Az EU bírósága dönt.
A kérdés az: a 24.hu-nak kell-e bizonyítania, hogy az osztrák Spar vezetője igazat mondott a kormányfőről?
A Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte az Orbán Viktor és a 24.hu között tavasz óta zajló sajtó-helyreigazítási perben.
A bíróság szükségesnek tartja annak értelmezését, hogy az uniós joggal és elvárásokkal összeegyeztethető-e az a gyakorlat, amely egy másik tagállamban közölt médiatartalom szemlézése, vagyis puszta ismertetése esetén is főszabály szerint előírja a valóság bizonyításának kötelezettségét a szemléző médium számára.
A bíróság végzése szerint az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített értékekkel és jogokkal ellentétes módon és mértékben válna korlátozottá a sajtó szabadsága és az állampolgárok független médiatermékek sokféleségéhez való hozzáférési joga, ha a médiaszolgáltatóra az a kötelezettség hárulna, hogy a külföldi médiatermékben megjelent tartalom szemlézésekor bizonyítania kell a szemlézett tartalom valóságtartalmát. A törvényszék szerint a független médiatartalmak sokféleségéhez való hozzáférés akkor biztosítható, ha a szemle esetében a valóság bizonyítására vonatkozó kötelezettség nem vagy csak korlátozottan terheli a médiumot. Ellenkező esetben a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadsága válna korlátozottá.
A törvényszék a 24.hu és a kormányfő közötti peres eljárást felfüggeszti az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása befejezéséig.
Az előzetes döntéshozatal ítéletei kötelezőek mind a kérdést előterjesztő bíróság, mind a tagállam összes bírósága számára.
Amint azt a 24.hu megírta, májusban első fokon pert nyert Orbán Viktorral szemben, aki – több más orgánumhoz hasonlóan – azért perelte be a 24.hu-t, amiért szemlézték Hans Reisch Spar-vezérigazgató interjúját, amelyben arról beszélt: a kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról a Spar csoport. Az egy ausztriai élelmiszeripari szaklapban megjelent, elsőként az Economx által szemlézett cikk szerint a Spar vezetője úgy fogalmazott: Orbán különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, amire a Spar úgy reagált, hogy feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezte a magyarországi működését, hogy így védjék a céget „Orbán karmaitól”. A beszámoló szerint a miniszterelnök azt kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg egy rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.
A Fővárosi Törvényszék a következő kérdésekben várja az uniós bíróság iránymutatását
- A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 2024. november 8-ától alkalmazandó 3. cikkét kell-e alkalmaznia a nemzeti bíróságnak november 8-át követően az alapügyben, mely esetében a jogvita alapját képező írás 2024 márciusában jelent meg?
- Amennyiben igen a válasz, úgy a rendelet 3. cikkét az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadsághoz való joggal összefüggésben úgy kell-e értelmezni, hogy egy másik tagállamban szerkesztői felelősség mellett közölt médiatartalom szemlézése esetén az általában a sajtószervre rótt bizonyítási teher a szemlézett médiatartalomban foglalt tények bizonyítására vonatkozóan nem felel meg a rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek? (Ez a cikk azt mondja ki, hogy a tagállamok tiszteletben tartják a médiaszolgáltatások igénybe vevőinek azon jogát, hogy szerkesztői szempontból független médiatartalmak sokféleségéhez férjenek hozzá.)
- Amennyiben nem, úgy a közösségi joggal és különösen az Alapjogi Charta 11. cikkével összhangban áll-e az a tagállami joggyakorlat, miszerint egy sajtótermék egy másik tagállam sajtótermékében közzétettek bemutatására csak akkor jogosult, ha a szemlézett tartalom valóságát bizonyítani tudja, annak ellenére, hogy a sajtóközlemény egyértelműen jelzi, hogy szemlézett tartalomról van szó?
(24.hu)
