Becslések szerint ötszázezernél is többen dolgozhatnak azokban a dél-ázsiai csalóközpontokban, ahonnan online átverések millióit bonyolítják le.
A Telex részletesen bemutatja az online csalások, különösen a "disznóvágás módszer" néven ismert átverési forma globális elterjedését és hatását, amely évente több száz milliárd dollárt csalt ki az áldozatokból. A csalók, akik gyakran maguk is áldozatok, kifinomult technikákkal dolgoznak, hosszú hónapok alatt építik ki az áldozatok bizalmát, hogy aztán hamis befektetési lehetőségek révén pénzt csikarjanak ki. Az iparág mélyen beágyazódott a kelet-ázsiai gazdaságokba, és komoly társadalmi és jogi következményekkel jár, amelyek megnehezítik az ilyen tevékenységek felszámolását.
A disznóvágás módszere során a csalók hosszú idő alatt kiépítik az áldozat bizalmát, hogy pénzt csaljanak el tőlük.
Az online csalások iparága világszerte évente több mint 500 milliárd dolláros kárt okoz, mivel egyre több áldozat esik csalók áldozatául.
A csalók képesek manipulálni az áldozataik érzelmeit, így könnyebben megnyerik bizalmukat és csábítják őket hamis befektetésekbe.
A csalás során a csalók jellemzően nem közvetlenül kérnek pénzt, hanem olyan platformokra irányítják az áldozatokat, amelyek látszólag legitimek.
A gyakorlat során a jelenség már olyan méreteket öltött, hogy filmek is készültek róla, mint például a "No More Bets".
A csalások mögött álló bűnszervezetek szigora és szervezett rendszere megakadályozza a felderítést és a megelőzést, ráadásul sok kényszermunkás önként belép a rendszerbe a gazdasági helyzetük miatt.
A közelmúltban a csalók egyre inkább generatív mesterséges intelligenciát használnak az áldozatok megtévesztésére, amely lehetővé teszi, hogy valósághűbb hamis profilokat hozzanak létre.
