A most 40 éves férfi fájlalja, hogy az emberek csak „találgatnak”, nem tartják tiszteletben a magánéletét.
Ezek a napok elég nehézkesek számomra. Főleg, hogy a magánéletemet sem tartják tiszteletben. Az a gond, hogy az egész információnak a felét sem tudják és csak találgatnak. Pont ez a bántó, hogy most már a családomat bolygatják, zaklatják, mit sem tudva semmiről – így reagált a Blikknek Till Tamás gyilkosa.
A lap telefonon érte el F. Jánost. A fentieknél többet nem mondott, de azt ígérte, hogy tájékoztatni fogja később a portált részletesebben, és válaszol arra a kérdésre, hogy miért ölte meg 2000. május 28-án Baján az akkor 11 éves Till Tamást.
Mint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség kedden tett bejelentést arról, hogy azonosította Till Tamás valódi gyilkosát, azt a férfit, aki 24 évvel ezelőtt végzett a kisfiúval. F. János jelenleg 40 éves, Budapesten él vállalkozóként, tettéért pedig jelen helyzet szerint soha nem fogják felelősségre vonni, mert az 2015-ben elévült.
Több ellenzéki párt, a Magyar Péter vezette Tisza Párt vagy éppen a Demokratikus Koalíció (DK) is azonnali megoldást követelt. Az ügy súlyát jelzi, hogy a Fidesz is reagált az ügyre: a kormánypárt országgyűlési frakciója szerdán azt közölte, hogy törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy ne évülhessenek el az emberölési ügyek.
Mint írták: mindenkit joggal háborít fel a Till Tamás meggyilkolásának ügyében fennálló jogi helyzet, amely alapján az elkövető azért úszhatja meg az emberölés bűncselekményének következményeit, mert tettének idején kiskorú volt, így a bűncselekmény elévült. Az indoklás szerint a „szokatlan és elfogadhatatlan” helyzet azonnali választ kíván, ugyanis szembemegy minden jóérzésű ember erkölcsi elvárásával. (Népszava)
Mégis börtönbe kerülhet Till Tamás gyilkosa, a gyermekpszichológus szerint ki kellene vizsgálni az elmeállapotát
Hatalmas közfelháborodást keltett, hogy a 11 éves kisfiú gyilkosa beismerte tettét, de mégsem kerül börtönbe. Az ügy azonban még nem ért véget, mert a rendőrség további nyomozást rendelt el, így néhány évre elítélhetik. A kriminológus szerint az is kérdés, hogyan volt képes úgy élni, hogy az áldozata képe ott lebeg előtte.
Tanúkat befolyásolhatott és ő maga is hamis vallomást tehetett korábban az a férfi, aki 2000-ben végzett a Baján eltűnt kisfiúval, Till Tamással. Ezért a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a jogszabályi lehetőségeknek megfelelően az alapügy – azaz az emberölési nyomozás – befejezését követően elrendeli a nyomozást az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
Amiért mégis a rácsok mögé kerülhet, az az, hogy a Büntető törvénykönyv szerint aki büntetőügyben hamis tanúzást követ el, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A helyzetet súlyosbítja, ha olyan bűncselekmény ügyében tesz valaki hamis tanúvallomást, amely életfogytiglannal büntethető. Ilyen esetben a büntetés kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet. Aki pedig mást hamis tanúzásra rávenni, büntetőügyben való elkövetés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha mindezekkel sikeresen vádolják meg F. Jánost, halmazati büntetésként akár 12 évet is kaphat.
Az elévülés, a halál és a kegyelem a három létező, a büntethetőséget megszüntető ok a jogrendben. Az elévülés intézménye minden országban, minden jogrendben létezik. Ez arra ösztökéli a hatóságokat, hogy az elévülési időn belül kinyomozzák – főleg a legsúlyosabb – bűncselekményeket. Ha egy bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, akkor viszont soha nem évül el. Mivel azonban a fiatalkorúakkal szemben nem szabható ki életfogytig tartó szabadságvesztés, így esetükben a büntethetőség bizonyos idő után elévül, még emberölés esetén is – világított rá a háttérre Borbély Zoltán ügyvéd. 16 év alatti elkövető esetében tíz, míg 18 év alatti elkövető esetében 15 év a kiszabható legmagasabb szabadságvesztés mértéke emberölés esetében, és az elévülési idő is igazodik a büntetési tétel felső határához, de minimum öt év. Az ügyvéd arra is kitért, hogy amíg létezett hazánkban a halálbüntetés, 20 év alatti elkövetőre azt sem lehetett kiszabni.
Fiatalkorúak Magyarországon nem gyakran követnek el gyilkosságot, de ezek az esetek mindig nagy visszhangot keltenek, például a 18 éves Pénzes Henrietta gyilkosa, az akkor 15 éves Kurai András 2006-ban megerőszakolta, majd felgyújtotta áldozatát. Ő halmazati büntetésként végül 15 évre került a rácsok mögé, majd szabadulása után nem sokkal a testvérét is meg akarta ölni, ezért újra elítélték. Ugyancsak emlékezetes az 1997-es taxisgyilkosság, amelyet két 14 éves lány követett el. Őket 8 év hat hónap, illetve 9 év fiatalkorúak börtönére ítélték.
