Azért kell változtatni a vendégmunkások alkalmazásáról szóló kormányrendeleten, mert a kormányzat rájött, rosszhiszeműek a közvetítő cégek a magyar munkavállalókkal, és így akarnak kedvezni a külföldről behozott munkaerőnek.
A Közszolgálati Online Lexikon szerint a rosszhiszeműség szubjektív, tudati állapot, rosszhiszemű az, aki tud, s kellő körültekintés tanúsítása mellett is tudnia kellene a látszattal ellentétes valóságról.
Nem túl gyakori, hogy egy konkrét élethelyzetre reagál a kormányzat egy-egy jogszabály-módosítás során, most mégis ez történt. A Magyar Közlöny legfrissebb, tegnap éjszaka megjelent számából kiderül, hogy a kormányzat több foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletet is módosít.
Ilyen például a dallamos hangzású, és rendkívül olvasóbarát című, "A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló" kormányrendelet.
Ebben többek között a jogalkotó azt sorolja fel, hogy milyen esetekben kell/lehet elutasítani a harmadik országbeli állampolgár, tehát a vendégmunkás foglalkoztatása iránti kérelmet.
Ilyen elutasításra alkalmas foglalkoztatási szempont lehetett eddig, ha
- a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,
- a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották vagy befizetésre kötelezték,
- a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
- a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak, illetve, ha a foglalkoztató a tartósan munkaviszonyban álló magyar munkavállaló helyett, jogszerű indok nélkül harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni,
- a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,
- a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
- a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért – ideértve az illetményt és a díjazást – jelölt meg.
A kormányzat ezt egészítette ki egy új ponttal.
A munkavállalási engedély nem adható ki, ha
a korábbi munkaerő közvetítési eljárások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni.
Ebből feltételezhető, hogy a kormányzathoz is eljutottak olyan jelzések, hogy
a magyar munkavállalókkal szemben rosszhiszemű magatartást tanúsítottak munkaközvetítő cégek annak érdekében, hogy vendégmunkásokat alkalmazzanak.
A kormányrendelet módosítása értelmében rosszhiszeműség esetén a kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, azonban azt nem sikerült kodifikálni, pontosan mit is jelent ez a kifejezés. (Economx)
