A kabinet szándéka szerint megszüntetik a szakrendelőknek azt a lehetőségét, hogy csak a területükhöz tartozó betegekre korlátozzák az ellátást.
A nyilvánosan meghirdetett időpontjaikban fogadniuk kell az ország bármely részéről érkezőket. Azaz megszűnik a beutalók konkrét szakrendelőhöz kötöttsége, azzal oda mehet a beteg az ellátásáért, ahová akar, illetve ahol szabad időpontot talál. Például, ha érdi lakosként van egy beutalója endokrinológiai szakrendelésre, azzal mehet Érdre, vagy a fővárosi Szent Imre kórházba, de akár a Semmelweis Egyetem klinikájára is.
A Belügyminisztérium honlapján közzétett javaslat egyúttal arról is rendelkezik, hogy a járóbeteg-ellátóknak a jövőben – a sürgősségi ellátások kivételével – valamennyi szabad időpontjukat fel kell ajánlaniuk a digitális időpontfoglaló rendszerben. Csak a kontrollvizsgálatokra, a saját szakorvosaik, illetve területükön dolgozó háziorvosok számára tartalékolhatnak.
A Népszava értelmezése szerint
az érvényes beutalóval akár több helyre is lehet időpontot foglalni, ám amint megtörténik valahol a beteg ellátása, úgy az összes többi időpontja automatikusan törlődik.
Szakértők szerint ez némileg tisztíthatja a rendszert és ezzel újabb ellátási lehetőségekhez jutnak a sorban állók.
Az új szabály bővíti a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok finanszírozási keretét. Amint az érintett szolgáltatók teljesítik az előírt feltételeket többletfinanszírozást kapnak. A rendelettervezet 7,5 milliárd forintos többlet költséggel számol.
A lap által megkérdezett szakrendelő-vezetőket az új jogszabály-javaslatról. Többen attól tartottak, hogy a tervezetben leírtak nyomán megszűnhetnek az eddig alkalmazott előjegyzési rendszerek – például a telefonos, a személyes, e-mailes időpontfoglalás. Érdeklődtünk a Belügyminisztériumban, válaszukban azt írták:
az EgészségAblakban és az 1812 Egészségvonalon elérhető időpontfoglalási lehetőségek nem szűkítik, hanem bővítik a már meglévőket. A szakrendelőkben, a járóbeteg ellátásban rendelkezésre álló időpontfoglalási lehetőségek továbbra is a páciensek rendelkezésére állnak.
A tavaly őszi, Medicina2000 járóbeteg szakellátási konferencián Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese adatokkal mutatta be, hogy mennyire egyenetlen terheléssel dolgoznak a szakrendelők. Arról beszélt, hogy miközben reggel nyolc és délután négy között zajlik a rendelés, adataik szerint a legtöbb beteget reggel hét és délután kettő között látják el, azt követően alaposan csökken a betegszám. A szakorvosok óránként átlagosan 3 beteget fogadtak.
Például a szemészetre óránként három, a röntgen diagnosztikára pedig csaknem hat páciens jutott.
Egy korábbi betegelégedettségi elemzés szerint míg 2015-ben a közösségi médiában az egészségügyi ellátásra reagáló negatív kommentek 40 százalékában szerepelt a várólista, a várakozási idő vagy az orvoshiány, addig 2023 végére ezek aránya már több mint 70 százalék volt. Ez alapján jelentősen romlott a szakrendelésekhez való hozzáférés. Ezt alátámasztja a Medicina2000 Szakellátási Szövetség gyűjtése is, amelyhez 2014 óta kérnek rendszeresen adatokat a szakrendelőktől. Aszerint 2019-ről 2023-ra átlagosan ugyan alig egy héttel nőttek a várakozási idők, de egy-egy szakrendelésnél három hétnyivel is nyúltak a korábban sem rövid sorok.
Most akár több hónapra is szükség lehet ahhoz, hogy valakit fogadjon kardiológus, endokrinológus, diabetológus vagy sor kerüljön az ultrahang vizsgálatára.
(Népszava)
