Évente tízmilliárdokba kerül tárolni az Orbán Viktor által két éve teljesen feleslegesen vett földgázt

Az Orbán-kormány május végén újabb 14 milliárd forintot utalt ki a rezsialapból a „rezsivédelmi készletezési szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra”. Az már egy korábbi, március végi határozatból kiderült, hogy a pénzt a biztonsági olaj- és gáztartalékokat kezelő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) kapja, mégpedig ama kiadásaira, amelyeket a „különleges földgázkészlete” utáni tagdíjak nem fedeznek. Az iratban a kabinet, hasonló célból, 2025. január 5-ig, további 4,5 milliárd forint átutalását vállalja. De nem ez az első alkalom, hogy a kormány tízmilliárdokkal stafírozza az MSZKSZ-t a „különleges gázkészlettel kapcsolatos kiadások” ürügyén: a szervezet, hasonló célokra, elsőként tavaly áprilisban kapott 31 milliárd forintot a rezsialapból.

De mi ez a rejtélyes pénznyelő?

Miután 2022 február végén Putyin lerohanta Ukrajnát, az európai tőzsdék addig se túl nyugodt gázárai soha nem látott nyargalásba kezdtek. A többszöröződéseket, vagyis a több száz százalékos áremelkedéseket tízszereződések, vagyis több ezer százalékos drágulások váltották fel. Az Orbán-kormány az életveszélyes árugrásokért mindenkit hibáztatott, épp csak Putyint nem. A Kreml ura ezt meg is hálálta, amikor a nyáron, a legtöbb uniós tagállamtól eltérően, Magyarország orosz gázcsapját nem zárta el. Bár így az ország gázellátása zavartalannak látszott, a kisebb vészjelzésekre is előszeretettel pánikoló kabinet úgy döntött: „kerül, amibe kerül”, vegyünk további vagy 700 millió köbméter gázt. Viszonyításképp, Magyarország éves gázfogyasztása akkor körülbelül 10 milliárd köbméterre rúgott (ami ma már inkább 8 milliárd), egy cúgos téli napon pedig mintegy 50 millió köbméter fogy. A mennyiség tehát körülbelül két heti igényt elégít ki. De a hazai tárolók is több mint 6 milliárd köbméteresek és emellett létezik belföldi kitermelés, illetve nyugati behozatal is. A kabinet végül 2022 júliusában, 733 millió köbméter megvételére döbbenetes, 1,85 milliárd eurós keretet szabott. Ebből még a tőzsdei őrület közepette is kiugró, köbméterenként 1023 forintos beszerzési ár adódott. (A rezsicsökkentett lakossági díj körülbelül 55 forint.) A vásárlással a kormány a sajátos helyzetű, az ország biztonsági olaj- és gázkészleteit addig is kezelő MSZKSZ-t bízta meg.

A vésztartalékokat elvileg az ellátás összeomlása esetére őrzik. Bár a készletek az olajpiac néhány – például tavalyelőtti – megingásakor jól jöttek, hagyta már vevőit állva néhány kisebb gázkereskedő is, mi több, árbefolyásolási céllal időnként a Nemzetközi Energiaügynökség és a magyar kormány egyaránt kér ki- és betárolást, ilyen

általános piaci hiány a készletfelhalmozás évtizedekkel ezelőtti kezdete óta nem állt elő. 

Az MSZKSZ, amellyel korábban az EU-nak is besorolási nehézségei támadtak, tulajdonos nélkül, de a hazai energiacégek kötelező tagsága mellett működik. Bár utóbbiak bizonyos befolyást gyakorolhatnak a napi működésre, alapvetően a kormány által kijelölt ki- és betárolások végrehajtásához szabott tagdíjakat fizetik. Ezek a tételek, aztán, bárki is tagadja, végül nyilván beépülnek az energiaárakba: üzemanyagok esetén például ez literenként 3,3 forint.

Igaz, a földgáznál a kormány a rezsicsökkentés lendületében a terheket a lakosságon kívüli fogyasztókra hárította. A nem nyereségérdekelt MSZKSZ, eddigi „üzleti modellje” szerint, a készletvásárlásokhoz és -fenntartáshoz nem igényelt állami forrást, mivel a hitelnyújtó pénzintézetek elfogadták biztosítékként magukat a termékeket. A „különleges földgázkészletre” biztosított, döbbenetes keret ellenben azért kerülhetett egyáltalán nyilvánosságra, mert annak hitelére a – máig ismeretlen – bankok, a piaci zűrzavarra tekintettel, már kértek állami biztosítékot. Mint később kiderült, az MSZKSZ-nek és a kormány által kijelölt eladónak, az állami MVM-nek, a készletről sikerült az augusztusi, történelmi csúcsárakon leszerződnie. Utóbbi az adagot a kormány-nyilatkozatok alapján vélhetőleg szokásos partnerétől, az orosz Gazpromtól szerezte be. Mi több, egy még furább, októberi rendeletmódosítás a végső keretet 2 milliárd euróra, az adagot pedig 739 millió köbméterre emelte. Az MSZKSZ papírjaiból kiolvasható, hogy a keretet teljes egészében elköltötték a különlegesen drága gázra, amiből még magasabb, a történelmi csúcsokat is meghaladó, 1141 forintos köbméterár adódott.

