Van, akinek a januári nyugdíjemelése az 1300 forintot sem éri el

A nyugdíjasok fele idén is 200 ezer forint alatti összegből gazdálkodott havonta, valakinél az emelés ezért nem éri el a 2000 forintot.

Végletek:

• 40000 forintos nyugdíjnál (20 ezer jogosult) a 3,2 százalékos emelés - 1280 forintot jelent.
• 1,5 milliós nyugdíjnál (1 millió és 1,5 között nagyjából 1500 jogosult van) - 48000 forintot jelent.

Megjelent a Magyar Közlönyben hétfőn a „Kormány 452/2024. (XII. 30.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2025. január havi emeléséről." A rendeletben foglaltak szerint 2025. január 1-jétől 3,2 százalékkal kell emelni a 2025. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat. A jogszabály kiterjed többek között az özvegyi nyugdíjakra, a rokkantsági ellátásra, a fogyatékossági támogatásra és a baleseti járadékra is.

A 2025. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani, ha egy személy részére egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni, olvasható a Magyar Közlönyben.

Nyugdíjemelés

2025. január 1-jétől a nyugdíjakat 3,2 százalékos mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben 3,2 százalékos inflációs előrejelzés szerepel.

13. havi nyugdíj

A 2025. február havi nyugdíjjal együtt utalják a februári nyugdíj 100 százalékával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként. 

A törvényi feltételekben két kisebb módosítás történt az idén:

• a 13. havi nyugdíjat a tárgyév februárjában kell kifizetni,
• a 13. havi nyugdíj annak jár, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is nyugdíjas.

Ennek megfelelően azok a nyugdíjasok, akik jövő januárban elhaláloznak, már nem válnak jogosulttá a 13. havi nyugdíjra, így a velük együtt élő közeli hozzátartozó (vagy örökös) nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.

Nyugdíjprémium és korrekció

Ha a 2025. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5 százalékot, akkor 2025 novemberében nyugdíjprémiumra lennének jogosultak a nyugdíjasok. A költségvetési törvényben foglalt becsült GDP-növekedés azonban csak 3,4 százalék, így egyelőre úgy tűnik, hogy erre nem fog sor kerülni.

Ahogyan 2024-ben sem, amikor szintén nem érte el a gazdasági növekedés mértéke a szükséges szintet. Emellett pedig novemberi korrekciós emelés sem érkezett idén a nyugdíjasok tárcájába, mivel a nyugdíjtörvény szerint erre akkor van szükség, ha az első nyolc hónap adatai alapján az éves infláció várható mértéke meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét. Idén azonban ez nem történt meg: a januári 6 százalékos nyugdíjemelés után az éves infláció várhatóan 3,7 százalék lesz.

Farkas András az Economxnek azonban korábban úgy fogalmazott, hogy „novemberben ugyanis biztos, hogy lesz nyugdíjprémium, félre is tettek rá 50 milliárd forintot, miközben a tervek szerint az látszik, hogy nem fog a feltétele teljesülni”.

Méltányossági lehetőségek

2025. január 1-jétől 140 ezer forintra emelkedik a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja. A méltányossági nyugdíjemelés havi legalább 3000, legfeljebb 8000 forint lehet, minden kérelmet egyedileg megvizsgálnak. 

Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja viszont változatlan marad:

• egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,
• a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint.

Emellett 140 ezerről 150 ezer forintra emelkedik a rendkívül indokolt esetben csak a Magyar Államkincstár Központ által engedélyezhető egyszeri segély megállapíthatósági jövedelmi korlátja.

Miután 2025-ben az egyszeri segélyre változatlanul 600 millió forint, a méltányossági nyugdíjemelésre pedig mindössze 100 millióval forinttal több, összesen 1 milliárd forint fordítható, ezért érdemes a jogosultaknak mielőbb, már január első napjaiban benyújtani a kérelmüket, mert nagyon gyorsan elfogyhat a rendelkezésre álló méltányossági keret.

Bármelyik Kormányablakban, vagy az Ügyfélkapun keresztül beadhatja a kérelmét a méltányossági nyugdíjemelés iránt.

Mennyi az annyi?

A medián nyugdíj 206 790 forint, ami egy középértéket jelent, azaz a nyugdíjasok egyik fele ennél kevesebbet, a másik fele ennél több nyugdíjat kap. Ehhez képest 10 ezer forinttal magasabb az idei nettó 216 800 forintos bérminimum.

Még árnyaltabb képet kapunk, ha megnézzük, hogyan is oszlik el a nyugdíjak összege a jogosultak körében. A KSH adatai alapján a Grantis szakértői kiszámolták, hogy az összes nyugdíjellátásban részesülő személy fele, 1,1 millió fő még mindig 200 ezer forint alatti összegből él. 

A nyugdíjasok 42,5 százaléka, azaz 968 ezer fő 100 és 200 ezer forint közötti nyugdíjból kénytelen gazdálkodni. A nyugdíjasok második legnagyobb csoportját azok alkotják, akik 200 és 300 ezer forint közötti ellátást kapnak, ők 674 ezren vannak. Kiemelkedőnek számító, félmillió forint feletti nyugdíjban pedig mindössze 60 ezer személy részesült idén. Egymillió felett már csak nagyjából 1500-an. 

Grantis: Minden harmadik nyugdíjasnak veszélybe került a megélhetése

A Grantis szakértői a KSH Helyzetkép adataira hivatkozva állítják, hogy a tavalyi évben a legnagyobb mértékben a nyugdíjasok relatív szegénységi helyzete romlott.

Az egyedül élő 65 év felettieknek az egyharmada él szegénységben

– állítják, hozzáfűzve, hogy „a KSH idei felméréséből az is látszik, hogy a 65 év feletti, egyszemélyes háztartásokban élő férfiak és nők körében a legalacsonyabb az élettel való elégedettség. Az anyagi helyzetüket 5,9-re értékelték az 1-től 10-ig terjedő skálán”.

Az MNB idei harmadik negyedéves lakossági felmérése is markánsan rávilágít, hogy amíg a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartásokban az anyagi helyzetük javulására számítanak a következő 12 hónapban, addig a nyugdíjasok 60 százaléka inkább a helyzet rosszabbodására készül.

Nyugdíjasként még nagyobb szükség lehet a pénzre

A Grantis szakértői szerint gyakori tévhit, hogy nyugdíjasként csökkennek a kiadások. „Az aktív háztartásokhoz képest a nyugdíjasok többet költenek élelmiszerre, lakhatásra, háztartási energiára, egészségügyre és szolgáltatásokra is” – állítják elemzésükben. 

Kiemelték, hogy érdemes tervezni a nyugdíjas évekre, ugyanis a várható élettartam folyamatosan növekszik, így várhatólag több időt fogunk nyugdíjasként tölteni.

Magyarországon 1950 óta 13 évvel növekedett a várható élettartam, 2050-re pedig további 6 évvel fog emelkedni. Egy évszázad alatt tehát majdnem 20 évet ugorhat. A KSH és az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re átlagosan 81 év fölé emelkedhet az élettartam, azaz a jelenlegi korhatárhoz viszonyítva legalább 16 évet tölthetünk nyugdíjasként. (Economx)