Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Így költi el a pénzünket a magyar állam

Gazdaság
2023.07.07.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
2

Vannak az Orbán-kormánynak nagy kedvencei

A magyar állam jóléti kiadásokra, a gazdasági funkciók betöltésére, valamint a saját működtetésére (közszolgáltatások fenntartása) költ a legtöbbet arányaiban, és az elmúlt időszakban nagyon érdekes trendek bontakoztak ki - derül ki a Portfolio vizsgálódásaiból. A közkiadások alakulása azok után került a figyelem középpontjába, hogy egy kedd éjszaka megjelent határozatában a kormány meghirdette az állami költések felülvizsgálatát, amit az Európai Bizottságnak tett ígéretében az egészségügy, a lakástámogatások, a családtámogatások és adókedvezmények terén kezd meg. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt 10 évben pont nem ezek a típusú kiadások fúvódtak fel, és elemzésünkben arra is kitérünk, hogy a magyar állam hogyan költi el másképp a beérkező költségvetési bevételeket, mint a többi visegrádi ország. - írja a Portfolio

Mennyi az annyi? De mi mennyi?

Egy friss határozat értelmében a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, és ennek keretében a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy új munkacsoport felállításával áttekinti a költségvetés egyes területeit. A részletekből az is kiolvasható volt, hogy a kormány első körben az egészségügyi, a lakástámogatással, családtámogatásokkal kapcsolatos kiadásokat tekinti át, valamint a legfontosabb szja-kedvezményeket. Azért is érdekes, hogy a kormány ezeknek a kiadási céloknak az átvizsgálását vette előre, mert a Portfolio részletes vizsgálódásaiból kiderül: nem ezeken a területeken szálltak el a kiadások az elmúlt években és a visegrádi négyekhez, valamint az EU-átlagához viszonyítva pont nem ezekre a területekre költ túl a magyar állam.

Csütörtökre végül kiderült (Gulyás Gergely Kormányinfón elmondott válaszából), hogy nem eszik olyan forrón a kását, ami a kiadások lefaragását illeti. A miniszter úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság elvárásai miatt tervezi a kormány a közkiadások felülvizsgálatát. Arra a felvetésre, hogy ha a kormány azt állítja most, hogy nem fog megtakarítani a család és lakástámogatásokon, de ennek ellenére elvégzi ezen kiadások felülvizsgálatát, akkor ez azt jelenti-e, hogy a felülvizsgálatok eredményétől függetlenül a kormány döntése már most megszületett, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a kormány álláspontjának lényegét jól megfejtette az újságíró.

A módszertan

Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, hogy az állam egy-egy kiemelt területre sokat vagy keveset költ, több eszköz, mutatószám állhat a rendelkezésünkre, a módszertan viszont közös alapokra épül: a nemzetközileg egységes, állami kiadások funkcionális kiadásait 10 területre bontó megközelítés. Ezt használja szinte minden nemzetközi szervezet (Európai Bizottság, Eurostat, OECD, IMF, Európai Központi Bank), alapvetően 10 kategóriát megkülönböztetve: általános közszolgáltatások, honvédelem, közbiztonság, gazdasági funkciók, környezetvédelem, lakhatási-közösségi szolgáltatások, egészségügy, kultúra-vallás-rekreáció, oktatás, jóléti kiadások.

Cikkünkben több mutató és több összehasonlítás alapján mutatjuk be, hogy a magyar állam mire költ sokat és mire keveset. Egyszerre ugyanis több kérdést is fel lehet tenni, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy a magyar állam hogyan költi el a közkiadásokat.

  • A különböző kiadási célok közül mire költi a legtöbbet, mire kevesebbet és mire a legkevesebbet a magyar állam? Vagyis, hogy a közkiadások tortájából az egyes célok mekkora tortaszeletet hasítanak ki? Ez a kérdés arra világít rá, hogy a kormánynak melyek a kedvenc és kedves területei.
  • Az elmúlt években mire költött az állam relatíve többet és mi volt az a terület, amit relatíve elhanyagolt? Vagyis hogy az egyes közkiadások tortaszelete az idő folyamán hogyan változott? Ez azért is kifejezetten érdekes, mert megismerhetjük ezen trendek alapján, hogy hogyan is változtak a kormány prioritásai
  • A versenytársainkhoz képest mire költ a magyar állam sokat és mire költ relatív keveset? Ahhoz, hogy a kiadási szintek egységesen összehasonlíthatóak legyenek, a GDP-arányos mutatókat érdemes nézni.

A válaszokat a következő mutatókra van lehetőségünk építeni:

  • A közkiadások szerkezete: a teljes állami kiadásokon belül az egyes területek mekkora részarányt képviselnek.
  • Az egyes közkiadások mérete: az egyes területekre fordított kiadások a GDP hány százalékára rúgnak.
  • Mindezen mutatószámok összevethetők egy időpontra különböző országok között.
  • Valamint a kiadások szerkezetének változása bemutatható idősorosan.

