A Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke érthetetlen válaszával Chewbacca-védelmet alkalmaz

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a Budai Központi Bíróság Kerület elnöke Kárásziné dr. Kicsiny Noémi Klára megtagadta két közérdekű adatigénylésünket teljesen értelmetlen okból.

A cikkben bemutattuk, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke azt hiszi, hogy ha egy-egy számot ad éves bontásban arról, hogy mennyi esetben indított a bíróságon dolgozó bírók ellen gyermekbántalmazás bejelentésének elmulasztása miatt eljárást (valószínű még soha egyetlen egyszer sem) akkor abból a bírók személyes adataira tudunk következtetni, miközben a bíróságon sok családjogi területtel foglakozó bíró is dolgozik. Szerintünk erről még egy általános iskolás is tudja, hogy amit írt a bíróság elnöke az hülyeség és nem igaz. Ha így felelne matematikából vagy magyarból az iskolában akkor egyest kapna.

Az elnök azt is írta, hogy nem kezelik azt az adatot, hogy a bírók mennyi esetben tettek bejelentést gyermekbántalmazás miatt, miközben egy az állítása sem igaz, mert a bíróknak a bejelentéseiket írásban kell megtenniük, amelyek így megtalálhatóak az informatikai rendszerben, tehát a bíróság kezeli ezeket az adatokat.

Mivel láttuk Kárásziné dr. Kicsiny Noémi Klára nem tartja be a jogszabályokat, vagy nem érti, amit kérdeztünk, az Alkotmánybíróság hasonló az adatigényléssel kapcsolatos releváns határozatát is megküldtük neki és felhívük a figyelmét, hogy a jogszabályok alapján neki is be kell tartani az abban foglaltakat, még akkor is ha ezt nem szeretné, mint a jelen példa mutatja.

Újabb kérdéseket tettünk fel az elnöknek, amelyben azt szerettünk volna megtudni, mi alapján képzeli azt, hogy egy évre jellemző számból lehet bármilyen névre következtetni, illetve miért nem tartja be a jogszabályokat és miért nem tartja be az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban Abtv.) 39.§ (1) szakaszt, amely alapján az az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező?
A válaszon nem lepődtünk meg, mert a bíróság elnöke Kárásziné dr. Kicsiny Noémi Klára azt válaszolta ismét, hogy szerinte egy természetes számból valamilyen módon lehet következtetni a bármilyen bíró személyi adatára. Az ilyen értelmetlen és logikátlan választ Chewacca-védelemnek hívják.

Tehát hiába kérdeztük az elnöktől, miképp lehet bíró személyes adatára következtetni, erre nem tudott válaszolni, csak megismételte azt, aminek semmi értelme.

Ha Kárásziné dr. Kicsiny Noémi Klára nem tudja a válasza alapján, hogy egy bíróságra jellemző számból ott dolgozó több bíró esetén, nem lehet semmilyen személyes adatra következtetni, akkor szerintünk teljesen alkalmatlan nem csak a bíróság elnöki tisztségére, hanem még bírónak is, mert ez az értelmetlen válasz kevés lenne már álltalános iskolában is. Ha viszont szándékosan sérti meg a jogszabályt és tudatosan nem adja ki a kért gyermekbántalmazással és annak bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos adatokat, akkor szerintünk pedig ezért nincs keresnivalója a bírói karban, főleg nem elnökként vezetve egy bíróságot, mert visszaél az álampolgárok bizalmával és a gyermekek védelme helyett, csak azokat védi, akik a gyermekek abuzálása fölött esetleg szemet hunyhatnak.

Az adatvédelmi szabályok kiüresítését valósítja meg, azzal hogy egy logikátlan és értelmetlen válaszban minden józan észt nélkülözve elutasítja a kért közérdekű adatok kiadását és semmivel sem támasztja alá azt, hogy egy számból miképp lehet személyes adatra következtetni. Úgy tűnik nem csak Csubakka, hanem Harry Potter is képbe került a bíróságon, mint adatvarászló, aki a semmiből személyes adatot varázsol.

