Egy friss tanulmányban ismertetett genetikai modell alapján a modern emberek ősei 1,5 millió évvel ezelőtt egy titokzatos populációról váltak le, majd 300 ezer évvel ezelőtt ismét csatlakoztak hozzájuk – írja a Live Science.
Az ismeretlen populáció DNS-ünk 20 százalékát adhatta, és fokozhatta fajunk agyműködését.
„A tény, hogy több százezer vagy millió évvel ezelőtti eseményeket tudunk rekonstruálni pusztán a DNS mostani vizsgálatával, megdöbbentő, és azt mutatja, hogy történelmünk sokkal gazdagabb és összetettebb, mint azt mi elképzeltük” – mondta Aylwyn Scally, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A szakértők által kidolgozott genomikai modellezési módszer a cobraa nevet kapta, és segített felderíteni a Homo sapiens evolúcióját.
A kutatók a 1000 Genomes Project, illetve a Human Genome Diversity Project adatait használták fel. A vizsgálatból kiderült, hogy őseink egykor két fő csoportot alkottak, az A és B jelű populáció pedig nagyjából 1,5 millió évvel ezelőtt szétvált. Előbbi létszáma utóbb jelentősen lecsökkent, ezért elveszthette genetikai sokféleségét, idővel azonban ismét gyarapodást tapasztalt, és belőle fejlődött ki aztán a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak ága.
300 ezer évvel ezelőtt az A csoport újból elkeveredett a B-vel. Az eredmények alapján a mai ember genomjának 80 százaléka előbbi, 20 százaléka pedig utóbbi populációtól származik.
A B vonal génjei különösen az agyműködéssel és az idegi feldolgozással hozhatók összefüggésbe, és döntő szerepet játszhattak evolúciónkban. Általánosságban elmondható továbbá, hogy a csoport génjei mérsékelték az egyének gyermekvállalási képességét. Az nem világos, hogy a két populáció mely fajhoz tartozott, a fő jelöltek közé tartozik a Homo erectus és a Homo heidelbergensis.
John Hawks, a Wisconsin-Madison Egyetem szakértője, aki nem vett részt a vizsgálatban, kiemelte: egyes kutatók szellempopulációknak nevezik azokat a csoportokat, amelyek leváltak, majd később génáramlás révén újra összekapcsolódtak. A szakember szerint jelen esetben mélyen afrikai, minden ma élő emberben közös struktúráról van szó, emiatt pedig nem egyszerű szellempopulációról, hanem egyetlen nagy szellemről beszélhetünk.
Hawks hozzátette ugyanakkor: a tanulmány nagy hátránya, hogy a felhasznált 1000 Genomes Projectben alulreprezentáltak az afrikaiak. Az eredmények ennek ellenére további bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az emberi evolúció nem lineáris folyamat volt. (24.hu)
