Az elmúlt napokban Georgia fővárosában, Tbilisziben és más városokban is erőteljes tüntetések rázták meg az országot, miután a kormány bejelentette, hogy elhalasztja az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Ez a döntés nemcsak az ország jövőjéről szóló vitákat mélyítette el, hanem nemzetközi bírálatokat is kiváltott. A háttérben egy mélyebb politikai és társadalmi konfliktus húzódik, amely Georgia nyugati orientációját és demokratikus fejlődését teszi kockára.
Georgia, amely 1991-ben szerezte meg függetlenségét a Szovjetuniótól, hosszú évek óta törekszik az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Ez a cél az alkotmányban is rögzítve van, és a lakosság túlnyomó többsége – mintegy 80%-a – támogatja az európai integrációt. Azonban a kormányzó „Georgian Dream”, vagyis Grúz Álom párt politikai fordulata, különösen az októberi választások utáni események, gyökeresen megváltoztatták az ország jövőképét.
Forrás: Grúz Választási Iroda
Irakli Kobakhidze miniszterelnök bejelentette, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások napirendre tűzését négy évvel, 2028-ig elhalasztja. E döntés oka az Európai Parlament azon kritikája, amely a legutóbbi választásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat emelte ki.
A kormány az EU-t azzal vádolta, hogy a csatlakozási folyamatot politikai nyomásgyakorlásra használja. Ez a lépés óriási felháborodást váltott ki a lakosság körében, és országszerte tömegtüntetésekhez vezetett.
A demonstrációk a fővárosban, Tbilisziben kezdődtek, de gyorsan átterjedtek más városokra is. A tüntetők, akik EU- és grúz zászlókat lengetve követelik a kormány lemondását, erőteljesen bírálják a „Georgian Dream” pártot, amelyet egyre inkább oroszbarátnak és antidemokratikusnak tartanak. A demonstrációk központi eleme az Európai Unióval való szakítás elleni tiltakozás, de a kormány által bevezetett, orosz mintára készült „külföldi ügynök” törvények és a média szabadságának csorbítása is olajat öntött a tűzre.
A tüntetéseket erőszakos rendőri fellépés kíséri. Vízágyúkat és könnygázt vetettek be a demonstrálók ellen, akik közül több százan sérültek meg, és sokakat őrizetbe vettek. A helyi és nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió is elítélték a rendőri brutalitást. Salome Zourabichvili grúz elnök, akinek hatásköre nagyrészt ceremoniális, szintén élesen bírálta a kormányt, és a rendőrség fellépését „orosz típusú elnyomásnak” nevezte.
Georgia és Oroszország között a feszültségek régóta fennállnak, különösen a 2008-as orosz–grúz háború óta, amelynek eredményeként két grúz terület – Abházia és Dél-Oszétia – orosz ellenőrzés alá került. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Georgia több tízezer orosz menekültet fogadott be, ami újabb feszültségeket keltett az országban.
A „Georgian Dream” pártot gyakran éri az a vád, hogy titokban orosz érdekeket szolgál, különösen annak fényében, hogy alapítója, Bidzina Ivanishvili, vagyonát Oroszországban szerezte. Bár a párt hivatalosan elutasítja ezeket a vádakat, intézkedéseik – például a civil társadalom elleni szigorú törvények és a sajtószabadság korlátozása – sokak számára mégis az orosz hatás jeleinek tűnnek.
Az Egyesült Államok nemrég felfüggesztette stratégiai partnerségét Georgiával, és az EU is élesen bírálta a grúz kormány lépéseit. Ez tovább erősíti a grúz társadalom azon félelmét, hogy a kormány eltávolodik a nyugati értékektől.
Georgia jelenleg kritikus ponthoz érkezett. Az ország jövője a Nyugat és Oroszország között húzódó választás kérdése körül forog. A „Georgian Dream” politikája mély megosztottságot okozott a társadalomban, és komolyan veszélyezteti az ország európai integrációs törekvéseit. Miközben a tüntetések folytatódnak, és a nemzetközi nyomás is fokozódik, egyre világosabb, hogy Georgia nemcsak a demokratikus jövőjéért küzd, hanem saját szuverenitásáért és identitásáért is.
