A világon és az Európai Unióban is új fejezet kezdődik Donald Trump újbóli beiktatásával amerikai elnökké. Nehéz időszakra készül kontinensünk.
Aggodalommal tekint Donald Trump elnöksége elé az Európai Unió. Sötét időszak lehet ez az EU életében, ha az elnök valóban büntetővámokkal sújtja az európai ipart. Kérdéses a leendő adminisztráció Ukrajna-politikája, de az is jelentősen aláásná EU pozícióit, ha Trump veszélyeztetné a NATO 5. cikkelyét, s az Egyesült Államok nem sietne a szövetség esetlegesen megtámadott országa segítségére. Trump emellett komoly nyomást gyakorolhat az EU-ra amiatt, mert az Unióban keményebben lépnek fel a Szilícium-völgy digitális óriáscégei ellen. Az elnök emellett Grönland ügye miatt is fejfájást okoz az EU illetékeseinek, nem is szólva a radikális jobboldal támogatásáról. Derűlátásról tehát nincs szó Donald Trump hétfői, a Fehér Házba való visszatérése előtt. Az „Amerikca First” politikája rémálommal érhet fel az EU szempontjából.
Trump stílusára jellemzőek a túlzásokkal teli kijelentések, ami teljesen kiszámíthatatlanná teszi. Az Európai Bizottság egyelőre hivatalosan nem is volt hajlandó reagálni megdöbbentő megjegyzéseire például azzal kapcsolatban, hogy nem zárja ki az erő alkalmazását Grönland megkaparintására. Brüsszel megvárja, hogy az új kormányzat munkához lásson, és ennek alapján kíván lépéseket tenni. Az EU már a novemberi amerikai választás előtt igyekezett felkészülni minden lehetséges forgatókönyvre. Brüsszel alapállása az, hogy képes megvédeni az uniós vállalkozások és tagállamok érdekeit, de elsősorban arra törekszik, hogy konstruktívan együttműködjék Washingtonnal.
„Csak a kiszámíthatatlan kiszámítható” – vélekedett egy lapinterjúban David McAllister német kereszténydemokrata képviselő, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke. Bármilyen politikát folytasson is Trump, Európának ehhez kell majd igazítania későbbi lépéseit, teszi hozzá. McAllister. A CDU politikusa úgy véli, hogy az EU jobban felkészült az új washingtoni valóságra, mint nyolc évvel ezelőtt, amikor Trump hatalomra kerülése komoly sokkot jelentett legfőbb szövetségesének.
Politikai, gazdasági és védelmi szempontból is az Egyesült Államok messze az EU legfontosabb partnere és a legnagyobb exportpiaca is: az Európai Bizottság statisztikái szerint 2023-ban 502,3 milliárd euró értékben adtak el árukat az Atlanti-óceánon túlra. Az import jóval kisebb (346,5 milliárd), így az EU hatalmas többletet (155,8 milliárd) mutathat fel, ami szálka Trump szemében. Különösen a német autóipar amerikai eladásait nézi rossz szemmel. A szolgáltatásoknál viszont fordított a helyzet, itt Washington 104 milliárdos többletet könyvelhet el. Trump tíz, vagy akár húsz százalékos büntetővámokkal fenyegette meg az Európai Uniót.
Egyelőre nem világos, hogy az EU mivel tudna megenyhíteni Trump szívét. 2018-ban Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnökeként fegyverszünetet kötött vele azzal az ígérettel, hogy az EU több amerikai cseppfolyósított gázt, gyógyszert, szóját és egyéb termékeket vásárol. Korábban az USA büntetővámokkal sújtotta az alumínium- és az acélimportot. Az EU válaszul egy sor termékre, a mogyoróvajtól a Harley-Davidson motorkerékpárokig, vámokat emelt. Szakértők szerint a világkereskedelemben egyre agresszívabban fellépő Kínával folytatott tárgyalások során Trump nehezen fogja tudni elkerülni a partnerséget az öreg kontinenssel.
Még nehezebb lehet a helyzet a védelem területén: Európa a stratégiai autonómiáról szóló retorikája ellenére továbbra is jelentősen függ az Egyesült Államoktól. Európa biztonságát a NATO garantálja, ahol a védelmi kiadások közel kétharmadát (64%) az USA adja. Trump ennek hatására jelentette ki, hogy a NATO tagjainak öt százalékra kell növelniük GDP arányos védelmi kiadásaikat, de várhatóan egy 3,5 százalékos kompromisszummal is beérné. Brüsszelben egyelőre az a meggyőződés uralkodik, hogy tegyen Trump bármilyen provokatív kijelentést, az EU ne térjen le a helyes útról, hiszen a szélsőséges megjegyzések csak a tárgyalási taktika részét képezik. (Népszava)
