2024-ben újabb rekordok dőlhetnek meg
A mérések kezdete óta a legmelegebb év globálisan a 2023-as volt, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Összességében tavaly 1,48 Celsius fokkal volt melegebb globálisan az 1850–1900-as időszakhoz képest. A 2023-as év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük - írja a másfélfok.hu. A 2024. újabb nyomasztó rekordot tartogat: ez lehet az első év, amikor nemcsak néhány hónapra, hanem éves átlagban is átlépjük a 1,5 fokos küszöböt. Bár ez még nem jelenti azt, hogy teljesen elbukott a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja, hiszen a meghaladást 20 éves éghajlati átlagban kell vizsgálni, ugyanakkor egy nagyon komoly intő jel egy olyan jövőre vonatkozóan, amit senki sem akarhat.
2023 volt globálisan a legmelegebb év: 1,48 °C-kal haladtuk meg az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletet (1850–1900), azaz majdnem átléptük a Párizsi Megállapodásban szereplő 1,5 fokos küszöböt. Vannak kutatások, amelyek szerint ez már meg is történt, de ezeknél a referencia-időszakok nem feltétlenül az ipari forradalom előtti, hanem még korábbi időszakra vonatkoznak.
MAGYARORSZÁGON SZINTÉN MEGDŐLT A REKORD: AZ ORSZÁGOS ÁTLAGOS KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET 12,23 °C VOLT, AMI AZ 1901 ÓTA TARTÓ MÉRÉSEK ALAPJÁN AZ EDDIGI LEGMAGASABB.
A Global Climate Highlights 2023 tanulmány szerint összesítve a világban a napok mintegy felében átléptük a másfél fokos küszöböt, november 17-én és 18-án pedig 2 fokkal emelkedtünk a referencia szint fölé a mérések kezdete óta először.
Azon napok száma, amelyeken a hőmérséklet 1990 és 2023 között több mint 1°C-kal meghaladta az 1850-1900-as átlagot. A grafikon három tartományon belüli hőmérséklet-emelkedést emel ki: 1-1,25°C (narancssárga), 1,25-1,5°C (piros) és 1,5°C vagy annál magasabb (bordó). - Forrás: Global Climate Highlights 2023, ERA5. Credit: C3S/ECMWF
A 1,5 fokos melegedés átlépése rövidebb időszakokban még nem jelenti azt, hogy búcsút inthetünk a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos céljának, de előrejelzi, hogy már vészesen közeledünk hozzá. Az IPCC legutóbbi jelentése alapján az átlépés akkor történik meg, ha egy 20 éves időszak átlagát tekintve meghaladjuk a másfél fokot. Ez a küszöb valójában egy közelítő érték, amely felett hatványozódnak az éghajlati veszélyek és azok pusztítása (hőhullámok, heves esőzések, stb.).
Minden egyes tized foknyi melegedéssel egyre kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé válik az éghajlati rendszer.
A 2024-es év sem lesz jobb
A brit Met Office szerint a 2024-es év lehet az első, amikor nemcsak néhány hónapra, hanem éves átlagban is átlépjük a 1,5 fokos küszöböt, ennek elsődleges oka az emberi tevékenység miatt növekvő légköri üvegházgáz koncentráció.
BECSLÉSEK SZERINT 2024-BEN A GLOBÁLIS ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 1,46 °C-KAL (1,34-1,58 °C) HALADHATJA MEG AZ IPARI FORRADALOM ELŐTTI SZINTET.
Egy 1,5 fokkal melegebb világ is komoly kockázatokat hordoz, ilyen esetben várhatóan a népesség 14%-a lesz kitéve intenzív hőhullámoknak öt évente legalább egyszer, a 2 fokos küszöb meghaladása esetén ez már a globális lakosság 37%-át érintené. A globális felmelegedéssel járó hatások nem külön-külön, egymástól függetlenül jelentkeznek, hanem összefüggnek és további negatív folyamatokat gerjeszthetnek. Például, ha egy faj eltűnik a Földről, az nyilvánvalóan hatással van más fajokra is a tápláléklánc megváltozása által. Az úgynevezett átbillenési pontok pedig olyan visszacsatolási folyamatokat indíthatnak el, amelyek túl radikális és túl gyors változásokat hoznak, így az alkalmazkodási lehetőségeinket is csökkentik. A lap szerint jelenleg a felmelegedés következtében már öt ilyen átbillenési pontot megközelítettünk (a grönlandi jégtakaró összeomlása, a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, az északi féltekén a permafroszt hirtelen felolvadása és a Labrador-tenger áramlásának összeomlása) és ha meghaladjuk a 1,5 fokos küszöböt akkor öt további kerül a listára.
Mindezek elkerülése érdekében életbevágó a kibocsátás csökkentése, hogy minél kevesebb visszafordíthatatlan folyamat induljon el. Minél hamarabb elérjük a nettó zéró kibocsátást, annál kisebb lesz az éghajlatváltozásból eredő veszély.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, a megújuló energiára való átállással, az energiahatékonyság növelésével, az erőforrások visszafogott használatával és a pazarlás visszafogásával azért sem szabad várnunk, mert a jelenleg érvényben levő politikák alapján 2100 körül kb. 2,7 °C lesz a globális felmelegedés mértéke, a 2030-2040-es években pedig nagy valószínűséggel a 1,5 fokos küszöb fölé emelkedik a globális átlaghőmérséklet. De ha a következő években gyorsan és kellő mértékben visszafogjuk a kibocsátásokat, akkor az IPCC jelentése szerint az ideiglenes (néhány évtizeden át tartó) túllövés után visszahűthető a bolygó a 1,5 fokos küszöb alá, stabilizálva ezzel az éghajlatot. Persze, ha csak ideiglenesen is haladjuk meg a 1,5 fokos küszöböt, már az is visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő. (Portfolio)