A miniszter egy szakértői jelentésre hivatkozik, de ebben nincs szó a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről.
Annyi szerepel benne, hogy lehetne egy felső határa a 13. havi juttatásnak, de ez csak az egyik ötlet arra, mit kezdhetne a kormány a költségvetésben ketyegő nyugdíjbombával. - írja a LAKMUSZ
„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.”
Ez az állítás is megjelenik a kormány legújabb, az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultációjában. „Brüsszel”, vagyis az Európai Bizottság visszautasítja a kormány vádját: november közepén a Népszava kérdésére azt írták, egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények a 13. havi nyugdíj eltörlését kérték.
A kormány ennek ellenére kitart az állítás mellett. Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nemrég arról beszélt a Telexnek, hogy a 13. havi nyugdíj eltörlését nem közvetlenül a Bizottság követeli, hanem a Bizottság kérésére alkalmazott szakértők javasolták a kormánynak.
Az Európai Bizottság kérésére kellett fölvennünk olyan szakértőket, akik a nyugdíjrendszer állapotát és a magyar nyugdíjrendszert elemezték. Ezek a szakértők javaslatokat is tettek, amelyekben szerepel a 13. havi nyugdíj megszüntetése. Az Európai Bizottság pedig azt mondta nekünk, hogy a szakértők javaslatait vegyük komolyan
- mondta Rogán december 2-án, a parlamenti meghallgatása utáni rögtönzött sajtótájékoztatón.
Rogán nem nevezte meg, milyen szakértőkre gondol. Hidvéghi Balázs, a Kabinetiroda parlamenti államtitkára viszont egy korábbi megszólalásában az OECD-nek tulajdonította a 13. havi nyugdíj eltörlésének tervét.
A brüsszeli Bizottság által megbízott OECD-szakértő, több más intézkedés mellett, feketén-fehéren a 13. havi nyugdíj eltörlését vetette fel
– mondta Hidvéghi novemberi Facebook-videójában.
Az OECD szakértőinek nyugdíjjelentésében azonban nem szerepel a 13. havi nyugdíj eltörlése.
A jelentés összesen tíz szakpolitikai opciót sorol fel a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételére. Ezek közül kettőben van szó a 13. havi nyugdíjról, de az extra juttatás eltörlése nem merül fel, csak az, hogy lehetne egy felső plafonja a 13. havi nyugdíjnak. Plafonnak a mindenkori átlagnyugdíj szintjét ajánlják, vagyis az elképzelés szerint az átlagosnál magasabb nyugdíjban részesülők kapnának kevesebb 13. havi nyugdíjat, mint eddig.
A kormány kijelentette, hogy elutasítja a megoldást, ahogy az OECD-jelentésben szereplő többi szakpolitikai opciót is. Pedig ha nem változik semmi, akkor a társadalom elöregedése miatt egyre inkább fenntarthatatlan nyugdíjrendszer komoly eladósodásba sodorhatja az országot.
Kik ezek a szakértők, és mivel riogatnak?
A kormány még az EU Tanácsa által 2022 decemberében jóváhagyott helyreállítási tervben vállalta, hogy független nemzetközi szakértőkkel elkészíttet egy jelentést „a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről”.
A helyreállítási tervet hivatalosan a magyar kormány nyújtotta be, de előtte hosszan konzultált az Európai Bizottsággal. Arról nincs konkrét információnk, hogy a nyugdíjrendszerről szóló jelentés valóban a Bizottság kérésére került-e be a tervbe, de legalábbis nem életszerűtlen ez a forgatókönyv.
Az mindenesetre biztos, hogy a feladattal az OECD szakértőit bízták meg. A nemzetközi szervezet júliusban nyilvánosságra hozott, ’A magyar nyugdíjrendszer megerősítése’ című jelentésében az áll, hogy „a magyar kormány kérésére” készült. A Lakmusznak az OECD közgazdásza és a jelentés egyik szerzője, Wouter De Tavernier megerősítette, hogy a kormány kereste meg őket.
A jelentés szerzői egyébként „szorosan együttműködtek” a magyar Pénzügyminisztériummal és az Államkincstárral is.
Részlet a jelentésből, köszönetnyilvánítás a magyar hatóságoknak. - Forrás: OECD
A jelentés első körben megállapítja, hogy reformok nélkül a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon nehezen lesz fenntartható.