Az elnök a másik kérdésünkre úgy válaszolt, mint aki tényleg nem érti az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatát, mert mint rámutattunk annak több pontjával ellentétes és értelmetlen válaszában azt írta, a válasza megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Hiába idéztük az Alkotmánybíróság döntéséből azt, hogy minden adat, ami nem személyes adat, közérdekű adat [42]. Amennyiben az adatok léteznek, és a kérelmező azokat tárolja, gyűjti, felveszi, rögzíti, rendszerezi, és az adatok azonnal elérhetőek, akkor a közlési kötelezettség fennáll [46]. Ha az adat nem áll azonnal és közvetlenül rendelkezésre, akkor az adatokat ki kell keresni, vagy összegezni, ha több adatra vonatkozik, ami adatösszegzést jelent [47]. Számítógépes nyilvántartás esetén az adatok kikeresése nem jelenthet problémát [48]. Ha pedig nem számítógépes adatbázisban lennének, pedig jelenleg is abban vannak tárolva a bíróságon (amit az Európai Unió által támogatott BIIR és VIR rendszerben kezelnek – EKOP-1.1.16-2013-2013-0001 (https://birosag.hu/aktualis-kozlemenyek/obh-korszeru-elektronikus-rendszerek-birosagokon-ekop-1116-2013-2013-0001) támogatás azonosító), akkor is ki kellene keresni az adatokat, de meg kellene adni, hogy az adatsor összegzésének milyen költségei vannak. Ezt a kötelezettséget a 2015. évi CXXIX. törvénnyel az Infotv. 29. § (4) bekezdése írja elő, amely alapján közölni kell, mekkora költséggel járna az adatok kinyerése [49]. z adatigény szempontjából irreleváns, hogy hol találhatók meg az adatkezelőnél az adatok [52]. Az, hogy az adatok kikeresése jelentős számú, aránytalanul nagy terheléssel járna a közfeladatot ellátó szerv számára, nem lehet elutasítási ok. Legfeljebb az adatok kiadásának költségeit meghatározó 301/2016. Kormányrendelet 3. § (2) szakasza szerint a munkaerő-ráfordítással arányos díjat kell kérni [54]. Tehát, ha az adatok léteznek, az adatkiadás nem tagadható meg attól függetlenül, hogy azok előállítása az összes nyilvántartás áttekintését igényli vagy nagy munkaerő igénye van [55,56]. Az adatigény esetén a Budai Központi Kerületi Bíróság monopolhelyzetben van, mert az ügyiratok csak náluk találhatók meg, illetve az ítéletek sem kerülnek minden esetben anonimizálásra. Így az adatigényünket kizárólag ez a bíróság tudja kielégíteni [57].

Mivel a fentieket nem értette meg a bíróság elnöke, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság határozat alapján ki kell adnia a kért adatot vagy meg kellene adni mennyibe kerül azok kikeresése, még egy utolsó próbálkozást teszünk hátha megértjük, hogy azt irracionális gondolkozást tükröző válaszát mire alapozza.

Segítségképpen, mert úgy tűnik nem tudja mit is jelent az adat fogalma, idézzük az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló a 2013. évi L. törvényt adat fogalmát definiáló részét:

1. § (1) E törvény alkalmazásában
1. adat: az információ hordozója, a tények, fogalmak vagy utasítások formalizált ábrázolása, amely az emberek vagy automatikus eszközök számára közlésre, megjelenítésre vagy feldolgozásra alkalmas; 
Tehát a kérelmünk alapján nem új adat a bejelentések száma, hanem csak azok összessége, még akkor is, ha a Budai Központi Bíróság Kerület elnöke Kárásziné dr. Kicsiny Noémi Klára elnök azt hiszi.
Hogy tovább segítsünk a bíróság elnökét a válasza alapján valószínűleg a jogszabályok számára átláthatatlan dzsungelében, egy újabb döntéssel támasztjuk alá a kérésünk alapján és reméljük annak segítségével megérti, miért is szinte bizonyosan jogszabálysértő válaszokat adott nekünk.

A Kúria Pfv.20551/2017/4. számú precedensképes határozatában teljesen hasonló ügyben a Kúria az adatigénylőnek adott igazat és kötelezte a bíróságot a közérdekű adatok kiadására.  Szerintünk a BKKB elnöke Kárásziné dr. Kicsiny Noémi Klára bizonyosan nem érti vagy nem ismeri ezt az irányadó döntést sem, mert amit írt a válaszában, ezzel a döntéssel teljesen ellentétes.

A döntésben az található, hiába nincsenek meg az adatok egyeben, ettől függetlenül azokat ki lehet kell keresni, mert azok az informatikai rendszerben megtalálhatóak. Azért, mert össze kell gyűjteni az adatokat, az igény nem tagadható meg.

[7] Nem értett egyet a Kúria az alperes azon felülvizsgálati érvelésével, hogy a megismerési igény szerinti adatok nincsenek rögzítve, ezért azok kiadására nem köteles. Az Infotv. 3. § 5. pontja értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
[8] A felperes adatigénye az alperes által vezetett nyilvántartásra vonatkozó információ nyújtására irányult, olyan számadatok közlésére, amelyek a nyilvántartásban kigyűjtésre alkalmas, rögzített formában szerepelnek.

