Így nevezték az öregek a Monarchia utolsó évtizedeit, a később következők tükrében.
Azért annak a kornak a politikai szarkeveréseiről Mikszáth elég érdekes képet festett, de, ami most folyik, talán attól ő is dobna egy hátast.
1./ Pride. Hadházy a Magyaréval versengő nagyságrendű tüntetést hozott össze a Pride-törvény ellen tiltakozókból, emiatt a „haza leendő atyja” feltehetően agyvérzést kapott.
Hogy ezúttal nem ő a Jani.
Cserébe megfúrták Baranyi két előterjesztésének napirendre vételét a Fővárosi Közgyűlésben. Ordas Eszter a tiszások frakcióvezetője azzal a kamu indokkal rukkolt elő, hogy”nem ülnek fel a provokációnak…” Hát ez a nő ennyire ostoba, vagy minket néz tök hülyének?
Magyar egyszerűen nem foglal állást az ügyben, mint máskor sem, ezúttal néhány homofób szavazó elvesztésétől tartva.
A DK is érdekesen reagált. Először Déri Tibor egy posztban közölte, hogy nem támogatják, aztán azt, hogy mégis, végül a három képviselőjük közül csak egy jelent meg, aki igennel szavazott.
Karácsony bátran semleges maradt.
A Fidesz az előterjesztések napirendre vételét megszavazta, nyilván abből kiindulva, hogy a javaslatot majd úgyis leszavazzák, de, mink kérem, nem vagyunk a nyílt vita ellenségei!
A számítás feltehetően helyes volt, mert a Tisza, Karácsony és (a személyében is megalázott) Vitézy hősiesen nem szavazott (Vitézy valami templomi díszkivilágítás ügyére próbálta terelni az egészet), így az előterjesztések napirendre se kerültek.
Brávó!
És tegyük hozzá a nem létező szégyenérzet növelése érdekében, hogy két fővárosi kerület saját elhatározásából kitűzte a szivárványos zászlót! Így is lehet!
2./ Hegyvidék. Magyar bejelentette, hogy elindul a Hegyvidék országgyűlési képviselői mandátumáért. Helyes döntés, aminek az elvi éle nyilván Orbán ellen irányul, aki 1994 óta nem indult egyéni mandátumért.
Csakhogy! A Hegyvidék országgyűlési képviselője a momentumos Hajnal Miklós, aki 22-ben nagyon elverte Fürjes Balázst, és 26-ban is esélyese lesz/lenne a párharcnak. Lett volna.
Mert bölcsen azonnal visszalépett.
Nemes felfogásnak minősítette Bolgár a lépését. Szerintem felmérte, hogy Magyar lekörözné, akkor meg minek?
De hát, nem Hajnallal (és Kovács Gergővel, aki szintén jelezte, hogy nem indul) van a kutya elásva!
Kérdem én: Magyar miért egy biztosnak vélhető ellenzéki mandátumra ugrott rá, miért nem egy fideszes nagyágyút próbál kiütni? Például az V. kerületben. Talán fél, hogy ott eltángálnák?
Így a legjobb esetben is megmarad egy mandátum, amúgy pedig szereznének még egyet!
(Valaki azzal érvelt, hogy ott lakik. Magyar nem tud öt perc alatt bárhol egy ingatlanra szert tenni és bejelentkezni? Na neee! Megint hülyének néznek?)
Én azt gondolom, aki eddig nem tette, annak komolyan el kellene méláznia azon, hogy kit akar Magyar legyőzni?
A DK midenesetre dafke elindítja ott Gréczyt. Ostobaság, fölös veszteség! Gréczy indulhatna egy olyan körzetben, ahol esélye is lenne!
Én már csak azt nem tudom, hogy az egész bagázsből kire szavazhatok jó szívvel?
3./ A Fideszre is mozgalmas napok járnak. Varga kiborította a bilit az MNB alapítványok ügyében. Feltehetően boszúból Matolcsy ellen, akivel sokszor összeakaszkodott.
Miután elmagyarázták, hogy „Orbán nem tudott semmiről, különben közbelépett volna” (ez ugyanaz a nóta, mint, hogy „ha Sztálin elvtárs tudott volna szörnyűségekről, megtiltotta és a felelősöket megbüntette volna”), sikeresen máris mellékvágányra terelték az ügyet: hűtlen kezelés miatt nyomoznak az alapítványok vezetői ellen.
Azaz, nem a fő bűnösöket, a vagyont átjátszó Matolcsy és bandája működését veszik górcső alá, nem ellenük nyomoznak, nem őket gyanúsítják meg, hanem a már átjátszott vagyon kezelőit! A végén majd a portás lesz a felelős.
Ez ugyanaz az eset, mint, hogy Varga Juditot csak tanúként hallgatják meg a beosztottja, Völner büntető perében.
De ezek az ügyek „csak” pénzről szólnak. Történt valami, ami kettétörte egyfiatal nő életét! Éles kézigránát robbant egy, Gulyás titkárságán dolgozó huszonkilenc éves hölgy kezében, aki „önkéntes” polgári katonai kiképzésen volt Orbán hadi mániája keretében.
Az „önkéntesség” némi nyomásgyakorlással csorbult a hírek szerint.
Én, mint a Magyar Néphadsereg obsitos sorkatonája tanúsítom, hog nekünk éles kézigránátot hónapokig tartó gyakorlatozás után adtak a kezünkbe. Ez a hölgy meg egyből ezzel indított. Nyilván nem ő találta ki. Mindkét kezét elvesztette.
A honvédelmi miniszter úr sajnálatát fejezte ki, és meglátogatta a kórházban. A hölgy biztos örült neki!
A vezérkari főnök úr még ennyit se tett. A szittya hadi szokások és protokoll nyilván ellentétesek!
Holott a szakmai felelősséget ő viseli a kiképzési anomáliáért vagy a gránát műszaki hibájáért, a politikai felelősséget pedig a kaszinókirály miniszter úr!
De hát, ez mifelénk nem szokás! Bátran tovább szolgálunk!
Nagyjából ennyi. Három napra. És Remarque-kal elmondhatjuk: „Nyugaton a helyzet változatlan.”
