Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A lengyel állam mindenkinek, a magyar csak a határon túliaknak fizet iskolakezdési támogatást

Külföld
2024.09.01.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
27
Szétnéztünk a térségünkben, hogy megtudjuk, hol mekkora terhet jelent a családoknak a gyerekek beiskolázása.

A költségek egész hasonlóak, de az állami támogatásokok között már nagyok a különbségek. A magyar szülők leginkább az ingyenes tankönyvekkel járnak jól.

Magyarországon sokan hitelt vesznek fel, hogy iskolába küldhessék a gyerekeiket

A pontos hazai helyzetre leginkább az Erste Bank 300 fős, a 16-59 éves korosztályra reprezentatív kutatásából tudunk következtetni. Az eredmények szerint a legtöbb magyar család 20 és 50 ezer forint közötti gyermekenkénti beiskolázási költséggel számol, de a szülők ötödénél nagyjából 100 ezer forintba, 6 százalékuknál pedig még ennél is több pénzbe kerül egy gyerek iskolába küldése. A legtöbb pénzt írószerekre költik a magyarok, ezután jönnek a különböző taneszközök, például a vonalzók, körzők, harmadik helyen pedig a füzetek állnak. Az adatfelvételkor a családok nagyjából fele tervezte azt, hogy sportfelszerelést és táskát is vásárol a gyerekeinek, ezek jelentősen megdobják a kiadásokat.

A felmérés szerint az iskolakezdés a szülők 69 százalékának jelent érzékelhető mértékű pénzügyi terhet, a válaszadók 6 százaléka pedig azt mondta, hogy az elvárható minimumot sem fogja tudni előteremteni a gyereke beiskolázásához. A szülők 24 százalékának viszont nem okoz gondot a tanévkezdés. Az Eduline értesülései szerint a magyar családok egy része hitelfelvételre is kényszerül annak érdekében, hogy fedezni tudja a beiskolázással járó költségeket, ők jellemzően 50-150 ezer forintos kölcsönt igényelnek.

A családoknak jelentős spórolást jelent, hogy nappali tagozaton a tankönyvekért nem kell fizetni, az állam támogatása nélkül valószínűleg ez is több tízezer forintos kiadást jelenteni gyerekenként. Iskolakezdési támogatás nincs, de a szeptemberi családi pótlékot előbb, augusztusban utalják ki, ez egy gyereknél 12200, két gyereknél gyerekenként 13700, háromnál gyerekenként 16000 forint. Az összegek 2008 óta nem változtak, az általunk vizsgált országokban jóval magasabb pótlékokkal találkoztunk. A tanszerek árai átlagosan 7 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben, a papír- és rajzeszközök hazai inflációja pedig a legmagasabbak között van az EU-ban.

Szlovákiában most fogják csökkenteni a családi pótlékot

A felmérések alapján Szlovákiában valamivel rosszabb a helyzet, mint Magyarországon: a megkérdezett szülők nagyjából fele 200 euróra (78 ezer forintra), további 25 százalék pedig ennél is magasabbra becsüli az iskolakezdéssel járó költségeket. A pozsonyi Páneurópai Egyetem Gazdasági és Vállalkozástudományi Karának dékánja, Dudás Tamás ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a szlovákiai lakosság fele szinte egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, úgyhogy nekik akár egy jobb minőségű iskolatáska megvásárlása is komoly gondot okozhat.

A szlovák állam azoknak a szülőknek nyújt támogatást, akiknek most kezdi el az iskolát a gyerekük: egy elsős után 110 eurót kapnak a szülők, de ahogy fent láttuk, ez az összeg nem fedezi a beiskolázási költségeket. A következő iskolakezdés pedig még nehezebbnek ígérkezik, januártól ugyanis csökken a családtámogatás összege: eddig gyerekenként havi 140 euró adójóváírás járt, ez 15 évnél fiatalabb gyerekek esetén 100 euróra, 15 évnél idősebbeknél pedig 50 euróra csökken. Persze ez az 50 euró is magasabb még mint a magyar családi pótlék.