Önmagában azon az alapon, hogy a nyilvántartásban akár egymástól függetlenül rögzített adatokat egyfajta csoportosításban kéri az adatigénylő, a megismerési igény teljesítése - az Infotv. 29. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - nem tagadható meg.

A döntés azt is tartalmazza, ha nem csak egy számot hanem több szempont szerinti gyűjtést kérnek a bíróságtól, akkor azt nem minden esetben kell kiadnia, de ebből az is következik, ha csak egy számot, akkor azt ki kell adni, mert abból nem lehet következtetni semmilyen személyes vagy egyéb adatra, ahogy mi is jeleztük.

[10] Nem értett ugyanakkor a Kúria a másodfokú bíróságnak a 2. számú adatigény tekintetében elfoglalt, fentiekkel hasonló álláspontjával. Ezen adatigény arra irányult, hogy hány esetben került sor jogalap szerinti bontásban az adatbázisban rögzített kötelezettség törlésére a Be. 158/D. § (7) és (8) bekezdése alapján, valamint hány esetben került sor az adatbázisban rögzített kötelezettség véglegesítésére a Be. 596/A. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a véglegesítést elrendelő határozatát az eljáró bíróság a Be. 596/A. § (1) bekezdésének mely pontjára alapította. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ezen adatigény tekintetében már nem csupán statisztikai számadatokra vonatkozik a kérelem, mert a jogalap szerinti bontásban kért adatigény tekintetében már következtetés vonható le az adatbázis konkrét tartalmára. Annak közlése pedig, hogy a véglegesítést elrendelő határozatát az eljáró bíróság a Be. 596/A. § (1) bekezdésének mely pontjára alapította, olyan adatok megismerését tenné lehetővé, mint az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozása a büntetőeljárás befejezését követően is indokolt [a) pont], a tárhelyszolgáltató a kiszabott pénzbírság ellenére sem teljesíti a kötelezettségét [b) pont], az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia megvalósulása miatt került elrendelésre, és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tett eleget [c) pont]. Az adatmegismerési igény a nyilvántartás adatainak olyan tartalmára irányul, amelynek megismerését az Infotv. 27. § (2) bekezdés c) és g) pontja alapján az Eht. 159/B. § (3) bekezdése nem teszi lehetővé.

Szerintünk, ha a Budai Központi Kerületi Bíróság elnökét semennyire sem érdekli az, hogy megfeleljen a jogszabályoknak, akkor valószínű az ott dolgozó bírók is hasonlóképp járnak el, ezért nagy valószínűséggel a válaszok megtagadásával gyermekbántalmazásokkal mit sem törődő bírók felelőtlenségét akarja elrejteni az állampolgárok elől, visszaével a bíróságra testált hibásan megelőlegezett bizalmukkal.

Ezek után a válaszok után joggal következtethetünk arra, hogy ezen a bíróságon valószínűleg a jogsértés az általános gyakorlat, amit az is alátámaszt, hogy több vélhetően jogsértő esetről is kaptunk levelet a bíróság munkájával kapcsolatban, amelyeket majd a közeljövőben mutatunk be.

De még adunk egy utolsó esélyt az elnöknek, hogy tisztázhassa miért nem tartja magára nézve kötelezőnek a jogszabály szövegét, az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatát és irányadónak a Kúria Pfv.20551/2017/4. döntését, mielőtt az állampolgárok bizalmával hivatalos utat igénybe vesszük.

Ezért újabb kérdésekkel fordulunk a bíróság elnökéhez:

Miért gondolja azt, hogy egy természetes számból, ami azt adja meg, mennyi fegyelmi eljárás indítottak gyámhivatali bejelentés alapján bírók ellen, hogy bármilyen módon lehet bírók személyes adatra lehet következtetni? Kérem próbálja meg ezt egzakt módon levezetve indokolni felénk.

Miért írja azt a valótlan állítást, hogy a bíróság nem tartja nyilván, hogy a bírók mennyi bejelentést tettek gyermekbántalmazás miatt, miközben ez a bíróság által kezelt ügyiratokban fellelhető és amit le is írt a válaszában, így azok informatikai úton kikereshetők?

Miért gondolja azt, hogy a Kúria Pfv.20551/2017/4. döntését és az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB döntésének [47] pontja alapján megadott iránymutatást nem kell figyelembe vennie és a döntéseket semmibe véve azt állítjania, hogy az adatok kikeresése új adatokat állít elő?

Amint a válaszokat megkapjuk cikkünket frissítjük.

Ha hasonló esetről tud, akkor azt küldje meg nekünk.