Az ügyvéd elmondta: a magyar rendőrség felderítési mutatói kiválóak az élet elleni bűncselekmények esetében, Budapesten ez közelíti a 100 százalékot, de megoldatlan, úgynevezett döglött ügyek mindig is lesznek. Ha ilyen hosszú idő után mégis sikerül kézre keríteni az elkövetőket, annak hátterében az állhat, hogy lazulnak a kapcsolatok az elkövetők között, társaságban, családban mesélnek a tettükről, így juthat el az információ a hatóságokhoz. Illetve olyan is előfordul, hogy vádalku keretében, annak érdekében, hogy meneküljenek egy másik ügyből, feldobják egy korábbi, fel nem derített bűncselekmény részleteit. A felderítési, vizsgálati módszerek fejlődése szintén segíthet bizonyos esetekben, Borbély Zoltán példaként említette a paloznaki plébános 1991-es meggyilkolását, amelynek a tetteseit idén sikerült kézre keríteni külföldön, méghozzá DNS-vizsgálat alapján.
F. Jánost a vallomása alapján különös kegyetlenséggel ölte meg Till Tamást, az ügyvéd szerint az ügy kapcsán az a kérdés merülhet fel, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatóságát kiterjesszék-e a fiatalkorúakra is. Ez azonban törvényhozási feladat és hatáskör.
Az emberölés eleve nagyon ritka bűncselekmény, és ezen belül az, hogy fiatalkorúak követik el, az még sokkal ritkább – nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt kriminológus. Megemlítette a 2008-as kaposvári gyilkosságot, amikor két középiskolás végzett egy társukkal, pusztán azért, mert nem akart velük italozni. Ennek az esetnek a sajátossága volt még, hogy az áldozat szülei polgári pert indítottak az elkövetők szülei ellen, amit meg is nyertek, 8 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg nekik a bíróság. Lábady Tamás bíró azzal indokolta a döntést, hogy az alkotmány szerint minden gyereknek joga van úgy felnőni, hogy tiszteletben tartják az emberi méltóságát, a testi épségét. A tettükből viszont arra következtetett, hogy az elkövetők nem kapták meg ezt a nevelést, ez vezetett a brutális gyilkossághoz. „F. József esetében nem tudjuk, mi történt, milyen lelki állapotban volt a 16 éves elkövető. Lehet, hogy bántalmazták akár a szülei, akár az iskolatársai, de az biztos, hogy tele volt frusztrációval, megalázottsággal, sérelemmel. Hétköznapi ember nem csinál ilyet!” Azzal kapcsolatban, hogy elképzelhető-e, hogy F. József később is elkövetett hasonló bűncselekményt, a kriminológus azt mondta: a legtöbb élet elleni bűncselekmény egy pillanatnyi állapot következménye. Nagyon ritka, hogy valaki többször is megrögzötten gyilkol, ráadásul nagyon kicsi az esélye annak, hogy még ha az elsőnél szerencséje is volt, a későbbiekben sem bukott volna le. – Az egy izgalmasabb kérdés,
hogyan volt képes úgy élni, hogy egy agyonvert kisgyerek képe ott van előtte, hogyan volt képes nyugodtan aludni. Hogyhogy nem gyötörte a lelkiismeret? Ha nem volt bűntudata, akkor valami végzetesen eltorzult a személyiségében.
A pszichopatákra jellemző, hogy nem szeretnek, nem félnek semmitől, és nem tanulnak semmiből.
Dúró Zsuzsanna gyermekpszichológus megerősítette, bár nem lehet távdiagnosztizálni, hogy F. János esetleg skizofrén vagy paranoiás, de biztosan volt valamilyen személyiségzavara az elkövetőnek. Akár a hormonális változások, akár az öröklött idegrendszeri gyengeség szerepet játszhatott ebben, de nem szabad megfeledkezni a család, a nevelés hatásáról sem. Ha otthon azt látta, hogy a konfliktusokat erőszakosan, agresszíven kell kezelni, ez a minta rögzült benne, borítékolható, hogy indulatkezelési, érzelemszabályozási problémái voltak.
Biztos, hogy tisztában volt a tettének súlyával, hiszen eltemette a kisfiú holttestét egy olyan helyre, amelyről tudta, hogy le fogják betonozni, így soha nem kerül majd elő
A szakember hozzátette: érdemes lenne kivizsgálni az elmeállapotát, és ha kiderülne a férfiról, hogy kóros elmeállapota miatt amúgy sem lenne büntethető, akkor viszont kényszergyógykezelésre lehet ítélni. A fiatalkorúak büntethetőségével kapcsolatban pedig azt mondta: mindenképpen kellene hagyni egy kiskaput, mert akikben zsigerileg megvan az agresszív viselkedés, azokat magabiztossá teheti a tudat, hogy úgysem lehet őket felelősségre vonni.
A Fidesz azonnali törvénymódosítást kezdeményez
„Mindenkit joggal háborít fel a Till Tamás meggyilkolásának ügyében fennálló jogi helyzet, mely alapján az elkövető elévülés miatt azért úszhatja meg az emberölés bűncselekményének következményeit, mert tettének idején kiskorú volt. A szokatlan és elfogadhatatlan helyzet azonnali választ kíván, ugyanis szembemegy minden jóérzésű ember erkölcsi elvárásával. A Fidesz-frakció haladéktalanul törvénymódosítást kezdeményez, hogy ne évüljenek el soha, semmilyen körülmények között az ilyen bűntettek” – adta közzé Facebook-oldalán a Fidesz-frakció. (Népszava)