A lengyel állam mindenkinek ad iskolakezdési támogatást

Lengyelországban változatos módon próbálja támogatni az állam az iskolás gyerekek szüleit, az ingázásra is lehet például pénzt igényelni, a családi pótlékkal együtt összesen pedig akár 1500 zloty, azaz 137 ezer forint is összejöhet, ha valaki minden kritériumnak megfelel. A lengyel általános iskolákban ingyenesek a tankönyvek, gimnáziumban viszont forintban számolva súlyos tízezreket kell kifizetni értük.

A konkrét beiskolázási támogatás összege gyerekenként 300 zloty, azaz nagyjából 27500 forint, de a felmérések szerint a szülőknek mindössze 13 százaléka oldja meg ennyiből az iskolakezdési bevásárlást. 35 százalék 300 és 500 zloty között fizet ki, 30 százalék pedig 500-700 zlotyt, azaz akár 64 ezer forintot is elkölt egy gyerekre. A szülők 22 százalékának még ennél is többe kerül az iskolakezdés. Összességében tehát a szülők kétharmada 27500 és 64000 forint közötti összeget fizet ki egy gyerek beiskolázására, ez hasonló a magyar adathoz, bár azért egy kicsit magasabb. A rászorulók további 100 zloty iskolakezdési támogatást igényelhetnek a mindenkinek járó 300 zloty mellé.

Szerbiában az önkormányzatokra van bízva a beiskolázási támogatás

A szerbiai helyzet felmérésez kikértük az Euronews szerb csapatának segítségét. Az ő összesítésük szerint déli szomszédunknál nagyjából 20 ezer dínárba, azaz 67 ezer forintba kerül egy gyerek beiskolázása, ami elég magas átlagnak tűnik. A tankönyvek ráadásul átlagosan még további 10 ezer dínárba kerülnek.

A beiskolázási támogatás összege Szerbiában az önkormányzatokra van bízva, és kollégáink szerint a legtöbb helyen nincs elég pénz a szülők mérvadó támogatására. Belgrádban a legjobb a helyzet, a szerb fővárosban gyerekenként 20 ezer dínárt ad a szülőknek a városvezetés, ezzel tehát a beiskolázási költségük jelentős részét fedezik.

Külön érdekesség Szerbiában, hogy a napközi fizetős: a szülőknek havonta 5000 dínárt, azaz több mint 16 ezer forintot kell fizetniük azért, hogy a gyerekük délután 5 óráig az iskolában maradhasson, és tanári felügyelet alatt lehessen.

Az Euronews szerb csapata szerint az iskolakezdéssel kapcsolatos társadalmi párbeszédet most nem a drágaság, hanem a biztonság kérdése uralja. Ez persze nem meglepő: tavaly összesen 17 ember halt meg két iskolai merényletben Szerbiában.

Romániában rejtett költségek drágítják meg az iskolakezdést

Romániában viszont a közbeszéd egyik fontos témája az, hogy rengetegen nem tudják megengedni maguknak a beiskolázás költségeit. A helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy Romániában megint emelkedésnek indult az infláció, júliusban 5,4 százalékos volt. Ennek ellensúlyozására az iskolakezdéskor tanszertámogatásra pályázhatnak a szülők, és 500 lejt, azaz majdnem 40 ezer forintot kaphatnak, ha teljesítik a kritériumokat, vagyis elég alacsony a jövedelmük ahhoz, hogy beférjenek a korlát alá.

Romániai specialitás, hogy bár az állami iskola természetesen itt is ingyen van, a szülők sok rejtett költséggel találkoznak a rendszerben. Az Euronews egyik román újságírója, Adriana Matei arról számolt be, hogy nem ritkán különböző hozzájárulásokat fizettetnek a szülőkkel az iskolák, hogy valahogy fenn tudják tartani magukat. Az mondjuk Magyarországon sem ismeretlen, hogy adott esetben a szülőknek kell kifesteniük a tantermet, és itt is valami hasonlóról van szó, csak még jobban elterjedt ez a jelenség.

