt hatalmas felháborodást keltettek, még a főnöke is magyarázkodni kényszerült miattuk, Magyar Péter pedig kíméletlenül le is csapta a magas labdát, egy hónapon keresztül ismételgetve, hogy a Fidesz elárulta 1956 örökségét.
Nem bírt beindulni a gazdasági növekedés
Magyar Péter felemelkedésének egyik katalizátora lehetett a gazdaság rossz állapota. A kormány már előző év végén azt ígérte, hogy 2024 a gazdasági növekedés beindulásának az éve lesz, ez csak nem bírt bekövetkezni, így ezt most már 2025-re ígérik.
A gazdaság gyengélkedése mögött egy sor tényező állt: a magyar iparpolitika az akkumulátorgyártást tette meg a magyar gazdaság zászlóshajójának, sorra épülnek a – főleg kínai – akkugyárak. Az elektromobilitásra való átállás viszont jóval lassabban halad, mint amilyen ütemben bővült a magyar akkugyártókapacitás. A német gazdaság problémái átgyűrűznek a tőle főleg az autóiparon keresztül függő magyar gazdaságba is.
A magyar lakosság pedig az elmúlt évek válságai és hatalmas inflációja után inkább spórol, mintsem fogyaszt, így a lakossági fogyasztás sem húzza a gazdaságot. És az uniós források egy része továbbra sem jön, ami meg jönne, abból a Bizottság levonja az EU bírósága által kiszabott 200 millió eurós büntetést, ami napi egymillió euróval emelkedik addig, amíg a magyar kormány nem hajt végre egy még 2020-ban hozott menekültügyi ítéletet.
A visszatartott forrásokról egyébként Orbán azt mondja, azt Magyarország mindenképp meg fogja kapni, ő ugyanis csak ebben az esetben lesz hajlandó megszavazni az EU következő, 2027–2034-es költségvetését.
Orbán új EP-frakciót gründolt
Ha nincs kegyelmi ügy és Magyar Péter, Orbán újra elégedett lehetne, a külpolitikában ugyanis nagyot ment a magyar miniszterelnök. Arra már szinte nem is emlékszik senki, hogy másfél évnyi huzavona után Magyarország február végén utolsóként ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását.
Bár az EP-választás otthon megmutatta, hogy a Tisza Párttal számolni kell, a Fidesz eredménye így is meggyőző lett. Eleinte úgy tűnt, Orbán az Európai Parlamentben pofára esik, mert egy új jobboldali pártcsalád összehozásán éveken keresztül sikertelenül fáradozó Fidesz végül az akkor még Giorgia Meloni vezette ECR-frakcióba kéredzkedett volna be, de az nem kért belőle.
Azonban alakult egy új frakció, a Patrióták, amit elsősorban Orbánhoz kötnek, még ha valójában az Identitás és Demokrácia AfD nélküli átnevezéséről is van szó, aminek a meghatározó tagja Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése. A Patrióták lett a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben, de az újra felálló Néppárt–S&D–Renew nagykoalíció karanténba zárta őket, semmilyen pozícióhoz nem jutottak sem az új Európai Bizottságban, sem a parlamenti bizottságokban.
Marine Le Pen és Orbán Viktor 2022-ben. - Fotó: MTI
Jellemző 2024-re, hogy ebben az összefoglalóban már nemcsak Orbán Viktor uniós helyezkedéséről írunk: a Tisza hét képviselőt juttatott az EP-be, akik az Európai Néppárt frakciójába ültek be. Abba a frakcióba, amit a Fidesz pár éve otthagyni kényszerült és immár ellenségként tekint rá.
Soros elnökség békemisszióval
Miközben még folytak a tárgyalások az új Európai Parlamentről és az új Bizottságról, az év második felében Magyarország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Bár ezt Orbán egyből trollkodással kezdte, hiszen Trump jelszavát átvéve a „Make Europe Great Again”-t választotta az elnökség jelszavának, alapvetően egy moderált, konstruktív kapcsolatokat építő Orbánra lehetett számítani. A soros elnökség ugyanis egy adminisztratív és protokolláris szerep, ráadásul az épp alakuló új EP és Bizottság is elvihette volna a fókuszt, de Orbánnak még ebben a keretben is sikerült váratlant húznia.
