A bíróság titkolja a gyermekbántalmazási adatokat?

A Budai Központi Kerületi Bíróság értelmetlen választ adott a gyermekbántalmazással kapcsolatos adatigénylésre, szembe menve az Alkotmánybíróság döntésével, titkolja mennyi fegyelmi eljárás indult bírókkal szemben gyermekbántalmazás bejelentésének elmulasztása miatt vagy mennyi esetben tettek bírók gyermekbántalmazás miatt bejelentést

• A Budai Központ Kerületi bíróság elnöke Kárásziné dr. Kicsiny Noémi Alkotmánybíróság döntésével szemben vissza akarja tartani azt a közérdekű információt, hogy a bírók menny esetben tettek vagy tettek-e bejelentést gyermekbántalmásért
• Az elnök azért tagadja meg az éves fegyelmi felelősségre vonások számát, mert szerinte egy számból lehet következtetni nevekre, miközben több bíró dolgozik a bíróságon
• Az elnök azért tagadja meg a kiskorú bántalmazások éves bejelentésének számát, mert szerinte nem kezelnek ilyen adatokat, majd azt írja nehéz lenne kikeresni a az adatokat.
• Azt írta, aránytalanul nagy terhet róna rájuk, az adatok kikeresése az ügyiratokból. Valószínű nem tudja a Budai Központi Kerületi Bíróságon számítógépet használnak mégpedig egy Európai Uniós pályázattal támogatott ügyviteli rendszert.
• Összességében szándékosan akadályozza, hogy a társadalom nyomon tudja követni, a bírók eleget tesznek a részükre előírt kötelezettségnek vagy ha nem tesznek, akkor történik valamilyen szankció velük szemben.

Korábban az alábbi kérdéseket küldtük el a bíróság részére:

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.
Kérem szíveskedjenek megírni érves bontásban, hogy a bíróságon dolgozó bírók, 2019-től évente a 2024-évig mennyi esetben tettek bejelentést a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17.§ (2) a) és külön b) pontban megadott kötelességük alapján.

Kérem írják meg, hogy mennyi esetben történt az előző pontban megadott bejelentés elmulasztása miatt gyámhatósági jelzés a bíróság felé, fegyelmi felelősségre vonás megindítására.

A válaszukat alább lehet olvasni:

A választ megrökönyödve olvastuk, amelyben jogszabályt sértve megtagadja a kért közérdekű adatok kiadását. A válasz alaptalan megtagadásával szerintünk a gyermekbántalmazást figyelmen kívül hagyó vagy aktívan támogató bírókat védi, mert valószínű a kért adatok minden tekintetben 0 értékűek lennének.

A második kérdésünkre teljesen értelmetlen választ kaptunk az elnöktől. Azt írta, azért tagadja meg a gyámhatóság által kért, a fegyelmi eljárás indítások kérésének éves darabszámát, mert szerinte ez már egyértelműen személyes adat.

„Már önmagában a kért adat is az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 4. cikk 1. pontja értelmében személyes adatnak minősül, mivel annak alapján az érintett egy vagy több tényező alapján azonosítható, illetve azonosíthatóvá válik.”

Az elnök úgy tűnik nem tudja, hogy egy számból semmilyen személyes adatra nem lehet következtetni. Az is lehet, nem tudja mi a kettő között a különbség, pedig ez már általános iskola alsós követelmény és ennek összekeverése biztos bukást jelentene. Ha nem rendelkezik az általános iskola alsó tagozatban megkövetelt tudással, akkor nem várhatjuk el tőle a felelős vezetői szerepet, és a társadalom érdekének és jogszabályoknak megfelelő döntéseket sem.

Tisztázó kérdésként a következő újabb kérdést kell feltennünk, amelyre a választ kíváncsian várjuk:

Hogyan lehet abból bármilyen személyes adatra következtetni, ha megtudjuk, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17.§ (2) a) és külön b) pontban megadott kötelességük elmulasztása miatt a gyámhatósági mennyi jelzés adott a bíróság felé, fegyelmi felelősségre vonás megindítására?

A másik kérdésünket nem ilyen egyértelmű jogszabálysértéssel utasította az elnök. Azt írta:

A kérelmében kért adatok, melyek tárgya a Gyvt. 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján tett bejelentések száma, nem állapíthatók meg a lajstromadatokból, a bíróság az igényelt adatokat nem gyűjti és nem tartja nyilván, azaz a kért adatot a bíróság nem kezeli és annak előállítására sem köteles. Ezért az Infotv. 26. § (1) bekezdése és 30. § (2a) bekezdés b) pontja alapján az adatigénylés nem teljesíthető.

