Miről szólnak a "kétezres", azaz nem nyilvános kormányhatározatok?

De szóba került az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége, valamint az embereket gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója is.

Nem sokkal a 2012 nyarán levezényelt, gazdasági témájú, ezért gazdaságvédelminek nevezett nemzeti konzultáció után tíz pontból álló intézkedéssorozatot rendelt el Orbán Viktor miniszterelnök egy 2012 szeptemberi, a nyilvánosság előtt eddig nem ismert kormányhatározatban. A pontok nagy része ebben is gazdasági jellegű volt, de ezekről nem kérdezték meg az embereket – tudta meg a hvg.hu.

A sorozatszáma alapján úgynevezett „kétezres” határozatok közé tartozó, 2007/2012-es számú döntés nem titkos, de keletkezésétől számított 10 évig nem is volt nyilvános. Miután a hvg.hu első fokon pert nyert a bíróságon hasonló kormányhatározatok kiadása ügyében, közérdekű adatigénylésükre a 10 éves korlát lejárta után ebbe is betekintést kaptak.

A portál azt írja, a kormányrendelet szerinti egyik legérdekesebb feladatszabás az volt, hogy

Orbán Viktor arra utasította az akkor még nemzetgazdasági miniszterként dolgozó Matolcsy Györgyöt, vizsgálja meg „a válságadóknak a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyekre történő kiterjesztésének” megvalósíthatóságát és ütemezését.

A szektorális különadókat, vagy válságadókat még 2010-ben vetették ki előbb a bankokra, majd a távközlési, energetikai és kereskedelmi szektor cégeire, és ezek szerint két évvel később hasonlóban gondolkodhattak a jómódú magánembereknél is. Végül ebben a formában nem valósult meg a vagyonos réteg új adója.

• Ebben a 2012-es kormányhatározatban merült fel az is, hogy „a profitkivitel helyett foglalkozásbővítő beruházást végrehajtó vállalkozások” kapjanak a különadók alól mentesítést a beruházás mértékéig.
• az Orbán Viktor által szabott feladatok között volt az is, hogy a nemzetgazdasági miniszter vizsgálja meg, megvalósítható-e „a gyakori elbocsátásokat végrehajtó vállalkozásokra kivethető eljárási illeték bevezetése”.
• a kabinet akkoriban komolyan fontolgatta „a gépjármű-kereskedelem és ágazat vonatkozásában az állami kontroll erősítésének és kibővítésének lehetőségeit” is. Ezt is Matolcsy György kapta feladatként.
• felvetette a kormányfő „az átlagos bruttó kereset alatti munkavállalók közterheinek csökkentését”.
• a kormányhatározat javaslatot tett a fejlesztéspolitikai szakterületen az uniós források felhasználása során az egész támogatási-megvalósítási folyamatban a döntéshozók (irányító hatóságok és közreműködő szervezetek) személyes felelősségének és számonkérhetőségének megteremtésére.
• az egészségügyért felelős miniszternek is jutott feladat, például az, hogy „a társadalmi felzárkózást segítő oktatás és roma integráció elősegítése érdekében” meg kell vizsgálnia „az orvosi, egészségügyi és szociális dolgozói képzés területén a romológia oktatás bevezetését”.
• a kormányhatározat másik pontja 150 ezer fő egészségügyi szűrési vizsgálatát irányozta elő.
• a vidékfejlesztési miniszternek pedig „a gabonagazdaság nemzeti értékesítési rendszerének megújítása, átalakítása, továbbá az Első Magyar Szövetkezeti Gabona Kereskedőház megalakítása” érdekében javasolt lépéseket a határozat.

A hvg.hu szerint a 2012 szeptemberében Orbán által szabott feladatlistáról lényegében egy pont valósult meg, köztük rögtön az első: ez felhívta a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének megvalósítását.

A Miniszterelnöki Kormányirodának a hvg.hu közérdekű adatigénylésére megküldött válasza szerint idén április 4-éig összesen 96 ilyen, úgynevezett kétezres kormányhatározatot írt alá Orbán Viktor, amelyek, bár elviekben nem titkosak, a nyilvánosság mégsem tudhatta meg, hogy ezek pontosan miről szólnak, kiket érintenek és mennyibe kerülnek az adófizetőknek. Tavaly átlagosan még az idei első negyedévnél is sűrűbben születtek hasonló, indokolatlanul titkolt döntések: 2022-ben összesen 470 darab kétezres határozatról döntött a kormány, a rekorder pedig a 2021-es év volt 679 ilyen kormányhatározattal. (Népszava)