A megválasztott elnök hol nemzetbiztonsági, hol "gazdasági biztonsági" okokra hivatkozik, holott jelenleg senki sem fenyegeti a világ legnagyobb szigetét. A Kreml viszont mintha támogatná Trump ötletét.
A címben feltett kérdésre a rövid válasz egyelőre az, hogy: nem tudjuk. Donald Trump stratégiai érdekekkel, nemzetbiztonsági okokkal, sőt, "gazdasági biztonsági" okokkal áll elő, anélkül, hogy alaposabban megindokolná, miért tekinti a szigetet egyfajta megvehető ingatlannak.
A földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag dán fennhatóság alá tartozó, 56 ezer lelket számláló, hatalmas mennyiségű értékes természeti kincset, olajat és gázt a jég alatt rejtő Grönland a jelek szerint annyira fontos Amerika következő elnökének, hogy azzal fenyegetőzött, kész lenne katonai erővel is megszerezni a szigetet (valamint a Panama-csatornát).
Trump nem először rukkolt elő Grönland megszerzésének ötletével, már 2019-ben kiderült, hogy komolyan elhatározta a világ legnagyobb szigetének Amerikához csatolását. Gazdasági tanácsadója, Larry Kudlow akkor azzal érvelt, hogy a sziget értékes ásványkincsei miatt stratégiai jelentőségű az Egyesült Államok számára.
A Grönland biztonságáért, katonai védelméért felelős NATO-tag Dánia akkor is és most is határozottan elutasította ezt az igényt. Trump hangütése azonban mára keményebbé vált, Truth Social nevű platformján már így fogalmazott: "A nemzetbiztonság és az egész világ szabadsága érdekében az Amerikai Egyesült Államok úgy érzi, Grönland birtoklása és ellenőrzése abszolút szükséges."
"Az Északi-sarkvidék szempontjából Grönland a mi szemünk mindenre, ami történik, beleértve az északi tengeri útvonalat is, amelyet Oroszország ellenőriz" - nyilatkozta az NPR-nek Amanda Lynch, a Brown Egyetem földtudományi professzora.
"Emellett Grönland számos nyersanyaggal rendelkezik - nemcsak szénhidrogénekkel, hanem ritkaföldfém-ásványokkal és uránnal is. És amikor a zöld energiára való átállásról gondolkodunk, különösen a ritkaföldfém ásványokhoz való hozzáférés fontos minden nemzet számára" - mondta a szakértő.
Lynch szerint azonban nem túl valószínű, hogy Trump megvehetné Grönlandot. Ehelyett az Egyesült Államok számára produktívabb lenne, ha erős partnerségekre törekedne, és támogatná a szuverén kormányokat abban, hogy "fejlesszék eszközeiket és együttműködjenek velünk".
Jelenleg Kína uralja a világ ritkaföldfémtermelését, és Peking már Trump második ciklusa előtt azzal fenyegetőzött, hogy korlátozza a kritikus ásványi anyagok és a kapcsolódó technológiák exportját.
Egyáltalán nem kérdés, hogy Trump és tanácsadói nagyon aggódnak amiatt a fojtogató hatalom miatt, amellyel Kína a jelek szerint rendelkezik
- mondta a CNN-nek Klaus Dodds, a Londoni Egyetem geopolitika professzora, emlékeztetve arra, hogy Grönland potenciálisan gazdag forrást kínál ezekből a kritikus ásványi anyagokból. "Szerintem Grönland valójában arról szól, hogy távol tartsuk Kínát" - jelentette ki.
A CNN által megszólaltatott másik szakértő, Ulrik Pram Gad, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezető kutatója azt mondja: Grönland már régóta kulcsfontosságú az USA biztonsága szempontjából, különösen egy esetleges orosz támadás visszaverése érdekében. Az Északnyugati átjáró hajózási útvonala a partjai mentén halad, és a sziget része a Grönland-Izland-Egyesült Királyság (GIUK) átjárónak, egy stratégiai fontosságú tengeri régiónak.
Egy 1951-es védelmi szerződés keretében az USA megkapta a Pituffik űrbázis nevű légi támaszpontot Grönland északnyugati részén. A Moszkva és New York között félúton lévő bázis az amerikai fegyveres erők legészakibb előőrse, és rakétajelző rendszerrel van felszerelve.
Az Egyesült Államoknak fontos, hogy "egyetlen ellenséges nagyhatalom se ellenőrizze Grönlandot, mert ez megkönnyítheti az USA megtámadását" - mondta a CNN-nek Pram Gad.
Bármilyen motiváció is áll Trump elszántsága mögött, az már most látható, ki ünnepelné Grönland amerikai átvételét: az Ukrajna egy részét illegálisan megszálló Kreml. Putyin propagandistái legalábbis nyíltan támogatnák az amerikai lépést, nem is titkolva, milyen megfontolásból.
"Ez azért különösen érdekes, mert éket ver közte és Európa közé, aláássa a világarchitektúrát, és megnyit bizonyos lehetőségeket a külpolitikánk előtt" - mondta a Rosszija-1 tévécsatornán Szergej Mikejev újságíró, hozzátéve, hogy ha Trump "valóban meg akarja állítani a harmadik világháborút, a kiút egyszerű: fel kell osztani a világot befolyási szférákra." Az pedig nem is kétséges, mi várna egy ilyen helyzetben például Ukrajnára. (Euronews)