Nemzetközi összevetés

Elsőként érdemes a nemzetközi kontextussal indítani, és hogy összehasonlítható alapjaink legyenek, a GDP-arányos mutatószámokkal (a lentiek 2021-es adatok). Az alábbi ábrákról a következő megállapítások tehetők:

  • A GDP arányában a magyar állami kiadások szintje V4-es viszonylatban magas (48,4%-os magyar érték vs. 46,4%-os V4-átlag), de az EU átlagától jócskán elmarad (3,1 százalékponttal).
  • GDP-arányosan nagyon sokat költünk relatív más országokhoz képest az általános közszolgáltatásokra, vagyis drágán működik a magyar állam. A magyar érték ebben a tekintetben a GDP 8%-a, míg a V4-es átlag 5,7%, az EU-átlag pedig 6%.
  • Nagyon sokat fordít a magyar állam a gazdasági funkciók fenntartására (vállalatok működtetése, feltőkésítése, cégvásárlás-felvásárlás, államosítás stb.): a 9,2%-os GDP-arányos szám 1,8 százalékponttal haladja meg a szűken vett versenytársaink átlagát, és majdnem 3 százalékponttal az uniós átlagot. Külön érdemes kiemelni, hogy egész Európában csak két ország előzi meg a magyar államot a gazdasági funkciókkal kapcsolatos kiadások méretét tekintve: Görögország (10,7%), Ausztria (9,3%).
  • A harmadik terület pedig ahol jól láthatóan a magyar állam relatíve túlkölt az a kultúra, vallás és rekreációs terület. Itt a magyar közkiadások aránya eléri a GDP 3%-át, ami több mint a duplája a V4-es átlagnak, és jócskán meghaladja az EU átlagát is.

A fenti megállapítások az alábbi részletes grafikonokról jól leolvashatóak. A grafikonokat aszerint rendeztük sorba, hogy mely területekre költ GDP-arányosan a legtöbbet a magyar állam.


Forrás: Eurostat, Portfolio

Hogyan változott a kiadások szerkezete?

Az idősoros magyarországi adatokból négy egyértelmű trend emelhető ki:

  1. A gazdasági funkciókra költött állami kiadások aránya látványosan növekedett: a 2012-ben látott 14,6%-os arányról 19-re (2021-ben).
  2. A kulturális-vallási-rekreációs célokra fordított közkiadások jelentősége 10 év alatt megduplázódott: ma már minden 14. beérkező adó (és egyéb bevételi) forintot erre költ el a kormány.
  3. Tíz év alatt lassú, de határozott lecsorgást szenvedtek el a szociális, jóléti kiadások: ugyan még mindig ez a cél szakítja ki a legnagyobb szeletet az állami kiadások tortájából, de már egyre kisebb ennek a mérete: 33,8%-os részaránya mára 27,1%-ra csökkent.
  4. Bár GDP-arányosan és más országokhoz képest relatíve drága a magyar állam működése, az elmúlt években a kiadásokon belül egyre kevesebbet költött erre az állam.

Ugyanezt az adatsort mutatja be az alábbi táblázat, viszont részletes hazai adatokkal.


Forrás: EKB, General Government Expenditures by Function.
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Elemzésünkben egyúttal elvégeztük azt az összehasonlítást is, hogy a magyarországi közkiadások szerkezete hogyan viszonyul az EU átlagához. Az alábbi ábráról viszonylag gyorsan leolvasható, hogy

a magyar állam mennyiben más prioritásokkal rendelkezik, mint a széles értelemben vett EU.

A grafikon fő üzenete, hogy az uniós átlaghoz képest relatív és arányaiban keveset költ jóléti célokra, és egészségügyre, cserébe viszont sokkal több jut a gazdasági funkciók ellátására, az általános működési kiadásokra, valamint a vallási és kulturális, rekrációs-sport célokra.

Ugyanezeket az összevetéseket el tudjuk végezni a régiós versenytársainkhoz képest is. Ezt foglalta össze az alábbi táblázatunk a 2021-es adatok fényében. Ezek az adatok valós pillanatképet adnak arról, hogy a többi visegrádi országhoz képest miben tér el a magyarországi állam kiadásainak szerkezete.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

 

Igen, ezt vállalta a kormány az Európai Bizottság felé

Érdemes megemlíteni, hogy a közkiadások hatékonyságának javítását a kormány felvállalta a helyreállítási tervben, amelyről az Európai Bizottsággal állapodott meg. A C9R38 nevű mérföldkő kapcsán a tavaly decemberi dokumentumban a kormány azt írta, hogy e reform célja a közkiadások hatékonyságának értékelése és javítása az államháztartás és az államadósság középtávú fenntarthatóságának fokozása és a gazdasági növekedés erősítése céljából. A reform 2023-tól kezdődően bevezeti egyes kiemelt állami kiadási területekre fordított kiadások rendszeres, középtávú munkaterven alapuló felülvizsgálatát. 2023-ban és 2024-ben összesen négy kiadási felülvizsgálatot kell végezni, amelyek együttesen az államháztartási kiadások legalább 20%-ára terjednek ki. A kormány ez alapján 2024-ben és 2025-ben egy-egy célzott jelentést tesz közzé, amelyben bemutatja a felülvizsgálatok konkrét, a lehetséges megtakarítások és hatékonyságnövekedés tekintetében megragadható eredményeit. A reform végrehajtásának határideje az RRF-tervünk szerint 2025. december 31.

(Portfolio)

Címlapkép forrása: MTI
családtámogatás
költségvetés
EGÉSZSÉGÜGY
költségvetési hiány
államháztartás
visegrádi négyek
v4
állami kiadások
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.07.07. - 06:29
2
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

    Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

  • Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

    Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

  • Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

    Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

  • Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

    Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

  • Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

    Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

  • Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

    Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

  • Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

    Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

  • Simonka mindenkit le akar győzni

    Simonka mindenkit le akar győzni

  • Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

    Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

  • Díszpolgári címet kap Kós Hubert

    Díszpolgári címet kap Kós Hubert

  • Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

    Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

  • Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

    Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

  • 40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

    40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

  • Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

    Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

  • Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

    Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

  • Három "érdekes" történet Párizsból

    Három "érdekes" történet Párizsból

  • Klíma helyett zongora

    Klíma helyett zongora

  • Törvénytelen blokkolás

    Törvénytelen blokkolás

  • Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

    Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

  • Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

    Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

  • Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

    Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element