Szlovákia, Szerbia és Románia kapcsán meg kell említeni még egy dolgot: a Szülőföldön magyarul program keretében a magyar állam fejenként 100 ezer forint iskolakezdési támogatást ad azoknak a határon túli iskolásoknak, akik magyarul tanulnak. Az összeg az általános iskolásoknak, a középiskolásoknak és az egyetemistáknak is jár, kifizetését a Bethlen Gábor Alapból fedezi az állam. (Euronews)

Címlapkép forrása: Kovács Tamás/MTI
ROMÁNIA
SZERBIA
szlovákia
Magyarország
MAGYAR GAZDASÁG
ISKOLA
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.09.01. - 07:01
27
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Törvényszék mondta ki: jogsértő volt a miskolci bírónő döntése – mégis lezárta a pert a végzés előtt

    Törvényszék mondta ki: jogsértő volt a miskolci bírónő döntése – mégis lezárta a pert a végzés előtt

  • Milyen jogállamban élünk, ahol egy bírónő még mindig a személyes kapcsolatait helyezi előtérbe egy gyermek érdekeivel szemben?

    Milyen jogállamban élünk, ahol egy bírónő még mindig a személyes kapcsolatait helyezi előtérbe egy gyermek érdekeivel szemben?

  • Cserbenhagyásos gázolás minősített esete a társadalomban

    Cserbenhagyásos gázolás minősített esete a társadalomban

  • A társadalmasítás fő kérdéskörei emberségesnek maradni egy tisztességtelen rendszerben

    A társadalmasítás fő kérdéskörei emberségesnek maradni egy tisztességtelen rendszerben

  • A társadalmasítás kezdődő lépései Új projekt a láthatáron

    A társadalmasítás kezdődő lépései Új projekt a láthatáron

  • A Továbbélés művészete - Gondolkodj rendszerekben!

    A Továbbélés művészete - Gondolkodj rendszerekben!

  • Hazugságra ítélt igazság – Mikor vonják már felelősségre a törvényt sárba tipró bírákat?

    Hazugságra ítélt igazság – Mikor vonják már felelősségre a törvényt sárba tipró bírákat?

  • Mesterségem címere: "Kollapszonauta"

    Mesterségem címere: "Kollapszonauta"

  • Két jogerősen megsemmisített határozat után is hivatalban: Miért működhet így a miskolci gyámhivatal?

    Két jogerősen megsemmisített határozat után is hivatalban: Miért működhet így a miskolci gyámhivatal?

  • Tanítás Alkonyat Idején (könyvajánló)

    Tanítás Alkonyat Idején (könyvajánló)

  • Tengerbe zuhant egy brit katonai helikopter, a személyzet egyik tagja meghalt

    Tengerbe zuhant egy brit katonai helikopter, a személyzet egyik tagja meghalt

  • Fejlesztésekre nem jut elég pénz a MÁV-nál, de kormányközeli cégeknél tízmilliárdokat költ

    Fejlesztésekre nem jut elég pénz a MÁV-nál, de kormányközeli cégeknél tízmilliárdokat költ

  • Mire hivatkozva vont el milliárdokat az egészségügyből a kormány?

    Mire hivatkozva vont el milliárdokat az egészségügyből a kormány?

  • Válságos helyzetben van a legnagyobb európai autógyártó

    Válságos helyzetben van a legnagyobb európai autógyártó

  • Ki itt átkelsz, hagyj fel minden reménnyel! - "Debreceni "kalandok 2024-ben

    Ki itt átkelsz, hagyj fel minden reménnyel! - "Debreceni "kalandok 2024-ben

  • Szamuráj kötvényeket bocsátott ki Magyarország

    Szamuráj kötvényeket bocsátott ki Magyarország

  • Már félév alatt csaknem ezer milliárd forint lett a bankok nyeresége

    Már félév alatt csaknem ezer milliárd forint lett a bankok nyeresége

  • Karácsony kitakarítaná a fővárosi cégek vezetését, de Magyar szerint előre szólt a DK és az MSZP embereinek

    Karácsony kitakarítaná a fővárosi cégek vezetését, de Magyar szerint előre szólt a DK és az MSZP embereinek

  • Százezer tonna iszapot kotortat a Dunába Paksnál Mészáros cége

    Százezer tonna iszapot kotortat a Dunába Paksnál Mészáros cége

  • Hét Pest vármegyei választókerület módosítására lesz szükség

    Hét Pest vármegyei választókerület módosítására lesz szükség

  • Magyar Péter: Sok diák és tanár rosszul lett az átmelegedett tantermekben

    Magyar Péter: Sok diák és tanár rosszul lett az átmelegedett tantermekben

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element