Ennek elsődleges oka a népesség elöregedése. Jelenleg körülbelül 5,8 millió „munkaképes korú” 20 és 64 év közötti ember, és 2 millió 65 év feletti lakos él Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint az arányok 2070-re jócskán átalakulnak: 4,7 millió 20-64 éves és 2,6 millió 65 év feletti tagja lesz a magyar társadalomnak.
Ma minden 65 év felettire majdnem három 20-64 éves jut, 2070-ben kevesebb mint kettő jut majd.
Ha nem változnak a nyugdíjszabályok, ez a demográfiai átrendeződés a költségvetés nyugdíjkiadásainak drasztikus emelkedéséhez fog vezetni.
Magyarország 2022-ben a GDP-je 7,7 százalékát költötte nyugdíjakra. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2070-ben a GDP 12 százalékát költi majd. A 4,3 százalékpontos becsült emelkedés Luxemburg és Málta után a harmadik legmagasabb az EU-ban.
Összehasonlításképp, 2022-ben a GDP 4,4 százalékának feleltek meg az egészségügyi kiadások Magyarországon. 2070-re körülbelül annyi lesz a többlet nyugdíjkiadás a mai szinthez képest, mint amennyit jelenleg összesen költünk egészségügyre.
Ezzel együtt, mivel Magyarország egyelőre uniós összevetésben keveset fordít nyugdíjakra, a jelentős emelkedés után is csak kicsivel haladnák meg a GDP-arányos nyugdíjköltések az uniós átlagot.
A befizetett nyugdíjjárulékok az OECD-jelentés számítása szerint közben maradnak a mostani szinten, a GDP 6,8 százalékán, így a beérkező járulékok és a kifizetett nyugdíjak közötti különbség a GDP 0,9 százalékáról 5,2 százalékra nő 2070-re.
Az OECD szakértői azzal kalkulálnak, hogy az elöregedéssel járó kiadások, főként a nyugdíjkiadások miatt az államadósság a GDP 73,4 százalékáról 2060-ra 200 százalékra nőhet, ha kormány nem nyúl hozzá a nyugdíjrendszerhez.
Jelenleg az EU-ban Görögországé a legmagasabb GDP-arányos államadósság 164 százalékkal. Az EU úgynevezett maastrichti kritériumai 60 százalékot irányoznak elő, Orbán Viktor pedig arról beszélt idén nyáron Tusnádfürdőn, hogy 30 százalék közelébe kellene levinni az államadósságot.
Hogy kerülhetnénk el az összeomlást?
A nyugdíjrendszerről szóló nyári OECD-jelentés megjegyzi, hogy a probléma aligha kezelhető önmagában családpolitikai intézkedésekkel. Ha sikerülne is megfordítani a születésszám elmúlt években látott visszaesését, és 2050-re a termékenységi ráta a 2,1-es szintre emelkedne a jelenlegi 1,51-ről, 2070-ig az is csak csekély mértékben csökkentené a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjkiadások közötti szakadékot.
Az OECD szakértői a nyugdíjrendszer átalakítására tíz szakpolitikai opciót vázolnak fel. Ebből az első nyolc önálló intézkedés, az utolsó kettő több intézkedés kombinációja.
Wouter De Tavernier hangsúlyozta a Lakmusznak, hogy javaslatokat egyáltalán nem tettek, csupán lehetséges reformokat írtak le, amik alapján a kormány cselekedhet.
Ha a nyugdíjkiadások lefaragása a cél, akkor, értelemszerűen, a 13. havi nyugdíj megszüntetése is egy lehetőség. Elképzelhető, hogy megvitattuk ezt a magyar hatóságokkal a projekt folyamán, de nem vettük be szakpolitikai opcióként, és főleg nem javaslatként a jelentésbe, ami a projekt egyetlen hivatalos, az OECD álláspontját tükröző eredménye
- írta a LAKMUSZ-nak De Tavernier.
Ezzel szemben például a Nők 40 programot két felvázolt forgatókönyvben is kivezetnék.
De nézzük sorban az OECD tíz megoldási lehetőségét!
- 1. A nyugdíjkorhatár automatikus emelése 2025-től. Ebben a forgatókönyvben a 65 éves korban várható élettartam minden egyéves emelkedése nyolc hónappal emelné meg a nyugdíjkorhatárt. 2070-re így a jelenlegi 65-ről 69 évre módosulna a korhatár.
