Az Európai Bizottság 47 kiemelt bányászati és feldolgozóipari projektet jelölt ki, amelyeket a tagállami hatóságoknak gyorsított eljárásban kell engedélyezniük – feldolgozó létesítmények esetén akár 15 hónapon belül.
Az új intézkedések célja, hogy az évtized végéig jelentős kapacitás épüljön ki Európában a lítiumhoz, kobalthoz, rézhez és ritkaföldfémekhez hasonló stratégiai nyersanyagok kitermelésében és feldolgozásában – jelentette be az Európai Bizottság kedden. A listában egyetlen egy magyar projekt sem szerepel, hiába épülnek használtakkumulátor-feldolgozó projekt az országban, ezzel pedig elesnek a lehetséges több milliárd eurós uniós támogatástól is.
Az Európai Bizottság célja, hogy az EU ne essen ugyanabba a geopolitikai függőségbe, mint korábban a fosszilis energiahordozók esetében.
Az uniós végrehajtó testület első alkalommal fogadott el a belső piacon működő stratégiai nyersanyag-kapacitások növeléséről szóló listát. Az összesen 47 stratégiai projektet tartalmazó lajstrom erősíti az európai nyersanyag-értékláncot és diverzifikálja az ellátási forrásokat.
Az új stratégiai projektek fontos mérföldkövet jelentenek a kritikus nyersanyagokról szóló törvény (CRMA) végrehajtásában, amelynek célja, hogy 2030-ra az európai stratégiai nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és újrafeldolgozása az uniós kereslet 10%-át, 40%-át, illetve 25%-át fedezze.
Az új stratégiai projektek azáltal, hogy segítik Európát e célok elérésében, jelentősen hozzájárulnak Európa környezetbarát és digitális átmenetéhez, miközben támogatják az európai védelmi ipart és a repülőgépipart.
Stéphane Séjourné iparstratégiáért felelős uniós alelnök a bejelentéskor hangsúlyozta:
A kínai lítium nem válhat a jövő orosz gázává.
A francia biztos ezzel arra utalt, hogy Oroszország korábban politikai eszközként használta fel a gázszállításokat, míg Kína ma a ritkaföldfémek legnagyobb beszállítója.
Az EU 34 nyersanyagot sorolt a kritikus kategóriába, ezek fele stratégiai fontosságú. Ezek kulcsszerepet játszanak a zöldenergia-átállásban, az elektromos járművek gyártásában, valamint a digitális gazdaság kiépítésében. Az interaktív térképen is böngészhető projektlista szerint többek között Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Csehországban és Finnországban indulnak el lítium- és kobaltprojektek.
Magyarországon viszont egyetlen projektet sem vettek fel a gyorsított kiemeltek beruházások listájára, noha több újrahasznosító üzem is épül itthon.
- Egy 13 milliárd forintos akkumulátor feldolgozó építését tervezi Sóskútra a szlovén Andrada.
- A leginkább bírságai miatt ismert dél-koreai tulajdonú SungEl Hitech Hungary Kft. már jelen van Bátonyterenyén, de kapacitásbővítést tervez.
- Pletykálnak egy Pécs környéki alapanyagkinyerő üzem létesítéséről is.
Az uniós projektek – amelyek esetében a Bizottság garantálja, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi és közegészségügyi előírások szerint valósulhatnak meg a beruházások – listáját itt böngészheti.
Amint már írtuk, az EU-ban tavaly elfogadott Kritikus Nyersanyagok Törvény értelmében 2030-ra az EU-n belül kell biztosítani a nyersanyag-kitermelés 10, a feldolgozás 40, és az újrahasznosítás 25 százalékát, ez pedig a kobalttal kapcsolatos beruházásoknál már adott is lehet, ha befejezik a már megkezdett beruházásokat.
A projektek megvalósításához összesen 22,5 milliárd euró tőkére lesz szükség.
Az Európai Bizottság újonnan létrehozott Nyersanyag Bizottsága támogatást nyújt a finanszírozás előteremtésében, például fejlesztési bankokon keresztül.
Az Európai Beruházási Bank már elindította saját stratégiai kezdeményezését, amely idén 2 milliárd eurós forrást biztosít a nyersanyag-projektekre.
A pályázók között 46 uniós tagállamon kívüli projekt is szerepel, ezekről később döntenek. Bár Séjourné szerint az Egyesült Államok aktivitása – például Grönlandon és Ukrajnában – nem közvetlenül befolyásolja az uniós politikát, ő is elismerte, hogy a globális versenyfutás és geopolitikai feszültségek gyorsabb cselekvésre ösztönöznek. A gyorsaság ugyanakkor aggodalmat is szül: civil szervezetek az átláthatóság hiányára panaszkodnak, és nyilvános konzultációt sürgetnek, különösen a helyi közösségek bevonásával, amelyre az Európai Bizottság ígéretet is tett. (Portfolio)