A kormányfő Kijevbe utazott – ebbe először mindenki leginkább a konstruktivitást, az EU-nak tett gesztust látta bele, de aztán kiderült hogy az ukrán főváros csak az első állomása volt Orbán „békemissziójának”. Kijev után Moszkva és Peking következett, majd a washingtoni NATO-csúcs után beugrott az akkor még elnökjelölt Donald Trumphoz is Mar-a-Lagóba.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. - Fotó: TASR / AP
A békemisszió nagy felzúdulást keltett: a soros elnökséget ellátó ország vezetésének nincs felhatalmazása az EU nevében harmadik országgal tárgyalni, de Orbán békemissziójának nyilván az volt az értelme és az adott neki súlyt, hogy arra az EU soros elnökeként kerített sort. Ha a békemisszió célja a béke volt, akkor kudarcot vallott: béke azóta sincs, de Orbán a nemzetközi figyelem középpontjába került, és világpolitikai szereplőnek látszott.
A soros elnökség egyik emlékezetes pillanata volt, amikor októberben az Európai Parlamentben Orbán Viktor bemutatta a magyar soros elnökség programját, a szintén felszólaló Magyar Péter odalépett hozzá és kezet adott neki, amit a meglepett Orbán elfogadott.
Orbánnak bejött, hogy megint Trumpra fogadott
A legnagyobb külpolitikai sikere kétségtelenül az volt, hogy az amerikai elnökválasztáson győzött Donald Trump. Orbán végig őt támogatta, Trump is hivatkozott rá a kampány során. A magyar kormány komoly kapcsolatokat épített ki a Trump mögött álló szervezetekkel.
Szijjártó Péter ezzel a korábbi képpel üdvözölte Trump győzelmét, amin Orbán Viktor és Trump társaságában látható. - Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
Közvetlenül az amerikai elnökválasztás után tartottak Budapesten két diplomáciai csúcsot is: az egyik az EU és – Oroszország és Belarusz kivételével – a többi európai országot összefogó platform csúcstalálkozója, a másik pedig az Európai Tanács informális ülése volt, aminek Magyarország az EU Tanácsának soros elnökeként adott otthont. A magyar soros elnökség szakmai szempontból egyébként sikeres volt: döntés született Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról, ami januártól lép életbe, de Montenegró, Albánia valamint Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásaiban is fontos előrelépések történtek.
A magyar külpolitika érdekes mellékszála volt a titokzatos csádi misszió, amiben a miniszterelnök fiának, Orbán Gáspárnak is fontos szerep jutott. Azóta sem világos, mit akar a magyar kormány Afrika zűrös vidékén, sokan a térségben jelen lévő orosz érdekek támogatását sejtik mögötte.
Magyar Péter éve
2024 tehát a külpolitikában Orbán Viktor, de a belpolitikában Magyar Péter éve volt, aki nagy demonstrációkat szervezett, bejárta az országot, és képes volt arra, amire az ellenzék az elmúlt 15 évben nem: többször is ő alakította a napirendet, és a kormánynak kellett reagálnia az ő kezdeményezéseire. Eközben teljesen leradírozta a leszerepelt régi ellenzéket is a politikai palettáról.
Közben más dolgok is történtek, itt mi az egyik legszívszorítóbbat idézzük fel: elhunyt a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő Karsai Dániel, aki az utolsó éveit az életvégi döntés jogszerűségének kiharcolására tette fel. Ez végül nem sikerült neki: a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság is elutasította a beadványát, de a küzdelmével példát mutatott méltóságból.
Karsai Dániel. - Fotó: Dr. Karsai Dániel / Facebook
Mivel Magyarországon már gyakorlatilag elkezdődött a kampány a 2026-os parlamenti választásra, a méltóság a közéletben az eddigieknél is nagyobb hiánycikk lesz. A magyar gazdaság problémáira nem látszik a gyógyír – ezt az év utolsó másfél hónapjában nagyot gyengülő forint is mutatja –, márpedig a Fidesznek költekeznie kell a választás előtt, ha győzni akar. Donald Trump győzelme egyértelmű siker Orbán számára, de Trump protekcionista gazdaságpolitikája és az új lendületet kapó kereskedelmi háborúja Kínával nem fog kedvezni a magyar gazdaságnak. És a régi-új amerikai elnök valószínűleg az orosz–ukrán háborút sem fogja egy nap alatt lezárni.
