A Kereszténydemokrata Néppárt rendezvényén vendéglátóként működött közre a református püspök, aki meghatározó szerepet játszott az elnöki kegyelmi botrányban.
A KDNP vasárnapi tisztújító országos választmányi ülésén újabb öt évre Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest választották a párt elnökévé. A hírekből azonban kimaradt, hogy a tisztújításon Balog Zoltán dunamelléki református püspök tartott igehirdetést. Erről az egyik résztvevő utólag tájékoztatta lapunkat: az illető – többekhez hasonlóan – megütközéssel fogadta Balog püspök szereplését.
Elmondása szerint azt ugyan tartalmazta a meghívó, hogy lesz igehirdetés, de azt nem, hogy ki fogja tartani.
A Népszava által megkeresett, név nélkül nyilatkozó KDNP-s politikus megerősítette a hírt. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy a választmányi üléseket évek óta jellemzően a Ráday utcában, a dunamelléki református egyházkerület székházában rendezik, így volt ez most is. Márpedig a dunamelléki egyházkerületnek Balog Zoltán a püspöke, praktikusan tehát ő a rendezvény házigazdája. Ha házigazdaként úgy érzi, hogy szívesen tartana igehirdetést – egy ilyen esemény kereszténydemokrata párt esetében természetes –, akkor szíve joga, hogy ezt megtegye.
A KDNP-s politikus a helyszínen nem találkozott olyan véleménnyel, amely kifogásolta volna a püspök szerepvállalását. Balog Zoltán akár „politikai buzdító beszédet” is mondhatott volna, de tartózkodott ettől. Valóban igehirdetést tartott, kerülte a politikai témákat. A nyilatkozó nem lát problémát ebben.
A lap kérdésére közölte: nem gondolja, hogy a történteket a püspök politikai rehabilitálásaként lehetne értékelni.
Balog Zoltán – miközben maradt dunamelléki püspök – lemondott a református zsinat lelkészi elnöki tisztségéről, miután februárban kiderült, hogy Novák Katalin államfő tanácsadójaként kegyelemre javasolta a bicskei pedofilügyben elítélt K. Endrét, a gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét. Akadtak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy ő járta ki a köztársasági elnöknél a kegyelmi döntést.
A püspök súlyos politikai hibának minősítette saját lépését: arra hivatkozott, hogy egy „ártatlannak hitt embernek” kért kegyelmet. Egyházkerülete lelkipásztorainak írt levelében kinyilvánította, hogy „ma sem kételkedem” az igazgatóhelyettes ártatlanságában.
Azóta se tudjuk, hogy mire alapozta állítását, de akárhogyan is van, érvelése erősen sántít. A kegyelem megadása nem az elítélt ártatlanságára való hivatkozással történik – hívta fel a figyelmet Majtényi László alkotmányjogász, amikor az esetet kommentálta a Népszavának. A kegyelmi döntés – hangsúlyozta – nem arról szól, hogy valaki ártatlan, hanem arról, hogy vannak-e olyan morális megfontolások, amelyek alapján a független bíróság által elmarasztalt elítéltnek kegyelmet lehet adni. Majtényi László megjegyezte: ha Novák Katalin és Balog Zoltán ártatlannak gondolta a bicskei igazgatóhelyettest, kérdés, miért nem várták meg az ügyben a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálását. (Népszava)
