Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Megszületett a nagy német–francia alku, egyedül Magyarország tartózkodott az árampiaci reformnál

Gazdaság
2023.10.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
13

Megszületett kedd este az uniós tagállamok közötti megállapodás a villamosenergia-piaci reform főbb kereteiről. 

Ezt a német–francia alku tette lehetővé, amivel mindkét nagy tagállam elért számára fontos eredményeket. Mindez lényeges következményekkel jár az atomerőművek és az új megújuló energiás kapacitások állami támogatási lehetőségeire. A keddi megállapodást 26 tagállam támogatta, egyedül Magyarország tartózkodott a spanyol soros elnökség vezetőjének nyilatkozata szerint.

A keddi energiaügyi miniszteri ülésen megszületett a megállapodás a villamosenergia-piaci reform főbb kereteiről – derült ki a Tanács közleményéből. A tagállamok tehát elfogadták azokat a szabályokat, amelyek mentén a spanyol soros elnökség elkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a végső szabályok kialakítása érdekében.

A tavasszal kezdeményezett reformcsomag számos intézkedést tartalmaz, amelyek a fogyasztók védelmének fokozását, az energiatermelő vállalatok stabilitását és a zöld villamos energia arányának növelését célozzák. A reform egyik fő mozgatórugója, hogy a 2022-es keserű tapasztalatok nyomán mérsékelni szeretnék a gázárak hatását a nagykereskedelmi áramárak kialakulásában. Ennek a háttere az, hogy számos országban utolsó rugalmas kapacitásként a gázerőművek tudnak belépni az áramtermelési piacra, és az ún. lehívási sorrend miatt az általuk kínált (magasabb) értékesítési ár határozza meg az adott időszakban (pl. órában) az áram nagykereskedelmi árát, így az áramfelhasználók költségét is.

A javaslatot megfogalmazó Európai Bizottság nem akart (mert) érdemben belenyúlni a lehívási sorrendbe, a marginális árképzési modellbe a felmerülő kockázatok miatt. Ezért inkább a villamosenergia-piac más területein, a nem fosszilis alapú (nukleáris és megújuló energiás) kapacitásokra vonatkozó állami támogatási szabályrendszerben javasolt módosításokat úgy, hogy azok ne vezessenek torzításokhoz az uniós belső piacon.

A tagállamokat tömörítő Tanács június 19-én már megállapodott a reform egyes elemeiről, azóta a tárgyalások haladását elsősorban a német–francia szembenállás nehezítette. Ennek gyökere a két ország jócskán eltérő áramtermelési erőművi mixe: míg Franciaországban a villamosenergia-termelés mintegy 70%-át az alacsony költséggel működő atomerőművek adják, Németországban éppen idén tavasszal állították le az utolsó három atomerőművet, és a szenes, illetve gázos alapú erőművekre fokozottabban kénytelenek támaszkodni a villamosenergia-rendszer működtetése, illetve kiegyensúlyozása érdekékben, növelve a nagykereskedelmi áramárakat.

A németek attól tartottak, hogy a franciák a mostani reform során kialakított állami támogatási rendszert (CfD, lásd alább) úgy használják ki, hogy az alacsony áramtermelési költségből és a magasabb piaci árakból adódó profitot a francia ipar támogatására fogják költeni. Így

A NÉMET KORMÁNY FŐ FÉLELME AZ VOLT, HOGY A RAJNA-VIDÉKI NÉMET IPAR SZÁMOS SZEREPLŐJE ÁTTELEPÜL FRANCIAORSZÁGBA AZ ELŐNYÖK MIATT.

A kétirányú különbözeti szerződés (Contract for Difference, CfD) leegyszerűsítve azt takarja, hogy az állam a hosszú távú áramszerződések (PPA-k) keretében egy minimális és egy maximális értékesítési árat is meghatároz a nem fosszilis alapú új áramtermelők számára. A módszer egyrészt azt célozza, hogy ha a nagykereskedelmi áramár a minimumszint alá esik, akkor is térüljenek meg az új erőművek beruházási költségei, másrészt ha a piaci ár a maximum értékesítési ár fölé emelkedik, az állam elvonhassa az új áramtermelő profitját (ne keletkezzen nála váratlan nyereség). Utóbbi esetben az állam az általa szükségesnek tartott célokra fordíthatja a költségvetési bevételt, például az ipari szereplők (áramszámlájának) támogatására.

A fenti összefüggésekből érthető a németek félelme, az, hogy magas áramárak mellett a franciák élni fognak iparuk masszív támogatásával, ami jócskán torzíthatja a közös belső uniós piacot, illetve versenyképességi előnyt biztosíthat a franciáknak a németek kárára.