Ez elnök a következő sorban pedig azonnal ellentmond az előző sorban írt válaszának, mert megírja:

Az e pontban igényelt adatok kizárólag az ügyiratokban állnak a bíróság rendelkezésére, így a feltett kérdések megválaszolásához az adott időszakban folyamatban volt összes olyan eljárás vizsgálta lenne szükséges, melyben gyermek érintett volt.

Az adat nincs, de mégis van. Logikus a bíróságon, de a nem való életben.

A kérdésünkben feltett mindkét adatsor közérdekű adat, mert az Infotv. 3.§ 5. alapján tényként nem személyes adat, a bíróság működését éves szinten bemutató szám mértéke.

Majd azzal folytatja az indoklást, hogy a kért adatok előállítására nem köteles, azok kikeresése pedig aránytalan nagy terhet róna a bíróságra és ezért jön az adat kiadásának a megtagadása.

Ezzel csak az a probléma, hogy ez az egész se füle, se farka indoklás ellentétes az  Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatával, amely röviden leírja, hogy az adatok kiadására a bíróság véleménynyilvánítás alapjog miatt kötelezett [33, 34, 35, 36]. A bírói ítélkezés közfeladat, és a közjóért működik, valamint az igazságszolgáltatást jellemző adatok közérdekű adatok a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint is [38, 39]. Minden adat, ami nem személyes adat, közérdekű adat [42]. Amennyiben az adatok léteznek, és a kérelmező azokat tárolja, gyűjti, felveszi, rögzíti, rendszerezi, és az adatok azonnal elérhetőek, akkor a közlési kötelezettség fennáll [46].

Ha az adat nem áll azonnal és közvetlenül rendelkezésre, akkor az adatokat ki kell keresni, vagy összegezni, ha több adatra vonatkozik, ami adatösszegzést jelent [47]. Számítógépes nyilvántartás esetén az adatok kikeresése nem jelenthet problémát [48]. Ha pedig nem számítógépes adatbázisban lennének, pedig jelenleg is abban vannak tárolva a bíróságon (amit az Európai Unió által támogatott BIIR és VIR rendszerben kezelnek – EKOP-1.1.16-2013-2013-0001 támogatás azonosító), akkor is ki kellene keresni az adatokat, de meg kellene adni, hogy az adatsor összegzésének milyen költségei vannak. Ezt a kötelezettséget a 2015. évi CXXIX. törvénnyel az Infotv. 29. § (4) bekezdése írja elő, amely alapján közölni kell, mekkora költséggel járna az adatok kinyerése [49].

Az adatigény szempontjából irreleváns, hogy hol találhatók meg az adatkezelőnél az adatok [52]. Az, hogy az adatok kikeresése jelentős számú, aránytalanul nagy terheléssel járna a közfeladatot ellátó szerv számára, nem lehet elutasítási ok. Legfeljebb az adatok kiadásának költségeit meghatározó 301/2016. Kormányrendelet 3. § (2) szakasza szerint a munkaerő-ráfordítással arányos díjat kell kérni [54].

Tehát, ha az adatok léteznek, az adatkiadás nem tagadható meg attól függetlenül, hogy azok előállítása az összes nyilvántartás áttekintését igényli vagy nagy munkaerő igénye van [55,56].

Az adatigény esetén a Budai Központi Kerületi Bíróság monopolhelyzetben van, mert az ügyiratok csak náluk találhatók meg, illetve az ítéletek sem kerülnek minden esetben anonimizálásra. Így az adatigényünket kizárólag ez a bíróság tudja kielégíteni [57].

Mivel az adatok rendelkezésre állnak, azok összesítése nem jelent új adat előállítását, ezért alaptalan az erre történő hivatkozás [59].

Tehát elmondhatjuk, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróságon dolgozó bírók gyermekbántalmazás jelentési kötelezettség megszegéséről vagy bejelentéséről (ami valószinűleg 0) a szabad véleményalkotási jogunkat önkényesen akadályozza Budai Központi Kerületi Bíróság és az elnöke Kárásziné dr. Kicsiny Noémi.

Ezek miatt azzal kérdéssel fordulunk a bírósághoz, hogy:

miért nem tartja be az adatigénylés teljesítésekor az Alaptörvény R) cikk (2), Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban Abtv.) 39.§ (1) szakaszt, amely alapján az az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező és mit sem törődik  Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatában megadott kötelességével?

Várjuk válszukat.