Betett a vízdíjaknak a rezsicsökkentés

Évi 150–200 milliárd forint hiányzik a vízszolgáltató cégek költségvetéséből.

A hírek szerint országos szinten egységesítenék a vízdíjakat, és az átlag alatti, illetve feletti fogyasztásra eltérő díjakat állapítanának meg. Szabó Iván víziközműügyekkel foglalkozó ügyvéd a Népszavának a többi között azt mondta, információi szerint a lakossági fogyasztók havi 5 köbméteres fogyasztásig fizetnének rezsicsökkentett árat, az efölötti rész a gáz- és áramdíjakhoz hasonlóan piaci alapúvá válna.

A Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke, Kurdi Viktor lapunknak azt mondta, az egységes vízdíj többféle elven is felépülhet. Lehet a kiindulópont az, hogy

• minden, átlagjövedelemmel rendelkező család a bevételének meghatározott százalékát költse vízszolgáltatásra,
• vagy minden háztartásnak ugyanannyi legyen a vízdíja, függetlenül a jövedelmétől,
• vagy mindenütt a vízelőállítás indokolt költségeit tartalmazza a vízdíj.

Az eddig kiszivárgott hírek szerint az ország minden részén egyforma összegbe kerülhet egységnyi víz a lakossági fogyasztóknak. De mit jelentene ez a gyakorlatban?

Van ahol olcsóbb, máshol drágább lehet az ivóvíz

Jelenleg az országban mintegy négyezer-féle vízdíjat alkalmaznak – tudtuk meg a MaVíz elnökétől. Ha egységesítik ezeket a díjakat, akkor szerinte egyes településeken a jelenleginél alacsonyabb, máshol viszont magasabb lenne a vízdíj. Információi szerint

jelenleg ötszörös különbség is lehet az egyes településeken a lakossági tarifák között,

a díjak nagyjából 100 és 500 forint/köbméter között mozognak. De nem zárta ki azt sem, hogy akár tízszeres különbség is előfordulhat, mivel akadnak szélsőséges esetek, például egy kistelepülésen maradhatott 67 forint a vízdíj, máshol ugyanakkor előfordulhat akár 670 forintos is.

Az sem egységes az országban, hogy a vízszámlán szerepel-e alapdíj – egyes településeken igen, máshol nem. Kecskeméten például nettó 120 plusz 98 forint a havi alapdíj, Vecsésen viszont nulla. A víz- és csatornaalapdíj tulajdonképpen rendelkezésre állási díj, annak költsége fedezi, hogyha kinyitjuk a csapot, minden esetben folyjon belőle megfelelő minőségű és nyomású víz, illetve ha lehúzzuk a vécét, akkor a felhasznált vizet mindenkor elvezessék, majd pedig megtisztítsák. És hogy miért nincs mindenhol alapdíj? Ennek oka, hogy korábban az önkormányzatok határozhatták meg a vízdíjakat, és eldönthették, hogy egy- vagy kéttényezős vízdíjat alkalmaznak-e, azaz csak köbméterdíjat, vagy köbméter- és alapdíjat is szednek-e. A rezsicsökkentéssel befagyasztott díjakon azonban már nem változtathattak, így ahol korábban nem volt alapdíj, ott azóta sincs.

A 24.hu iInformációi szerint az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt egy szakmai megbeszélésen azt mondta, a kormány igazságos és méltányos vízdíjrendszert szeretne. Olyat, amely takarékosságra, felelős vízhasználatra ösztönöz, de közben biztosítja, hogy senki ne kerüljön méltatlan helyzetbe, vagyis az ivóvíz és a higiéniához szükséges víz biztosított legyen, a nagycsaládosok vízigényét is képes legyen kezelni a rendszer. Akik pedig nagyobb vízfelhasználók, azok fizessenek az átlagfogyasztás felett magasabb díjat. Nem lesz egyszerű mindezen feltételeknek egyszerre megfelelni. A MaVíz elnöke szerint az például biztosnak tűnik, hogy a vízművek számlázási rendszere nem fogja tudni követni, hogy egy-egy mérőhelyen mennyien élnek életvitelszerűen, azaz hányan használják a vizet.

Azt lehet tudni, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a 2013-ban befagyasztott vízdíjak fedezeti értéke mára legalább 50 százalékkal csökkent. Ha ebből indulunk ki, akkor valószínűsíthető, hogy jelentős mértékben, akár 50 százalékkal is emelhetik a vízdíjakat.

