A drogtörvény-szigorítás megítlése

Különbségek mutatkoztak azzal kapcsolatban, hogy a felelősség elsősorban a kereskedőkön vagy a fogyasztókon legyen-e, és a közvélemény mérsékelten optimista a szigor hatásait illetően a drogfogyasztás csökkenésére.

• A drogtörvény-szigorítást a válaszadók többsége támogatja.
• A közvélemény megosztott a kereskedők és fogyasztók felelősségre vonása tekintetében.
• A büntetőjogi szigor hatásait illetően mérsékelt optimizmus tapasztalható.
• A kutatás országos reprezentatív mintán készült.
• A kérdőív kitöltése során a válaszadók véleménye változatos volt.
• A kutatás ügyvezetője Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.

A drogtörvény-szigorítás lakossági megítélése

Az Europion országos gyorsfelmérést végzett a napokban bemutatott drogtörvény-szigorítás lakossági megítéléséről. A kutatásban összesen 1300-an vettek részt, az adatokat április 3. és 4. között vette fel az Europion mobil- és webapplikáció adatfelvétel segítségével.

A szintetikus szerek bűncselekménnyé való minősítését illetően összességében támogató a magyar közvélemény (I. ábra): 47% szerint már korábban is szigorítani kellett volna, míg egy további 17% szerint most volt időszerű. Minden negyedik magyar támogatja ugyan a büntetőjogi szigort, de a jelenlegi intézkedéseket túlzónak tartja, míg 12% egyáltalán nem támogatja a szigorítást. A támogatók – azaz azok aránya, akik szerint vagy már korábban lépni kellett volna, vagy most vált időszerűvé – különösen a 60 év felettiek (68%), a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők (73%), a községekben élők (69%), az alacsony jövedelmű háztartásokban élők (70%) és különösen a kormánypárti szavazók körében (85%) kimagasló.

Külön rákérdeztünk a törvényjavaslat azon – talán leginkább megosztó – részére, amely szerint minden olyan eszköz elkobozható lesz, aminek köze lehet a szerhasználathoz, illetve bezárhatják azon üzleteket, amelyek összefüggésbe hozhatók ilyen tevékenységekkel. Itt is abszolút többségben vannak az elképzelést támogatók (58%), míg egy további 17% még szigorúbb szabályokat is támogatna. Csak minden negyedik magyar (25%) tartja túl szigorúnak ezt az elképzelést. A kormánypártiak táborában kétharmados többségben (66%) vannak a jelen elképzelés támogatói, de a Tisza-szavazók (49%), az egyéb ellenzéki szavazók (55%) és a pártnélküliek táborában (57%) is (közel) abszolút többségben vannak.

A törvényjavaslat másik fontos eleme, hogy a jövőben nem lesz különbségtétel a hagyományos és az új típusú szerek használatában a zéró tolarencia jegyében. Ezt a megközelítést is a társadalom nagy többsége (69%) támogatja szinte pártállástól és demográfiai profiltól függetlenül.

Abban már valamivel megosztottabb a társadalom, hogy a kábítószer-ellenes küzdelemben inkább a kereskedők, vagy inkább a fogyasztók felelősségre vonása élvezzen prioritást (II. ábra): míg 49% szerint inkább a kereskedőket kéne felelősségre vonni, 45% szerint nem indokolt ez a fajta különbségtétel (és csak 3% szerint kéne elsősorban a fogyasztókat üldözni). Míg a Tisza-szavazók inkább a kereskedők elleni fellépést favorizálja (72%), addig a kormánypárti szavazók többsége (58%) szerint ugyanolyan mértékben kell felelősségre vonni mind a kereskedőket, mind a fogyasztókat. Ahogy a kábítószer-elleni szigor megítélésében általában úgy ebben a kérdésben is az idősebbek (48%), az alacsonyan iskolázottak (51%) és a kistelepüléseken (51%) élők hajlamosabbak ez utóbbi álláspontot képviselni.

Mérsékelten optimista csak a lakosság annak tekintetében, hogy a szigorítás képes-e visszaszorítani a drogfogyasztást Magyarországon (III. ábra). A szűk többség (51%) szerint nem lesz érdemi hatása és csak 43% szerint fogja visszaszorítani (9% szerint még egyenesen nőhet is a drogfogyasztás a szigorítás dacára). A kormánypárti szavazók optimistábbak, az ő körükben 21% szerint jelentősen és egy további 47% szerint valamelyest csökkenni fog a drogfogyasztás mértéke Magyarországon.

Módszertan
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 április 3 és 4 között vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazatát is figyelembe vettük, az eredményekben feltüntetett választói csoportok ezeket a visszaemlékezéseket jelölik. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.