Mivel azonban Orbán Viktor alig leplezett igyekezete nyomán Vlagyimir Putyin Magyarországot megőrizte kegyeiben, a gázválság elmaradt, a piac pedig már 2023 eleje óta köbméterenként 100-200 forint között mozog.

A felelőtlen beszerzésre ugyanakkor vélhetőleg még hosszú ideig emlékezünk. A sajátos pénzügyi keretek nyomán ugyanis a luxusgáz beszerzési ár alatt nem adható el. Ilyen tőzsdei árak pedig belátható időn belül nem lesznek, hisz egy ténylegesen patrióta kormány a jövőben vélhetőleg egy lukas vasat se ad Putyin szavára. Kétségtelen: a kabinet súlyos tévedése akkor terhelné meg ténylegesen is közel ezermilliárddal az államkasszát, ha a nagyon különleges gázunkat piaci áron eladnánk.

Így viszont valamit kell kezdeni a nyakunkon maradt, méregdrága, jellege folytán viszont sajnos még vitrinben sem mutogatható gázzal: hisz nem csak a tárolás, de a pénzügyi háttér is folyamatos kezelést igényel. Bár az MSZKSZ-nél megkeresésünkre tavaly márciusban még azt nyomatékosították, hogy addig az ügy tényleges állami támogatást nem igényelt, a kormány már áprilisban utalta a rezsialapból a 31 milliárdot, amit idén májusban 14 milliárddal toldott meg. Érdemi indoklás híján a helyzetet az MSZKSZ honlapja és minap leadott 2023-as éves beszámolója alapján igyekeztünk áttekinteni. Igaz, a szervezet visszatérően hangsúlyozza, hogy a különleges készlettel kapcsolatos elszámolás nem része költségvetésüknek: arról az energiaügyi miniszternek készítenek külön beszámolót. Bár a különleges készlettel kapcsolatos pénzügyeket ennek megfelelően az MSZKSZ-anyagok nem tárják fel a maguk teljességében, ennek kapcsán számos adatot mégis közölnek. Így az MSZKSZ gázipari tagvállalataitól 2022 októbere óta az általuk forgalmazott fűtőanyag megawattórája után 726,4 forintos, 2023. január 1-től pedig 754,7 forintos „különleges tagi hozzájárulást” szedtek, ami tavaly áprilisban 537,7 forintra csökkent.

E tételeket az energiaügyi miniszter határozza meg. Ugyanakkor az MSZKSZ elismeri: az állami támogatás azért vált szükségessé, mert az ebből származó, tételesen nem számszerűsített bevételek nem fedezték a tárolási- és a kamatkiadásokat. Mi több, a tárolást is egy kereskedő intézi nekik, külön szolgáltatási díj fejében. A különleges tagdíjbevételek 2022-ben 3,7, 2023-ban pedig 14,7 milliárd forintos hiányt mutattak. A nagyságrendekre utal, hogy az 1200 millió köbméteres, korábban beszerzett, „normál” biztonsági gázkészletre befolyt, 29 milliárdos díjbevétel bőven fedezte a 25 milliárdos tavalyi költségeket. A beszerzési árak különbségére egyébként jellemző, hogy a 739 millió köbméter különleges gázkészlet 2 milliárd eurós hiteléhez képest az ennek közel kétszeresére rúgó, 1200 köbméteres biztonsági készlet hiteltőkeösszege 997 millió euró, vagyis egy egységre vetítve közel negyednyi. A pénzügyi hátteret illető, folyamatos ötletbörzére utal egyébként, hogy tavaly a hitelcsomagból 500 millió eurót az Államadósság Kezelő Központ kiváltott. A hitelek nagy része – a 2023-as mérleg szerint közel ezermilliárd forint - egyébként rövid lejáratú, vagyis egy éven belül visszafizetendő. Ennek egyik oka lehet, hogy

a különleges gáz készleten tartását az Orbán-kormány mindig csak egy évre, most épp 2025. április 1-ig hosszabbítja meg.

Az MSZKSZ a különleges földgázkészlettel kapcsolatos döntésekben nem vesz részt, csupán végrehajtói szerepkört tölt be – hangsúlyozták az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre a szervezetnél, lapunkat az Energiaügyi Minisztériumhoz (EM) irányítva. Közlésük szerint a rövid lejáratú hiteleket évente újakkal váltják ki, de annak megbecslésére nem vállalkoztak, hogy ez egy hosszú távú hitelhez képest mekkora többletköltség. Emellett azt sem indokolták, hogy a különleges gáz nagy részét miért az MVM-nél és miért nem a saját tulajdonukban lévő Hexum Zrt. Szőreg-1 jelű, a biztonsági készleteknek is helyt adó, 1,9 milliárd köbméteres tárolójában tartják, ahol így az 1,2 milliárd köbméter biztonsági készlet mellett akadna még 700 millió köbméternyi hely. Az EM-től lapzártánkig nem kaptunk választ.