A kormány az idén 150 milliárd forinttal támogatja a víziközművek fenntartását, az ágazat bevétele pedig mintegy 280 milliárd forint, azaz összesen 430 milliárdból gazdálkodhatnak a vízművek. Ez a bevétel pedig nem elég az összes költségre, az ideális víziközmű-állapot fenntartására. Jövőre minimum 200 milliárd forint kiegészítésre lenne szükség ahhoz, hogy egyáltalán működőképes maradjon a rendszer. Elengedhetetlen, hogy befolyjon az ágazat költségvetéséből hiányzó évi mintegy 150–200 milliárd forint, garantálva az elégséges és biztonságos vízszolgáltatást. Ha lesz pénz, kapacitási okok miatt akkor is legalább 10–15 év kell ahhoz, hogy rendbe szedjék a rendszert. Ehhez évi 100 milliárd forint szükséges. Ha következetesen végrehajtják a felújításokat, akkor minimum tíz év múlva lehet majd elmondani, hogy az infrastruktúra állapotának romló tendenciáját sikerült megfordítani – állítja Kurdi Viktor.

A fenntartáshoz, felújításhoz pénz kell

Már 2013-ban sem volt ideális állapotban a hazai víziközműrendszer, azóta tovább romlott a helyzet. Elöregedett, elhasználódott az infrastruktúra, egyre lyukasabb a hálózat, sok helyen szivárognak a csövek (20–25 százalékos az átlagos hálózati vízveszteség), számos helyen megérett a csőcsere – és erre pénz kell. A felújítás költségének is benne kellene lennie a vízdíjban. Általánosságban igaz, hogy ahol régebben (2013-ban, a rezsicsökkentés bevezetésekor) benne volt a díjban a felújítási hányad is, azok a rendszerek most is jobb állapotban vannak. Ahol csak a minimumdíjat szedték be, és az konzerválódott a rezsicsökkentéssel, ott már erősen elhasználódott a hálózat.

Ha nincs rá pénz, egyre több lesz a kezeletlen probléma, és egyre nehezebb lesz a vízművek fenntartása – borítékolta. Mint fogalmazott, a pénzügyi források kimerülése miatt már nemcsak a rendszer rossz állapota a gond, hanem az is, hogy a vízszolgáltatók nem tudnak megfelelő bérszínvonalat biztosítani, emiatt nem vonzó a szakma a fiataloknak. Kevés a dolgozójuk, a munkaerőhiány és az elégtelen munkaerő-utánpótlás is jelentős kihívást jelent, így egyre nehezebben tudják ellátni a feladataikat.

Az elnök támogatja a méltányos és igazságos vízdíj koncepcióját, és szerinte a víz- és csatornaalapdíjakat is egységesíteni kellene, illetve minden településen bevezetni. Az alapdíj havi egy–kétezer forintos költség lehet, ugyanakkor a vízműveknek jelentős árbevételt jelentene, amire szükségük is lenne a rendszer biztonságos fenntartásához.

Kurdi Viktor értékelése szerint mindenesetre pozitívum, hogy van az ágazatnak felelős államtitkára, és rajta keresztül megvalósul a szakmai érvekre is nyitott párbeszéd a kormánnyal.

Karácsony Gergely szerint agyrém, hogy mindössze 22 fillért kell fizetni Budapesten egy liter ivóvízért, és emlékeztetett arra, hogy az uniós szabályozás is azt követelné meg, hogy a vízdíj fedezze nemcsak a szolgáltatás, hanem a felújítások költségeit is. A főpolgármester ezért a cégek vízdíjának emelését sürgeti tíz év után, mint írta:

Fizessenek többet a vízzabáló cégek, különben az embereknek kell majd fizetni helyettük!

A csütörtöki Kormányinfón is szóba került a vízdíj, az esetleges emelés, valamint a főpolgármester szavai is. Az M1 kérdésére, miszerint támogatja-e a kormány a vízdíjemelést, azt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a lakossági díjak emelését nem támogatják. A 24.hu azt kérdezte, az áramhoz és a gázhoz hasonlóan a víznél is várható-e az átlag alatti és feletti fogyasztás szétválasztása, eltérő díjak bevezetésével. A miniszter erre érdemben nem felelt, annyit mondott, hogy a kormány egyelőre nem tárgyalt erről. (24.hu)