Ezt a félelmet kezelte a két nagy tagállam közötti kompromisszum, amelynek alapjait Olaf Scholz és Emmanuel Macron minapi találkozója fektette le a német–francia közös kormányülésen, majd a spanyol soros EU-elnökség segítette elő a megszületését. A kompromisszum lényege, hogy mind a franciák, mind a németek fontos engedményeket harcoltak ki:

  • A franciák azért „győztek”, mert a Politico által megszerzett végleges szövegtervezet kimondja: a kormányok „dönthetnek úgy”, hogy a CfD-ket a meglévő energiatermelők „jelentős átalakítását”, „kapacitásuk növelését vagy élettartamuk meghosszabbítását” célzó beruházásokra, valamint a jövőbeli energetikai beruházásokra alkalmazzák. Ez lehetővé teszi Párizs számára, hogy a CfD-ket a régebbi atomreaktorokban szükségessé váló karbantartási munkálatokra, illetve az atomerőművek éllettartam-hosszabbításának finanszírozására is felhasználhassák.
  • A németek félelmét az kezelte, hogy a Reuters összefoglalója szerint az energiaügyi miniszterek a szövegtervezetben azt is rögzítették: az állami támogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bevételek felhasználása – például a helyi ipar támogatása – ne torzítsa a versenyt vagy a kereskedelmet az EU-ban.

A német–francia alku nyomán 26 tagállam támogatta a Tanácsban az előzetes tárgyalási pozíciót, amely alapján a spanyol soros elnökség el tudja kezdeni az intézményközi tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, ahol még első olvasatra vár a jogszabálycsomag. A tényleges jogszabály megszületéséhez az szükséges, hogy a Tanács és a Parlament között létrejöjjön az előzetes politikai alku a jogszabálycsomag végső tartalmáról, és ezt a két intézmény külön-külön is jóváhagyja. (Portfolio)

Magyarország
energia
Németország
Franciaország
áramár
villamosenergia-termelés
áramtermelés
villamosenergia-piac
nukleáris biztonság
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.19. - 07:19
13
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Putyin likvidálni készül Prigozsint és amnesztiát kínál a Wagner harcosainak

    Putyin likvidálni készül Prigozsint és amnesztiát kínál a Wagner harcosainak

  • Elárasztották a fővárost a Harley-sok

    Elárasztották a fővárost a Harley-sok

  • Szélrekorddal érkezett a hidegfront

    Szélrekorddal érkezett a hidegfront

  • Szili Katalin kiáll a pedagógusokért, csak nem itthon

    Szili Katalin kiáll a pedagógusokért, csak nem itthon

  • Alattomos mérgek terjednek a hazai levegőben

    Alattomos mérgek terjednek a hazai levegőben

  • Már csak így lehet tanyát létesíteni Magyarországon

    Már csak így lehet tanyát létesíteni Magyarországon

  • Putyin azt kockáztatja, hogy elveszíti a hatalmát

    Putyin azt kockáztatja, hogy elveszíti a hatalmát

  • Megalakult a Mindenki Magyarországa Néppárt

    Megalakult a Mindenki Magyarországa Néppárt

  • Oroszország-szakértő: nem hiszem, hogy Prigozsin zendülése sikeres lehet.

    Oroszország-szakértő: nem hiszem, hogy Prigozsin zendülése sikeres lehet.

  • Nyolc évig zavartalanul dolgozhatott az orosz kém, akit Pozsonyból szinte pillanatok alatt kitiltottak

    Nyolc évig zavartalanul dolgozhatott az orosz kém, akit Pozsonyból szinte pillanatok alatt kitiltottak

  • Demeter Szilárd megszólalt a Libri felvásárlása kapcsán, közben Bödőcsnek is odaszúrt egyet

    Demeter Szilárd megszólalt a Libri felvásárlása kapcsán, közben Bödőcsnek is odaszúrt egyet

  • Vasárnaptól bezár a Régi posta utcai McDonald’s, majd exkluzív éttermeként születik újjá

    Vasárnaptól bezár a Régi posta utcai McDonald’s, majd exkluzív éttermeként születik újjá

  • Már jövőre bevezethetik Magyarországon az európai minimálbért

    Már jövőre bevezethetik Magyarországon az európai minimálbért

  • Bor, mámor, bátorság, gázolás.

    Főzőverseny asszonygázolással Decsen

  • Súlyos tanárhiány tombol Magyarországon

    Súlyos tanárhiány tombol Magyarországon

  • Moszkva felé tart a Wagner-csoport

    Moszkva felé tart a Wagner-csoport

  • Nem változtatott Magyarország államadósság besorolásán a Fitch Ratings

    Nem változtatott Magyarország államadósság besorolásán a Fitch Ratings

  • Évek óta tudják, hogy a Csendes-óceán mélyén földön kívüli roncsok hevernek?

    Évek óta tudják, hogy a Csendes-óceán mélyén földön kívüli roncsok hevernek?

  • Márki-Zay szerint Ungárt és Gyöngyösit megvette a Fidesz

    Márki-Zay szerint Ungárt és Gyöngyösit megvette a Fidesz

  • Felülvizsgálhatják a minimálbért

    Felülvizsgálhatják a minimálbért

  • Miről szólnak a "kétezres", azaz nem nyilvános kormányhatározatok?

    Miről szólnak a "kétezres", azaz nem nyilvános kormányhatározatok?

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element