Az Index megkérdezett egy közlekedési szakértőt, hogy hasonló városok lévén mennyire lenne reális a menetdíjak eltörlése a magyar fővárosban. Úgy néz ki, almát a körtével esete áll fenn.
Belgrádban január elsejétőI ingyen lehet utazni a közösségi közlekedés járművein. Ezt szerdán jelentette be Alekszandar Szapics polgármester.
A városvezető ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi években
akkorára nőtt az autóforgalom, hogy az már szinte elviselhetetlen. Élhetetlenné teszi a várost a rendere kialakuló forgalmi dugók sokasága és az ellehetetlenülő parkolás.
A polgármester az 1,7 millió lakosú szerb fővárosban ezzel a döntéssel is szeretné az autósokat a tömegközlekedés felé terelni.
Belgrádban tizenegy villamosvonal, nyolc trolibuszvonal, valamint mintegy kétszáz buszjárat létezik. Egy metróvonal kiépítését a szerb főváros vezetése már évek óta tervezi, ez azonban eddig nem valósult meg.
Budapesten is lehetne ingyenes?
A magyar főváros közösségi közlekedésének ingyenessé tétele nem újszerű felvetés. A 2010-es önkormányzati kampányban az MSZP már megígérte, hogy 2013-ra ingyenessé teszik azok számára, akik legalább négy éve állandó budapesti bejelentett lakcímmel rendelkeznek, vagy itt tanuló diákok. Horváth Csaba (későbbi főpolgármester-helyettes) ezt nagyobbrészt a főváros parkolási bevételeiből, illetve úgynevezett – de végül ki nem jelölt – környezetvédelmi zöldzónák használati díjából fedezte volna. A Fidesz akkori reakciója szerint ilyen „marhaságot utoljára Horn Gyula mondott”.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület vezetője szerint egy ilyen jól hangzó, lakosságbarát döntés hátterében sokkal inkább politikai haszonszerzés rejlik, semmint észszerű szakmai megfontolás. Dorner Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapesten már jelenleg is több társadalmi csoport számára ingyenes a közösségi közlekedés (a 14 év alattiaknak és a 65 éven felülieknek, MÁK igazolványosoknak), de a diákigazolvánnyal rendelkező tanulóknak is közel ingyenes. Azt is megjegyezte, hogy
Ami szinte ingyen van, arra nem vigyáznak.
Az ingyenessé vagy rendkívül olcsóvá tett szolgáltatások esetében megfigyelhető a szükségszerűen bekövetkező színvonalromlás is. Érdemes egyébként újra felidézni azt a közkeletű megállapítást, hogy semmi sincs ingyen.
A közlekedési szakember aláhúzta, hogy déli szomszédunk fővárosában az árakat nézve már évek óta szinte ingyen volt a közösségi közlekedés, ami azt is jelenti, hogy nem túl nagy bevételről mondtak most le. Azt se felejtsük el, hogy Belgrádban nincs metró, így annak költsége nem is terhelte a közlekedésre fordított büdzsét.
Budapesten viszont a közösségi közlekedésre elkülönített költségkeret (ez 2025-ben közel 200 milliárd forint) nagyjából 30 százalékát a metró és létesítményei viszik el, ekkora összegről pedig a budapesti városvezetés nem mondhat le. Közlekedésfinanszírozói oldalon n em látszik az a szereplő, aki ingyenessé tétel esetén a magyar főváros közösségi közlekedésébe beletenné a metróhálózat működtetését fedező nagyjából 60-65 milliárd forintot.
Semmiképpen nem jó irány az ingyenesség, ezt hívják szocializmusnak
– figyelmeztetett Dorner Lajos.
A közlekedésre szánt 200 milliárd forintnak egyébként csak töredékét fedezi a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel, amely (2022-es adat szerint) nagyságrendileg 28 százalékos arányt jelentett. (Index)