- 2. A nyugdíjkorhatár automatikus emelése 2035-től. Ugyanaz, mint az első opció, csak későbbi bevezetéssel. A nyugdíjkorhatár ezzel 68 évre emelkedne 2070-ig.
- 3. A Nők 40 program szigorítása. A Nők 40 program értelmében a nők a nyugdíjkorhatár elérése előtt is nyugdíjba mehetnek Magyarországon, amennyiben legalább 40 évet töltöttek munkával vagy gyerekneveléssel. A 3-as opció ezt úgy egészítené ki, hogy 60 éves koruk előtt semmiképpen se mehessenek nyugdíjba a nők.
- 4. A Nők 40 program fokozatos kivezetése. A minimum 40 évnyi jogosultsági idő évente megemelkedne egy évvel, így körülbelül 10 év alatt teljesen megszűnne a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége.
- 5. A járulékfizetői létszám beépítése a kezdő nyugdíjak kiszámításába. Ez a megoldás a kezdő nyugdíjak kiszámításához használt képlethez adna hozzá egy faktort, ami az aktuális járulékfizetők számát tükrözné. A kezdő nyugdíjak így a járulékfizetők számának visszaesésével párhuzamosan csökkennének.
- 6. A korábbi keresetek beszámítási módjának megváltoztatása. Ez az opció szintén a kezdő nyugdíjak összegét csökkenti, úgy, hogy a korábbi keresetek beszámításakor nemcsak az eltelt időben megvalósult átlagos bérnövekedést veszi figyelembe, hanem a bérnövekedést és az inflációt együttesen. (Ez azért csökkentené a nyugdíjakat, mert az infláció hosszabb időszakokat vizsgálva jellemzően alacsonyabb, mint a béremelkedés.)
- 7. Plafon bevezetése a 13. havi nyugdíjra. Ez a megoldás az aktuális havi átlagnyugdíj szintjén húzná mega 13. havi nyugdíj felső határát. Így azoknak a nyugdíjasoknak, akik az átlagosnál magasabb ellátást kapnak, az átlagnyugdíj szintjére esne vissza a 13. havi nyugdíjuk, a többieknek viszont változatlan maradna.
- 8. A nyugdíjjárulékok emelése. Ez az opció azt számolja ki, mennyivel kellene emelni a munkáltatókat és munkavállalókat terhelő nyugdíjjáralékot ahhoz, hogy ugyanazt a költségvetési hatást érjük el, mint az 1-es opcióval (a korhatár automatikus emelése 2025-től). Az OECD szerint a járulékokat nagyon jelentősen, 21,65 százalékról 32,5 százalékra kellene emelni ehhez.
- 9. A nyugdíjkorhatár automatikus emelése és a Nők 40 kivezetése. Az 1-es és a 4-es opció kombinációja, azzal a különbséggel, hogy a Nők 40-et lassabban, a várható élettartam növekedéséhez kötve vezetnék ki.
- 10. A járulékfizetői létszám beépítése a kezdő nyugdíj kiszámításába, a Nők 40 szigorítása és plafon bevezetése a 13. havi nyugdíjra. A 3-as, az 5-ös és a 7-es opciók kombinációja.
A szakértői jelentés nem állít fel egyértelmű preferencia-sorrendet a tíz opció között, viszont mindegyik szakpolitikai opciónál megadja, hogy az adott átalakítás a számítások szerint mennyivel csökkentené 2070-ben a költségvetés nyugdíjdeficitjét (a nyugdíjjárulékok és nyugdíjkiadások közötti különbséget, ami, mint láttuk, az előrejelzés szerint a GDP 5,2 százaléka lesz, ha minden változatlan marad a nyugdíjrendszerben).
Ebből a szempontból a kombinált 9-es opció teljesít a legjobban, 2,6 százalékos hozzájárulással pont megfelezné a hiányt.
A 13. havi nyugdíjplafon költségvetési hatása a 3-as opcióval holtversenyben a legalacsonyabb, mindössze 0,3 százalékos lenne.
A kormány idén októberi középtávú költségvetési tervében az szerepel, hogy „az Európai Bizottság nyomására felkért” szakértők egyetlen javaslatával sem értenek egyet. Bár a helyreállítási terv szerint a szakértői jelentés alapján 2025 első negyedévének végéig módosítani kellene a nyugdíjrendszert, a kormány úgy látja, hogy ez a következő 10 évben nem indokolt.
